Érdemes szakmailag megnézni Gödöllő város rövid- és középtávú közlekedési koncepcióját, amelyet még az előző képviselőtestület fogadott el 2018 novemberében. Ennek nulladik üteme foglalkozik a Szilhát-Szőlő utca tengelyében található két körforgalom megépítésével. Az első ovális megoldás a Szőlő, Szent János és Röges utcák találkozásánál a 2019-es választások előtt el is készült. A Szilhát, Bajcsy-Zsilinszky és Szőlő utcák csomópontjának megépítésére csupán idén került sor, amelyet gyorsított közbeszerzési eljárás keretében ugyanaz a jászkiséri vállalkozó nyert el bruttó 103,3 millió forintért. Bár az engedélyezési terveket egyszerre készítette el egy ceglédi mérnöki iroda 2019 elején, a város talán figyelembe vette, hogy elég a lakosságnak ciklusonként egy hasonló beruházás is. A koncepció nulladik üteme elsősorban az előzetes terveket veszi figyelembe és a város kérésének tesz eleget, míg az első és második üteme Gödöllő 10 éves, egészen 2029-ig történő közlekedési tervezésével és forgalmi modellezésével foglalkozik.
Válasz helyett munkakezdés
A környéken élők felháborodására 2023. április 5-én a Gödöllői Önkormányzat közmeghallgatást kezdeményezett a körforgalom kialakításának tárgyában, amely beruházást a városvezetés visszavonhatatlan tényként vázolt fel. A műtárgy építése a koncepció szerint a közlekedésbiztonságot helyezi előtérbe és a hivatal is a balesetveszélyre hivatkozott. A csomópont területén érintett ingatlanok tulajdonosai április 17-én petíciót fogalmaztak meg, mivel az évtizedek óta szinte balesetmentesen üzemelő kereszteződésbe épített körforgalommal egyidejűleg számos parkolót vonnak el, több porta ki- és behajtási, valamint rakodási feltételei lehetetlenné válnak, amely a legtöbb vállalkozásnál gazdasági visszaesést idéz elő.
A munkaügyi hivatal is ezen a területen fekszik a sok magáncég mellett. Baleset nélkül a biztonság növelhető a kereszteződésbe kihelyezendő domború tükrökkel is, amit több helyen, főleg a Dózsa György út különböző pontjain is használnak. Válasz helyett elkezdték a közművek kiváltásának munkálatait a körforgalom építése előtt, a kérelemről pedig nem tárgyalt a város képviselőtestülete májusban és júniusban sem. Végül az eredeti petíció után két hónappal, június 19-én kaptak csak választ az utcákban élő ingatlanok a körzet képviselőjétől, amikor a közbeszerzés lezárásával a város megrendelte a munkát, illetve leszerződött a vállalkozóval és ezzel a kivitelezés elindult a csomópontban. Pelyhe József lokálpatrióta képviselő cinikusan kifejtette a lakóknak, hogy a 2018. év végi közmeghallgatáson senki sem kifogásolta a fejlesztést és sajnálattal tapasztalta, hogy az április elejére összehívott rögtönzött egyeztetésen – ahol a beruházást kész ténynek mondták – csupán három személy vett részt. A parkolóhelyek elvesztésének számát jóval kevesebbnek látja, mint azt a kérelmet benyújtók gondolják, egyébként pedig szerinte a nap bármely szakában van szabad parkolóhely a közelben, ahonnan 1 perces sétával elérhetők az érintett üzletek (valószínűleg rakománnyal együtt… – a szerk.). Megjegyzi: a körforgalom kialakítását elsődlegesnek tartják, majd levele végén a beruházás „felelősségteljes” támogatását kéri és nem érti a helyi lakosság felháborodását, hiszen amint fogalmaz: „egy perc séta nem írhatja felül senkinek a testi épségéhez fűződő jogait”!
Lakossági és jogszabályi egyeztetések
Az átlagpolgár azt gondolná, hogy ezt részletes egyeztetés előzte meg az ott élőkkel, mivel valóban örömteli egy körforgalom beruházása a városban, amely nagyon ritkán épül Gödöllőn. Ez csupán egy kis tétel az öt éve készült 90 oldalas koncepcióban vázolt fejlesztések közül, amelyekből sok meg sem épült időben. A fenti képviselői válasz cinikus hangvétele egyértelműsíti, hogy a városban a hivatal már rég nem szolgálja az itt élőket. Viszont, ha a hivatal nem érzi úgy, hogy az ott élő személyeket és vállalkozásokat időben értesíteni kellene, akkor minimum gondolnánk, hogy az adott jogszabályi környezetet figyelembe veszi. Ugyanis az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) kormányrendelet szerint környezeti hatásvizsgálat szükséges. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. § (2) bekezdése alapján ügyfélnek minősül az is, akinek ingatlana a hatásterületen fekszik, ahol hatásterületnek minősül azon ingatlanok területe is, amelyek a tevékenységgel igénybe vett ingatlan tervezési határok közötti területével közvetlenül határos, vagy amelynek a kapubejárója az eljárás tárgyát képező útszakaszhoz közvetlenül csatlakozik.
A belváros képviselője levelében úgy fogalmaz, hogy csak március második felében keresték meg telefonon a beruházással kapcsolatban, amikor megtudták a lakók, hogy körforgalom épül. Ha így van, akkor a fent említett környezeti hatásvizsgálat a körforgalomban elhelyezkedő ingatlanok esetén nem történt meg. Az építési engedély és az engedélyezési terv alapján készülő kiviteli tervdokumentációnak az építés alatt szükséges ideiglenes beavatkozásokat, megtámasztó szerkezeteket, az esetleges megerősítési beavatkozásokat tartalmaznia kell (191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről). A körforgalomban több régi épület található akár pincerésszel együtt, amelyek csupán egy járda szélességre vannak az új épített csomóponttól, így az ott élő lakókat és vállalkozókat mindenféleképpen be kellett „volna” vonni a folyamatokba. Kérdéses, hogy csak az ingatlantulajdonosok voltak figyelmetlenek ez esetben és megtörténtek ezek a vizsgálatok, így a kivitelezési tevékenység a környező épületekben kárt és állagromlást nem idéz elő.
Forgalomszabályozás vagy közlekedésbiztonság?
Gémesi György polgármester a közösségi oldalán július 31-én jelentette be, hogy a közmű kiváltás után már javában épül a körforgalmi műtárgy az említett csomópontban, ami az iskola kezdetéig elkészül. Itt megemlíti, hogy a beruházás oka a naponta áthaladó 5 ezer autó, majd hozzáteszi, hogy a négy éve megépített közeli, Szent János utcai másik csomópont nagyon hatékonnyá, biztonságossá és flottabbá tette a közlekedést a szakaszon, sőt, amióta elkészült, baleset sem volt.
Az áprilisi petíció aláírói szerint a Széchenyi, Röges és Éva utca összekapcsolása fontosabb lenne – amely az Ádám, Mátyás király, Bethlen és Szőlő utca csomópontjába csatlakozik -, hiszen a közlekedés párhuzamos elvezetése nagy mértékben csökkenti a Szilhát és Szőlő utcai forgalmat. A fent említett közlekedési tanulmányban ez a szakasz is benne van az első ütemben, mégpedig 2022-es megvalósítási dátummal. Ráadásul a szakmai alapokon összerakott koncepció szó szerint ezt írja: „A Szilhát utca csomópontjainak átalakítása a nagyobb távú forgalmi áramlatokra gyakorlatilag elhanyagolható hatással van, csak lokális átrendeződések várhatók”. Mondhatjuk, hogy egy jól működő körforgalom akár növelheti is az átmenő autók számát?
A tervezet továbbá a forgalmi modellezést figyelembe véve a Széchenyi István utcai átkötés esetén konkrétan így fogalmaz: „A Rét utca és a Szilhát utca közötti 1,5 – 2 km hosszú szakaszon jelenleg nincs átjárás a Dózsa György út és a Hunyadi János utca között, emiatt a Szilhát utca – Szőlő utca tengelye különösen a csúcsórákban nagy forgalmi terhelésnek van kitéve. Ezeket az elemeket tehermentesítené az új átkötés. A fejlesztés jelentősen tehermentesíti a Szilhát utca térségét, az itt várható forgalomcsökkenés elérheti a 40%-ot is”. A Kertváros irányából az említett 5 ezer gépjármű városra rázúduló forgalma a körforgalma(ka)t elérve jelenleg a Bajcsy-Zsilinszky úton a belvárosba és a Szilhát utcán egyenesen megy tovább az üzleti park irányába vagy a Dózsa György úton jobbra kanyarodva az autópálya felé. Az átkötés hatására a számok alapján ez 3 ezer autóra mérséklődne, amivel valódi forgalomszabályozást érne el a város, miközben az első „ovális” csomópont megoldja a közlekedésbiztonsági kérdéseket a belváros irányába. Az új csomópontban élők a ’70-es évek óta csak néhány figyelmetlenségből eredő apróbb balesetre emlékeznek.
A kérdés: a forgalomszabályozás vagy a közlekedésbiztonság volt fontos az új körforgalom megépítésével? Előbbire zéró hatással lesz a koncepció szerint, a nagy forgalom továbbra is megmarad (sőt!), míg utóbbi esetén az alig 100 méterre található csomópont megoldja a problémát, ezt a polgármester is elmondja, miközben komoly baleset nem volt itt évtizedek óta. Ellenben bosszúságot és parkolóhelyek elvételét eredményezi az itt élő lakosság, valamint a kereszteződésben működő cégek és ügyfeleik számára. Rengeteg infrastrukturális feladat van a városban, ezért költői kérdés, hogy hol lett volna jobb helye ennek a több mint 100 millió forintnak.
Fel lehetne sorolni több tíz járdát, zebrát, utat vagy éppen körforgalmat a balesetektől hemzsegő kereszteződésekben. De nem is kell messzire menni, hiszen a csomópont Bajcsy-Zsilinszky úti ágában még csapadékvíz elvezetés kialakítására sem futotta. Nem beszélve arról, hogy az út belvárosi oldalán lévő Petőfi tér csomópontjának nyolc éve történt teljes rekonstrukciója idején – egy sokkal problémásabb helyszínen – pedig senkinek sem fordult meg a fejében, hogy a komplett átalakítás során oda egy biztonságos körforgalmat is ki lehetett volna alakítani, a felújításra egyébként is ráfordított összegekből.
Ezek alapján érthetetlen, hogyan lehet egy műtárgyat oda építeni, ahova nem feltétlen szükséges? A választ nem tudjuk, csak objektíven az önkormányzat által megrendelt és kifizetett szakmai koncepció tanulmányozásával jutottunk el eddig a pontig. Tény, hogy Gödöllőnek van egy új körforgalma, amiből kevés van, mint a fehér holló, ez alapjában örömteli. A kérdésre pedig a kedves olvasó talán megtalálja a helyes választ: vajon mi egy körforgalom valódi célja?
GDL
