Megújuló energiaforrások hasznosítása

Az emberiség főleg az elektromos áram- és fűtési igényeinek biztosítására hasznosítja a különböző energiaforrásokat. Nem minden ország rendelkezik saját készlettel, és sokuk nem is szándékozik függőségbe kerülni az erőforrások kínálóival szemben. Az 1973-as olajválság után elkezdődött az alternatív megoldások keresése. A fókusz és a technológiai fejlesztések a megújuló energiaforrások felé terelődtek. A fa, nap, geotermikus és földhő adottságok mellett napjainkra a hulladék energetikai hasznosításai is megjelentek. Ezek az erőforrások fenntartható gazdasági és működési keretek között, belátható időn belül újratermelődnek. Az Európai Unió klímacéljai mentén hazánk is számos vállalást fogalmazott meg a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia részarány és a zöld távhő területén is.

„Minden országban, így hazánkban is elmondható, hogy a megújuló energiaforrások nem mindegyike hasznosítható. Bár elterjedését tekintve a legkézenfekvőbb megújuló forrásnak a nap, illetve a szél energiájának kihasználása jelenti, ám mivel ezek erősen, időjárás-, évszak- és napszakfüggő megújuló energiahordozók, így hektikus a rendelkezésre állásuk és beillesztésük a hazai villamosenergia rendszerekbe. Ugyanakkor van három olyan megújuló energiahordozó, melyek kevésbé érzékenyek az időjárásra, vagy az évszakokra: a geotermikus energia, a biomassza és a vízenergia. Ennek ellenére a 2023-ban frissített Nemzeti Energia és Klímaterv leginkább mégis a nap, illetve szélenergiának a fokozott növelését célozza. Mindezek mellett a hazai villamos energia igény, elsősorban a bejelentett iparosítási fejlesztések eredményeképpen a mostani fogyasztási szint közel kétszeresére fog nőni, azaz igen jelentős fejlesztések elé nézünk. A fűtési célú földgáz felhasználás visszaszorítása, ezáltal a földgáz függőség drasztikus csökkentése érdekében, jóval magasabb intenzitással kell, hogy a biomassza, illetve a geotermikus energiahasznosítás irányába mozduljunk el. Az igen ambiciózus céloknak megfelelően 2030-ra a megújuló energiaforrások aránya 29%-ra növekszik a teljes energiamixen belül, s ennek szignifikáns része a napenergia, mely így a zöld villamosenergia 79%-át biztosítaná. Viszont ennek a megújulónak a sajátosságából adódóan, jelentős rugalmasságot biztosító elektromos áram tárolási kapacitást kell kiépíteni (közel 1 GW energiatároló teljesítményt, melyből 50-60% a napi hazai átlagos elektromos áram fogyasztás), illetve kiegyenlítő és gyorsan bevethető földgázüzemű erőműveket szükséges megépíteni. További 4-500 milliárdnyi forint hálózatfejlesztési beruházásra is szükség lesz, melyhez a feltételezések és várakozások szerint az Európai Unió RePowerEU programjának pénzügyi alapjaiból kíván forrást biztosítani a kormány.” – Holoda Attila, energetikai szakértő

De Gödöllőn is vannak olyan területek, ahol a megújuló energiaforrások használata a zöld átállás irányába mutat.

„A Nap süt és a jövőben is sütni fog. Bár a szabályozások változnak, ami nagy kihívás mind a felhasználók mind pedig az iparági szereplők számára, ugyanakkor a napelemek egy olyan lehetőséget kínálnak, ami a jövőt képezik. A Wagner Solar cégnél 21 évvel ezelőtt is már hittünk ebben a technológiában, mindössze azt kellett megértenünk, hogy nem mindig a pillanatnyi megtérülési számításokon múlik minden. Maga a technológia – az invertereket és a napelem paneleket is beleértve – évről-évre folyamatosan fejlődik. Bár az akkumulátoroktól sokan ódzkodnak, hosszú távon egy olyan ellátásbiztonságot tudhatunk magunkénak, ami felbecsülhetetlen érték lehet, főleg egy olyan világban, ahol sajnos újra háborúk dúlnak és nagy a kiszámíthatatlanság. A szaldós elszámolás egy rendkívül kedvező elszámolási rendszert biztosított a felhasználóknak, ami Európa szerte közkedvelt volt. Akinek napelemes rendszer engedélyeztetése van folyamatban, tanácsoljuk, hogy valósítsa meg, mert ilyen előnyös konstrukcióra nem lesz lehetőség a jövőben. A céges beruházók is profitálhatnak, hiszen a jelenlegi energiaárak mellett számukra 2-3 év alatt megtérül a beruházás. Korábbi években az volt a tendencia, hogy mindenki inkább nagyobb napelemes rendszert telepített. A jelenlegi szabályozás mellett szerintünk az eddigiekhez képest inkább a kisebb napelemes rendszerek irányába fog eltolódni a piac. Az akkumulátor méretezésnél pedig azt kell figyelembe vennünk, hogy mennyi ideig és milyen eszközöket szeretnénk működtetni, illetve mit enged a pénztárcánk. Jó hír a lakosság számára, hogy várhatóan jövő év januártól indul egy új pályázat, amely keretein belül napelemre és akkumulátorra is pályázni lehet, 65%-os intenzitás mellett. A méretezést tekintve, fontos, hogy az egyedi igényeket figyelembe véve szakember méretezze a rendszert, ebben a segítségükre állunk. Szeretném kiemelni, hogy a megtérülés nem minden. A gyerekeinknek való példamutatás és a környezetünk védelme is egy jó ok arra, hogy egy napelemes beruházásba belekezdjünk.” – Beleznai

Orsolya, marketing igazgató, Wagner Solar Hungária Kft.

„Gödöllő távhőszolgáltatása a VÜSZI részeként működött az 1960-as évektől. Két fűtőmű eltérő műszaki megoldással készült el. Kezdetekben a kazánokat pakurával üzemeltették, majd később tüzelőolajjal, végül földgáz ellátásra váltottak. A gázmotor megjelenésekor a város két felében működő részeket összekötötték. A távhőszolgáltató több egység kiszolgálására is alkalmas lehetne, ami több beruházást igényelne (pl. a távhővezetékek cseréje). A távhőszolgáltatás napjainkban (is) rendkívül kitett a gázszolgáltatásnak és az elektromos energia meglétének. Ha egyik nincs, akkor távhőszolgáltatás sincs. Alternatív lehetőségekben lehet és kell is gondolkodni. A legmegnyugtatóbb megoldás az lehet(ne), ha geotermikus energiára alapozva sziget üzemben működne a város. A geotermális erőmű feltételeit vizsgálni kell, majd azt megvalósítani vagy elvetni. Szóba jöhet még a napkollektorok és napenergia hasznosítása (távhőszolgáltatási viszonylatban). A legígéretesebb a fúziós energia hasznosítása lenne (mini atomenergia erőművekkel szintén megvalósítható a sziget-üzemmód).” – Tóth István, nyugalmazott ügyvezető igazgató, Gödöllői Távhő Kft.

Jó példa Veresegyház jelenlegi geotermikus alapokon működő távhőrendszere, ahol a helyi adottságokat időben és proaktívan kihasználva, egy gazdaságosan és új fogyasztói körrel bővülő hőszolgáltató üzemel.

„A kedvező geotermikus adottságokra alapozva, városunkban az 1980-as évek közepén jelent meg a távhőszolgáltatás, amelynek további bővítése az 1990-es évek közepén történt meg. A jelenlegi három termelő kút lehetőségeinkkel, 23 km távhővezetéken mára 510 társasházi ügyfelet szolgálunk ki. Mindezek mellett számos önkormányzati épület – beleértve a sportcsarnokot is – és kereskedelmi egység mellett, a GE veresegyházi gyárai, illetve a Sanofi egységei is távhővel ellátott fogyasztóink. A nagy nemzetközi cégek esetében ez egy úgynevezett „Zöld-minősítést” is eredményez, amely igényeket kiszolgálva egy újabb termálkúttal, további iparági szereplőket és újabb lakossági fogyasztókat kívánunk megcélozni. A földgázalapú hőtermeléshez viszonyítva a távhő kedvezőbb, és a geotermikus megújuló forrásból adódóan, a környezetünk fenntarthatósága szempontjából is ideális, jelentős jövőbeli potenciállal bíró fűtési alternatíva.” – Nagy József Attila, igazgató, GAMESZ Veresegyház

Hulladékkezelés

A fogyasztói társadalom által generált árubőség miatt a Föld számos nyersanyaga kifogyóban van. Ezért kerül előtérbe a „körkörös gazdasági modell”, amely az erőforrások hatékony és gazdaságos felhasználása mellett különösen fontos a hulladékkezelésre és annak újrahasznosítására. A most is szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot válogatókba szállítják, amelyek által a gazdaság számára fontos és újra feldolgozható elemei visszakerülnek a termelési folyamatokba. Ez év július 1-jétől a MOL-csoporthoz került a hazai hulladékgazdálkodás, amely növelheti a hulladékgazdálkodás hatékonyságát. 2024. január 1-jétől az italos palackok visszagyűjtése egy betétdíjas rendszerben kerül bevezetésre, ezáltal nemcsak kevesebb újrahasznosítható elem kerül a szemétgyűjtőbe, hanem oktató szándékkal felhívja a lakosság figyelmét, hogy amit korábban szemétként kezeltünk, az valójában értékes nyersanyag.

„A körkörös gazdaság gondolata európai szinten már közel tíz éve megfogalmazódott, s az észak-európai országok elsőként fektettek nagy hangsúlyt ennek gyakorlati megvalósításába. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése mellett, az anyagában értékes frakciókat visszaforgatják a gazdasági folyamatokba. A hulladéklerakók felszámolását szem előtt tartva, egyre több szemetet hulladékégetőkben elektromosáram és hőtermelésre hasznosítanak. Hazánkban a hulladék közel felét (2 millió tonna) még egyszerűen elássák a megfelelően kialakított hulladéklerakókban. A 2030-as európai irányelvek szerint a keletkezett hulladék csupán 10%-a kerülhet lerakásra. Továbbá a települési hulladék újrahasznosításának tekintetében a jelenlegi 10%-os arányt 65%-ra emelik, amely hazánkban 38% volt a tavalyi évben. Ennek értelmében változnak a jelenlegi gyűjtési, válogatási és hasznosítási folyamatok. A klímaváltozás ügyét szem előtt tartva két nemzetközileg is visszaigazolt példát említenék: a hulladékgyűjtés a nagyobb és innovatív megoldásokat is megjelenítő /pl. földbe süllyesztett és telítettséget jelző/ gyűjtőedények által kevesebb szállítási költséggel üzemel, illetve helyi és kistérségi szinten történő hulladék iparági- és energetikai hasznosítás is felértékelődött.” – Debreczeni Attila, partner, Finn Kereskedelmi Iroda

Energiaközösségek

Környezetünk megóvása és egy fenntarthatóbb jövő biztosítása, csakis közösségi szinten értelmezhető és működtethető. Az energiaközösségek képesek lehetnek megújuló energiatermelés lehetőségét – főleg napenergia – szélesebb fogyasztói kör számára elérhetővé tenni, illetve az ellátásbiztonságot és a hálózatok optimálisabb működését is segíteni. Jelenleg az energiaközösségek létrejöttét és működését segítő jogszabályok finomhangolása történik. Elterjedésüket és megvalósulásukat segítve, a pénzügyi támogatások és az ösztönzők kidolgozása is folyamatban van.

„Fontos szempont, hogy a helyben rendelkezésre álló energiaforrásokkal és minél kevesebb hálózati veszteséggel, az adott lokáción vagy településen belül kerüljön fogyasztásra a megtermelt elektromos áram és hő. Az energiaközösségekben az egyes szereplők különböző fogyasztási szokásait lehet egymáshoz optimalizálni és a rendszert gazdaságosan működtetni. Gondoljunk csak bele, egy társasházon működő napelem rendszer, miközben a lakók a munkahelyeken dolgoznak, a közeli intézményeket el tudná látni napközben árammal. Sőt, ha az elektromos áram tárolás is megjelenik a rendszerben, a gazdaságosság még inkább garantált, hisz éjszaka a betárolt áram biztosíthatja a közösség áramfogyasztását. Az energiaközösségek nemzetközi példái igazolják vissza annak gazdasági sikereit. Annak ellenére, hogy a hazai jogszabályok véglegesítése történik, hazánkban már számos projekttervezés kezdődött el önkormányzati és gazdasági szereplők között, hogy rajtra készen álljanak a megnyíló támogatási pályázatok idejére.” – Pintér Zsolt, ügyvezető igazgató, Scytenergy Kft.

Érdekes kérdés, hogy a város önkormányzata a fent említett megoldásokat milyen módon tervezi megvalósítani.

„A város energetikailag korszerűtlen intézményeinél, az állam által tavaly előírt energiafelhasználási csökkentést – feladat összevonásokkal vagy épp bezárásokkal – az önkormányzat operatív munkája során elérte. Több helyen pályázatok által a nyílászárócsere és hőszigetelési feladatokon kívül napelemes vagy hőszivattyús megoldások is megjelentek, ami helyes irány. Az új beruházásoknál javasoltam az olcsó és jövőbe mutató online és szenzoros energiamonitorozást, így folyamatos lenne a villamos áram, hőmennyiség és gázfogyasztás mérése, illetve valós időben riasztana energiavesztés esetén. Állítólag elindul egy teszt fázis, reméljük erre is alkalmas lesz. A város 24 intézményére szabott energetikai stratégiáját még nem látom, decentralizálva történik a fejlesztés, ezek önmagukban jók, de kérdés, hogy alkalmas lesz-e az integrációra, energiamenedzsment vagy energiaközösség működésére. A ledugózott fúrt kutak geotermikus lehetőségeit az Alsóparkban nem ismerjük – szóban volt erre ígéret, de nem történt meg –, ahol a talált termálvíz ásványi anyag koncentrációja magas és régen nem volt rentábilis a tervezett termálfürdőre. Viszont van megoldás a só elválasztására, és technológia is a kisebb hőfokú víz hasznosítására. Szakemberek bevonása szükséges a vizsgálatokra, amire nem látom a törekvéseket. Az energiaellátás biztonsági kérdés is, ráadásul a távhő rendszerek fejlesztését és bővítését kell támogatni, hogy senki se alternatív megoldást keressen (pl. Kalória Kft.), hanem ellenkezőleg, még több intézményt, céget, ipari- és lakóparkot vonjunk be a jövőben. Még a város által hívott külsős szakember is kiemelte, hogy a távhő fejlesztése előremutató. Amit a város sokáig érez majd, az a 2018-ban felvett 410 millió forint hitel az összes 4500 darab lámpatest cseréjére.
A kései munkakezdés és a növekvő költségek miatt csak a terv fele tudott megvalósulni, miközben a kedvezőbb energiaárak ez év végén lejárnak és magasabb áramdíjat fizetünk jövőre. Amíg a magas kamattal terhelt hitelt a város 2031-ig törleszti, addig újabb hitel vár elbírálásra a projekt befejezésére. Ez elfogadhatatlan, amikor egy kidolgozott és szakmailag is jóváhagyott feladatra felvesz a város hitelt, de a beruházással nem foglalkozik. Nevezhetjük pechnek, hogy közbejött az energiaválság, ami még inkább felnyitotta a szemeket, hogy érdemes csinálni, de ez minimum a város közpénzének hanyag kezelése volt a hitelfelvétel utáni 2-3 évben.” – Kolozs Csaba, önkormányzati képviselő, Ener-
giagazdálkodási Munkacsoport tagja. 

GDL