Ismét örömhírt harsogott Gémesi György polgármester a közösségi média oldalán: Gödöllő továbbra is az élbolyban. Tény: 3155 önkormányzatot vizsgált kutatás alapján Gödöllő a harmadik „legfejlettebb” a 15 ezer fő feletti város kategóriájában. Idáig a politikai kommunikáció, ami az így kihozott helyezést illetően elismerést érdemel ki első látásra egy olvasótól. Bár még a településvezető is megemlíti, hogy a vizsgálatot lefolytató intézet 53 mutató alapján vizsgálta a városokat. Csak azt a nem mellékes dolgot felejtette el hozzátenni a teljes tényszerűség mellőzésével, hogy az Egyensúly Intézet elég szubjektív módon 2000 indikátorból választott ki 53-at, amely a vizsgálható mutatók három százalékát sem éri el. A polgármester szerint mindezek nem jelentik azt, hogy minden rendben van és a gödöllőiek összes igényét kielégítették. Ezzel egyetértünk.
Azonban, ha a dolgok mögé nézünk, nem biztos, hogy ennyire örülhetünk. Nem vonjuk kétségbe az Egyensúly Intézet mérésének eredményét, az viszont könnyen megállapítható, hogy egy szisztéma alapján összeválogatott mutatók messze eshetnek a valóságtól, mert ahányféleképpen válogatják össze az indikátorokat, annyiféle eredmény születik. De maradjunk jelen kutatásnál! A 15 ezer fő feletti települések versenyében 2021-ben Budaörs, Biatorbágy, Gödöllő, Paks és Veresegyház szerezte meg az első öt helyet. A főváros agglomerációjában található Budaörs 2014 óta az első helyen szerepel, ezzel szemben Gödöllő a második helyről a harmadikra csúszott, amely nem egy fejlődő tendenciát mutat. A dokumentum rögzíti, hogy a harmadik helyen álló Gödöllő jó helyezésének kulcsa többek között a gimnáziumi tanulók (57 fő/1000 lakos) és a diplomások (30 százalék) magas arányában, a kulturális indikátorok kiemelkedő értékeiben, illetve a legtöbb változó területén elért átlag feletti teljesítményében keresendő. Gödöllőn regisztrálták a legtöbb ezer lakosra jutó nappali tagozatos hallgatót az intézményekben.
Hogy a polgármester és a lokálpatrióta elnök szerinti sikerben mennyi munkájuk lehet, talán maguk sem tudják. Egy városban lévő gimnáziumok mennyisége és az abban tanulók létszáma egy adottság, amelyben Gödöllőn egy állami fenntartású Török Ignác Gimnázium és két egyházi iskola (Református Líceum és Premontrei Gimnázium) játszik szerepet. Ez utóbbi ráadásul évről-évre növelte az elindított osztályok számát, ezzel már saját maguk többet tettek a jó mutatóért.
Az értelmiségi arány szintén egy helyzet, amelyet a városvezetés nem tud befolyásolni, arról pedig a szó jó és rossz értelmében sem tehet senki, hogy városunk egyetemmel büszkélkedhet, amely a diplomások arányát növelheti, de befolyásolni nem lehet. Kérdés, hogy miként lehet összehasonlítani almát a körtével, hiszen nem hemzsegnek felsőoktatási intézmények a vizsgált 68 településen. A kutatásban érdekes mutatók is szerepelnek még, mint az ingatlanárak, az utasszám és más olyan dolgok, amelyekre szintén nincs befolyással a városvezetés. De az is kérdés, hogy a „legfejlettebb város” jelzőnél miképpen vették figyelembe a településre be- és elvándorló lakossági mutató különbségét ezer lakosra nézve, hiszen a népsűrűség sok helyen már az élhetetlenség küszöbén van, míg máshol van lehetőség a népesség növelésére.
És amit Gémesi megint csak elfelejtett közölni, az Egyensúly Intézet megállapította: Gödöllőre is érvényes, hogy gyengült a pozíciója, 2021-ben 3,5 indexpontot vesztett 2014-hez képest és a legtöbbet fejlődő városok rangsorában sincs az első ötben. Ez sokkal elszomorítóbb adat, hiszen a városokat önmagukhoz mérték az elmúlt nyolc évben, így ezt a „közös sikert” nehéz másra fognia a 34 éve regnáló városvezetésnek.
Egyértelmű, Gémesi ügyesnek vélt politikai kommunikációval az előkampány szakaszában „durrantani” szeretett volna egy nagyot, erre építette fel az év eleji interjúját is. Ugyanakkor a számok sokaságának hiányában és azok egysíkú kommunikálása mellett érdemes (lenne) az intézet szavait megszívlelni: „Fontos kiemelni, hogy az Egyensúly Intézet településindexének célja nem valamiféle abszolút teljesítménysorrend megállapítása vagy a politikai verseny befolyásolása, hanem az agytröszt által kiemelten fontosnak tartott területekre vonatkozó trendek megragadása és lehetséges fejlesztési irányok kijelölése. Egy-egy településvezetés adott cikluson belüli általános politikai teljesítményét csak jóval differenciáltabb szempontok alapján lehet értékelni, amit számos további, a településindex által nem vizsgált szubjektív és objektív tényező befolyásol – így ez a kutatás nem is alkalmas ilyen értékelés megalapozására.”
Ehhez pedig nehéz is bármit hozzáfűzni, erről döntenek majd a választópolgárok.
GDL – Pelikán
