A digitális világnak vannak negatív és pozitív hatásai, az viszont teljesen biztos, hogy közömbösek nem lehetünk többé a digitalizációval kapcsolatban. Sokan tudatosan kihasználják a benne rejlő lehetőségeket, de – sajnos – még többen valójában nem képesek tudatosan eligazodni a szinte végtelenné nyílt lehetőségek között. Mára eljutott a lakosság arra a szintre, hogy 65-70 éves kor alatt szinte mindenki használja a digitális kultúra valamely szeletét a mindennapokban. Ez pedig azt jelenti, hogy Gödöllő város önkormányzata sem dughatja tovább fejét a homokba a jövő fejlesztései során.
Elsőkörben a jogalkotó oldaláról kérdeztük meg a közigazgatással kapcsolatos szakpolitikát, hiszen ez mindennek az alapja lesz a jövőben. A NISZ egykori vezérigazgatója – másfél évtizedig gödöllői lakos volt – talán az egyik leginkább szakavatott tanácsadója az adott kérdéskörnek.
Magyarország digitális közigazgatási transzformációja és kihatása az önkormányzatokra
Nem is volt olyan régen, amikor ha valamilyen „hivatali”, közigazgatási ügyet kellett intéznünk, összerándult gyomorral készültünk bemenni az illetékes hivatalba. Nehéz volt kapaszkodót találni, hogy melyik ügyet lehet helyben intézni, és mi miatt kell elutazni legalább egy járási székhelyre, több órás ügyintézésre várni és érthetetlen nyelvezetű hosszú űrlapokat töltögetni. Az infokommunikációs világunk fejlődésével a 2000-es évektől már megjelentek azok az internetes felületek (például ügyfélkapu), ahol legalább tájékoztatást lehetett kapni, néhány esetben pedig ügyintézést kezdeményezni. Majd 2011 júniusában megjelent a Magyary Zoltán Közigazgatás – fejlesztési program, amiben új megközelítés került előtérbe: „A Magyary Program célja az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítása, az eljárások egyszerűsítése, az ügyfélterhek csökkentése és egységesen magas színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások kialakítása. A Kormány célja a jó állam megteremtése. Anélkül, hogy a jó, mint fogalom értelmezésében elmerülnénk, kiindulási pontunk szerint az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja.” (Részlet a Magyary Zoltán Közigazgatás – fejlesztési programból.) Az elmúlt időszak kormányának közigazgatási fejlesztései ebben a szolgáltatói szemléletben történtek, egyszerűsödtek az eljárások, új ügyfélkapcsolati pontok jöttek létre, de ami igazán fontos, az elektronikus ügyintézés csatornái és az intézhető ügyek száma jelentősen megnőtt, elég csak a magyarorszag.hu oldalt meglátogatni. Az adóbevallásunk tervezetét elkészíti az adóhivatal, az orvosi recept kiváltásához már elég a TAJ szám a gyógyszertárban, egyre több iratunk, okmányaink megújítása már otthonról, a fotelből is történhet. 2022 decemberében erre még egy lapot húzott a kormányzat, meghirdette a Digitális Állampolgárság Programot, az ügyek egyszerűsítését, az állam és állampolgár digitális kapcsolatának újraértelmezését, ami a nyelvezet közérthetővé tételét, és az ügyek teljes körű, elsősorban hordozható eszközökön történő intézését is jelenti. Mindezt miért? Talán erre jó válasz a legnagyobb állami közigazgatási szoftverfejlesztő cég, az IdomSoft Zrt. víziója: „Visszaadjuk az állampolgároknak az időt, hogy azzal foglalkozzanak, amivel szeretnének.” A közigazgatási ügyek nemcsak központilag, állami szervezetek feladatkörében intézhetők, jónéhány ügy a helyi önkormányzatok illetékességi körébe tartozik. Az állampolgárok részéről a mai világban jogos elvárás, hogy a közigazgatási ügyeiket annak illetékességétől függetlenül korszerűen, akár elektronikus úton intézhessék. Az önkormányzatok anyagi forrásainak függvénye, hogy a helyi ügyintézés tekintetében ebben a folyamatban hol tartanak. A Kormány ezen igyekezett segíteni, amikor még 2012-ben elindította az „Önkormányzati ASP központ” projektet, amelynek eredményeként egy, az állam által finanszírozott, egységes, központi platformot biztosít az önkormányzatok részére a hivatali működésük és belső folyamataik elektronizálásához, valamint az állampolgárok és a vállalkozások részére nyújtandó helyi önkormányzati szintű e-közigazgatási szolgáltatások nyújtásához. A keretek tehát megvannak. Az, hogy ez miként kerül megtöltésre tartalommal, elektronizált helyi közszolgáltatásokkal, az már a helyi önkormányzatokon múlik. Arra, hogy ez működik-e, nagyon sok jó példát láthatunk már országszerte.
Bancsics Ferenc
Miniszterelnöki Kabinetiroda,
szakpolitikai tanácsadó
Az innovációs fejlesztéseknek köszönhetően mára professzionális és aktív távérzékelési technológiák használatára is lehetősége van az önkormányzatoknak. Ennek előnye, hogy nagy területekről gyorsan, nagy pontosságú adatgyűjtést lehet végezni a föld felszínéről és olyan területeken információkhoz jutni, ahol a geodéziai méréseket csak nagy erőforrás igénnyel lehetne megvalósítani. Ezen lehetőségekről mondta el gondolatait az állami és önkormányzati közszolgáltató rendszerek működésének egyik legfőbb ismerője, és a fejlesztésben is leginkább elkötelezett szakértője.
Amit a jövő még a hazai önkormányzatok számára rejteget
A rendszerváltás utáni negyedik évtized derekához érkezve fontos felismerni, hogy – ahogyan eddig, úgy a jövőben – nem az állam fogja megoldani a települések problémáit. A központi kormányzat ugyan fontos segítséget nyújthat a szakpolitikai és a szabályozási keretek megteremtésével – valamint egyes támogatáspolitikai eszközökkel és a különféle kedvezmények rendszerével –, ez azonban nem változtat azon, hogy a települések jövője az ott élők kezében van. Meglepő, de ez igaz azokra a hazai városokra is, akik az elmúlt évtizedekben valamilyen „giga” kormányzati beruházásnak adtak helyszínt, mivel az ilyen fejlesztések adott helyen legalább annyi gondot is keletkeztetnek, mint amennyit megoldanak. Időről-időre tehát a településeknek maguknak kell számba venni és mozgósítani saját erőforrásaikat, ha lépést szeretnének tartani a környező önkormányzatokkal és a világgal. Az erőforrások felmérésekor nem csak a hivatali apparátusra, a városi költségvetésre és az önkormányzati vagyonra vonatkozó minden apró részlettel kell tisztában lenni. A stratégia alkotáshoz és a fejlesztési döntések megalapozásához legalább ennyire fontos a településünkre vonatkozó minden tudás, ismeret, információ, tény és adat „felnyalábolása”, keretbe foglalása és szisztematikus feldolgozása. Az „okosabbak” nem egyszerűen csak a jövőre vonatkozó álmaikat kergetik, hanem egyúttal pragmatikus módon a valós tényekből (friss és hiteles adatokból) indulnak ki. Ma már Magyarországon is több olyan önkormányzat van, amely műholdas vagy speciális légi felvételeken keresztül centiméter pontossággal követi a települési épített és természetes környezet változásait. Az így rendszeresen megújított adatok tömege rengeteg értékes információt tartogat a helyiek számára. Csak néhány példa: ha ismerjük a háztetők méretét, formáját, hajlásszögeit és tájolását, az energiatermelő potenciál meghatározása Mesterséges Intelligenciával már szinte gyerekjáték. Vagy ha a levegőből rendszeresen követjük a térbeli és a környezeti változásokat, akkor valós adatok keletkeznek az adókivetés alapjául szolgáló ingatlan-
állományról, a városi hőszigetekről, a zöldfelület kiterjedéséről és állapotáról, a CO2 kibocsátásról és a levegő minőségről, a csapadékvizek elfolyásáról, de akár a helyi közlekedési szokásokról vagy az illegálisan lerakott hulladékokról is. A lehetőségek száma szinte végtelenné válik, ha a fent említett információkat összekapcsoljuk az önkormányzat hivatalának hatósági nyilvántartásaival vagy városüzemeltetési rendszerével. Az eredmény – az esetek többségében – valamilyen üzemeltetési erőforrás megtakarítás, amit a települések régóta vágyott céljaik megvalósítására fordíthatnak. Ezek után már az egyik változás generálja a másikat, amit a településen élők általában észre sem vesznek. Legfeljebb csak arra kapják fel a fejüket, hogy a településen minden működni látszik. Kívánhatunk-e ennél többet a jövőtől?!
dr. Sántha György
Salamon Consulting ÜzletiTanácsadó Kft., ügyvezető és tulajdonos
Az infokommunikációs szolgáltatók számos értéknövelt megoldást adhatnak az önkormányzatok hatékonyabb és jobb működéséhez akár egy szenzoros vagy mobil SIM kártyás szolgáltatással kibővített energiamonitorozási funkcióval és parkolást optimalizáló megoldással. Egy ICT cég üzleti intelligenciával foglalkozó vezető szakembere így látja.
Az önkormányzatokra szabott digitalizáció szolgáltatói aspektusból
A digitalizáció mára nem egyszerűen informatikai fogalomként van jelen az életünkben, hanem egy annál sokkal bonyolultabb jelenségként. Egy városban a digitalizáció lehetőségei és veszélyei egyre hangsúlyosabban vannak jelen. Sokan továbbra is technológiai kérdésként kezelik az informatikát, pedig a városok életében mára a település jólétét és versenyképességét befolyásoló jelenséggé vált. A digitalizációt politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai komplexitásában szükséges értelmezni, mivel ezen tényezők összefüggéseinek megfelelő értelmezése és kezelése óriási fejlődési potenciált hordoz a település közösségei számára. Egy városvezetésnek nem lehet elég a digitalizációt politikai szlogenként használva, informatikai stratégiát készíteni és projekteket indítani. Minden szakpolitikai döntést meg kell vizsgálni annak digitalizációs kapcsolatai szempontjából és nem szabad ehhez informatikai költségként viszonyulni, hanem a városi jólét kiemelt tényezőjeként. Gazdasági szempontból, a települések digitális infrastrukturális ellátottságára és jövőképére alapozott üzleti potenciálok nagyban befolyásolják a jelentős gazdasági erővel bíró cégek betelepülését és a jövőtálló tevékenységek bővülését. A helyi közösségek és társadalmi csoportok számára sem lehet közömbös, hogy a legszűkebben értelmezhető életterükben mik a lehetőségek és mennyire felkészültek az egyre tágabbra nyíló digitális világ kihívásaira. Az érzékenyítés és felkészítés talán a legnehezebb, egyben a legnagyobb pozitív hatással kecsegtető feladat. A technológia fejlődését lekövetni és azt folyamatosan a legmagasabb szinten adaptálni, sokak számára szinte lehetetlen vállalkozás. Viszont a technológiát tudatosan értelmezni, használni, abban – akár fenntartásokkal, de – megbízni mindenki számára elérhető cél lehet, amelyben a helyi közösségek, mint bizalmi körök kiemelt szerepet kaphatnak. Ezért talán nem túlzó megállapítás, hogy települési szinten a digitalizáció Gödöllőn sem szimplán okos városról és informatikai projektekről szól majd, hanem olyan digitális szemléletmódról, amelynek a város életét meghatározó döntések megfelelő alkalmazásával egy fenntartható és perspektivikus élettér fejlődhet a lakosság számára.
Bódi Gábor
Magyar Telekom nagyvállalati értékesítési igazgató
A mai kor embere az okostelefonja nélkül elveszettnek hiszi magát, ha véletlenül otthon hagyja munkahelyre menet. Az eszköz ma már nem csak a hanghívásban, de az élet más területein is segítségünkre van. Egy pilisvörösvári civil szervezet vezetője mutatja be, hogyan fejlesztettek ki egy önkormányzat működését is segítő lakossági applikációt.
Integrációs fejlesztések a várossal karöltve
Civil egyesületünk tagjai privát életükben pénzügyi, jogi, mérnöki, menedzseri, építőipari vállalkozói területen értek el kimagasló eredményeket. Ebbéli tudásunkat állítottuk a város szolgálatába, amikor beléptünk az önkormányzatiság világába. A kitűzött cél az önfenntartó gondolkodás megvalósítása volt. Rögtön szembesültünk a nehézkes, lassan reagáló bürokratikus működés korlátaival, amit igyekeztünk a vállalkozói, problémamegoldó szemlélet irányába kormányozni. Megalapítottuk a Városgazda Kft.-t, ezáltal sikerült elérni, hogy a város működése költséghatékony legyen, valamint így rövid határidővel, rugalmasan tudtuk a feladatokat elvégezni. A Pilisvörösvár applikáció megalkotása az első feladataink között szerepelt. Ezzel kívántuk elérni, hogy a lakosság kedvet kapjon a problémák bejelentésére, transzparens módon tudja követni azok kezelését és a végén elégedetten nyugtázhassa, hogy segítő együttműködésének köszönhetően ő is hozzájárult városunk jobbá tételéhez. Az önkormányzat oldaláról szemlélve az applikáció lehetővé tette, hogy a problémák listázhatók legyenek, az ebből készült statisztikákra alapozva, reálisabb költségvetést tudtunk készíteni. Egyszerűbb lett a feladatmegoldások ütemezése, gyorsabb és hatékonyabb a működés. Az applikáció révén a lakosságtájékoztatás gyorsabb, valamint itt egyszerűen juthat információhoz a város vállalkozásairól, szolgáltatásokról, kulturális programokról. Mindez a jövőben kiterjeszthető a mesterséges intelligenciával, virtuális valósággal.
Bakos László
Tegyünk Együtt Vörösvárért Egyesület – TEVÖ, elnök
A városban vannak kulturális értékek és események, de hiába élünk a XXI. században, úgy érezzük, mintha nem lennénk tagjai a város közösségének, nem tudunk ezekről. Ennek szemléltetésére egy Gödöllőn élő innovációs szakember mondja el gondolatait, aki egykoron közvetlenül is próbált segítségére lenni a városnak.
Gödöllői igények és hiányok az önkormányzattól
Gödöllő egyik nagy értéke a zenei, sport- és más eseményekből összeálló kulturális élete. De a rendezvényekről nagyon sokszor későn értesülünk, mert nem jön meg időben az újság a hirdetéssel, vagy már a megtörtént eseményről olvassuk a tudósítást. Hiányzik egy városi alkalmazás, amelyben ki tudom választani az engem érdeklő program típusokat, és azokról kapok értesítést, naptárbejegyzést, függetlenül attól, hogy önkormányzat, egyház, civil szervezet vagy vállalkozó annak szervezője. Másik nagy érték az a számos vállalkozás, akiknél sok tudás, kapacitás és kapcsolat halmozódott fel. Érthetetlen, hogy az önkormányzat miért nem támogatja az önszerveződést, miért nem keresi a helyi szakértelem bevonásának lehetőségeit: nem léteznek adókedvezmények és programok sem erre. A lakosság felé is szolgáltatás volna, ha a város maga gyűjtené és tenné elérhetővé a cégek által kínált kedvezményeket. Rengeteg jó példa bizonyítja az országban, hogy a telefonokba épített térképek ellenére érdemes plusz helyi információkat nyújtó felületet adni. Végül az online ügyintézést is meg kell említsem, sokszor féléves csúszások vannak a bevallások vagy igénylések feldolgozásában, amelyet nem csupán a jövő, hanem már a jelen önkormányzata sem engedhet meg magának.
Személyi László
Gödöllői innovációs tanácsadó és a Grassalkovich Üzleti Klub elnöke
Gödöllőn számos példát lehetne felsorolni, amelyek évek óta a pusztába kiáltó szónak tűnő lakossági igényként jelentkeznek, ezek közül egy konkrét példát mutat számunkra egy helyi kisvállalkozó.
Gödöllő kártya, avagy mindent a gödöllőiekért!
Egy új városi kártya bevezetése igazi pozitív változást hozna mindannyiunk életébe. Képzeljük csak el, hogy minden alkalommal, amikor betérünk a kedvenc helyi boltunkba vagy kávézónkba, akkor kedvezményes összeget fizethetnénk – ez lehetne az egyik fő előnye a kártyának. De nemcsak a pénztárcánk járna jól, hanem a városi üzletek is, amelyek ezzel több gödöllői vásárlót ösztökélhetnének a helyi szolgáltatások előnybe részesítésére. A kártyának ráadásul közösségépítő ereje is lenne, hiszen így támogatnánk a gödöllői boltokat és szolgáltatókat. Egyben igazi közösségi élményt is adna, ha kedvezményekkel látogathatnánk a város kulturális helyszíneit, mint például a Királyi Kastélyt, Művészetek Házát, a mozit, vagy a múzeumot és könyvtárt, így minden bizonnyal előnybe részesítenénk a helyi szórakozási lehetőségeket a fővárosival szemben. Mindez nemcsak a gödöllőinek lenni jó érzést javítaná, hanem hozzájárulna Gödöllő fejlődéséhez is. További izgalmas lehetőség, ha a városi kártyát használhatnánk kedvezményes parkolásra is Gödöllőn. Röviden szólva, egy városi kártya, legyen az plasztik kártya vagy ma már inkább egy szoftver alapú virtuális megoldás, egy Gödöllőn sok éve megoldatlan űrt pótolna és remek fejlesztés lenne, ami mindannyiunknak előnyöket hozhatna!
Sutta Balázs
Gödöllői kisvállalkozó
A város 2023 novemberében, a periódus felénél hagyta jóvá Gödöllő 2021-2027-es Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. Az anyag a rövid- és középtávú terveket boncolgatja, viszont az önkormányzat jövőjével keveset foglalkozik, a digitalizációval pedig semmit. Egy ellenzéki képviselő így látja a jövőt.
A jövő önkormányzata az „okos” közösségeken alapszik
Gödöllő város önkormányzatának a jövőben ott kell lennie, ahol az emberek élnek, közel hozzájuk, e nélkül a település hivatala egy elefántcsonttoronyba zárt autokrácia marad, ahonnan ugyan működhet a látványos és látszólag az emberek érdekében történt kommunikáció, csak épp a szavak és tettek nem transzparensek egymással. A kapcsolódáshoz kiváló lehetőség a digitalizáció, ami éppen fordítva működik, mint a kis közösségekben. Egy családban, baráti társaságban vagy kisebb közösségi együttléteken a digitális és virtuális világ elszakít egymástól, sérülnek az egymásra figyelő kapcsolatok. Azonban egy 30 ezres település életében a személyes kapcsolat kivitelezhetetlen. A városban élők akkor érzik magukénak Gödöllőt, ha a valós és mások számára is fontos problémájára választ, sőt megoldást kap. Például, ha egy lakos Gödöllőn balesetveszélyes járdát, aknafedelet vagy útszakaszt lát, akkor nem hívhatja össze a lakossági fórumot, hogy mindenkit tájékoztasson, nem rohanhat be a hivatalba, miközben munkába siet, de fotót készítve egy mobil alkalmazáson feltöltheti időbélyeggel a hivatal számára, amiről visszaigazolást kap és előbb-utóbb megoldást is. Ennek nem egyedül a hibát feltáró személy, hanem jó esetben az egész város örül, hogy elhárult a balesetveszély. Számomra nem kérdés, hogy az az önkormányzat lehet hiteles, amelyik az ilyen ügyekbe, de akár a döntésekbe is bevonja a polgárokat és a leginkább érintett személyeket, illetve azokat, akik a helyi gazdaságot mozgásban tartják. Az információtechnológia ma már kiváló eszköz a tudásunk és ismereteink növelésére a kapcsolatteremtésen túl, vagy épp azért, hogy távolról, olcsón vezéreljünk rendszereket, felügyeljük a közműhálózatokat, esetleg adatokat nyerjünk ki a közlekedési útvonalak teljesítményéről. Ha a digitalizációs tanulási fázist a köz érdekében használjuk, akkor nem reménytelen a helyzet, mert ahol az emberek, a közösségek, a vezetők, sőt akár az egész város folyamatosan tanul, ott megnő az esély a jobb döntésre, ami sikeresebb cselekvéseket eredményez. A folyamat természetesen magával hozhatja az egyre több intelligens és „okos-város” IT megoldás alkalmazását is, amelyre azt mondhatjuk, hogy valóban egy okos, de mellette fenntartható, élhető és vonzó városban élünk, amelyre minden benne élő polgár büszke lehet és otthon érzi magát.
Kolozs Csaba
Önkormányzati képviselő
