A világban látott gazdasági kihívások mellett hogyan értékeli az ipari park elmúlt három éves eredményét?
Nem akármilyen időszakon van túl a Gödöllői Ipari Park. 2020-ban nekiálltunk az első tartalék területünkön 51 dara0b, 1000-2000 négyzetméter közötti telek kialakításának. 2021-ben rekord gyorsasággal, néhány hónap alatt gazdára is talált mindegyik, bizonyítva, hogy nagy hiány volt ilyen méretű és elhelyezkedésű telkekre. Vásárlóink Gödöllőről és a város 50 kilométeres körzetéből kerültek ki, akik a napelemrendszereket tervező és kivitelező cégektől kezdve a nagyüzemi diótöréssel foglalkozó vállalkozásig, a gazdaság minden szegmenséből érkeztek. A gyors sikert újabb tett követte, megfejlesztettük a második tartalékterületünket, 34 telekkel. Itt már külföldi tulajdonú cég is megjelent a magyar kis- és középvállalatok mellett. Ebben az időszakban már érződött, hogy az ukrajnai háborús konfliktus, az energia árak elszabadulása, az infláció, a pályázatok hiánya és a banki hitelkondíciók keményedése nem tesz jót az üzletnek, lassult a telkek eladása, az ügyfelek nagyon megfontolták a beruházásokat. Az Ipari Park tulajdonosaival karöltve mégis úgy gondoltuk, hogy megfejlesztjük a harmadik tartalék területünket is, mert egyrészt Gödöllő nem maradhat KKV számára elérhető ipari ingatlanok nélkül, másrészt hiszünk abban, hogy megindulnak a pályázatok, javulnak a banki hitel kondíciók és felpörög a gazdaság. Jelenleg a harmadik fejlesztési ciklus telkeinek az értékesítési zajlik.
A mai napig a magyar állam a legfontosabb gazdasági kapocs, akikkel egyeztetnek új cégek felkeresésében?
A külföldi befektetők esetén igen. Van még egy nagy, 14 hektáros tartalék területünk, amelyre az érdeklődők túlnyomó részben a Magyar Fejlesztési Ügynökségtől (HIPA) érkeznek. Ők elsősorban a távol keleti japán, kínai és dél-koreai cégek, de előfordult már angol, holland és német befektető is. A HIPA szakemberei felmérik az érdeklődő cégek igényeit, és megpróbálják számukra a legoptimálisabb helyszínt megtalálni. Rengeteg múlik az ipari park közüzemi ellátottságán. Ha a betelepülni kívánó vállalkozásnak extrém nagy áram-, víz- és szennyvíz igénye van, akkor nagyon le tud szűkülni a helyszínek száma. Korlátozó tényező még a régió munkaerőpiaci helyzete és annak képzettsége.
Az utolsó találkozás óta modellváltás volt a felsőoktatásban, és a gödöllői egyetem lett az agrárképzés központja. Történt azóta előrelépés a város és az egyetem részéről kutatás-fejlesztési stratégia területen az üzleti parkkal?
Sajnos nem tudom, hogy az egyetem és a város között történt-e valami a témában. Köztünk és az egyetem között biztosan nem, eltekintve néhány beszélgetéstől. A modellváltás nem gyors folyamat, de törvényszerűen el fog érni bennünket, ha kialakulnak olyan rendszerek, amelyben az egyetem profiljába illeszkedő olyan cégek jelennek meg nálunk, ahol nemcsak termelés folyik, de bekapcsolódnak az egyetemi kutatás-fejlesztésbe és szerepet kapnak az oktatásban is.
Milyen tervekkel vágnak bele a 2024-es évbe?
Elsődleges célunk a harmadik fejlesztési területünkön 38 új telek létrehozása és értékesítése. További célunk, hogy olyan külföldi befektetőt találjunk a negyedik fejlesztési területünkre, aki magas technológiai színvonalat képvisel, nem környezetszennyező és tevékenysége illeszkedik a városhoz és a MATE-hoz. Gondolkodunk az Ipari Park cégeinek zöld energiával történő ellátásáról és energiatárolásra alkalmas rendszerek kiépítéséről is.
GDL
