Honnan jött a kézilabda szeretete?
Sportos családba születtem. Édesapám és nővérem is kézilabdázott, a Hajós iskolában is az osztály nagy része a Főnix kézilabda szakosztályában játszott. Remek edzőink voltak Simics Judit, Hochrajter Rita és Bárdos Mónika személyében, majd az egykori válogatott kapus, Zsembery Tamás irányítása alatt játszhattam, itt szerettem meg a kézilabdát.
Fontos már ilyen fiatalon a jó közösség és a szakedzők személye?
Igen, mivel már gyerekkorban jó kezekbe kerültünk és az utánpótlás kategóriákban országos szinten is kiemelkedő eredményeket értünk el. Kipróbáltam magam más csapatsportokban is, de visszatértem a kézilabdához, mert ezt élveztem a legjobban és a jó társaság mellett ilyen edzők mellett tudtam fejlődni.
Mit jelent, hogy gödöllőiként és ilyen fiatalon világbajnoki ezüstéremig jutott?
Nagyon nagy dolognak tartom, hogy idáig eljutottam, hiszen 46 éve játszott utoljára Magyarország világbajnoki döntőben. Érzelmileg is fontos, mivel az 1977-ben finalista csapat hálóőre Bakos István volt, akitől a kapus poszt alapjait tanultam meg. De az eredményért nem csak az eddigi edzőimnek, hanem leginkább szüleimnek tartozom hálával és nagy köszönettel, mert látták, hogy mennyire fontos számomra a kézilabda. Természetesen a tanulást sem engedtem el, de mindig éreztem azt a támogatást, hogy a sportot előtérbe helyezhettem. Komolyan vették, hogy ezt tekintem hivatásomnak, ebben szeretnék kiteljesedni. Élvezem a kihívásokat és a versenyeket, így mindenben számíthattam rájuk.
Sok lemondással járhatott az idáig vezető út.
Valóban, de mindig éreztem magamban a motivációt, inkább lemondtam a szórakozásról emiatt. Nyilván egy sérülés bármikor közbejöhet, így a tanulás is fontos volt, de tudtam, hogy nekem ez lesz az utam és minden nap azért keltem fel, hogy iskola után edzésre menjek és fejlődjek. A mostani siker mindenért kárpótól.
Jó szakmai munka folyhatott Gödöllőn, ha mindezek után a Telekom Veszprém csapatához került.
Először a PLER-Budapesthez kerültem, majd 2018-ban szerződést írtam alá a Telekom Veszprémmel, 2021-től pedig kölcsönben a NEKA (Nemzeti Kézilabda Akadémia – a szerk.) csapatában játszottam a világbajnokság kezdetéig. Ez a két év és az akadémiai munka meghatározó volt a mostani eredmény tekintetében is, mivel az utánpótlás válogatott gerincével, kilenc játékossal együtt készültünk a nemzeti bajnokság egész szezonjában Sótonyi László irányítása alatt.
Elképzelhető, hogy innentől stabilan a világ elitjében szerepeljen a magyar válogatott?
Bizakodom, hogy igen, bár még csak 21 évesek vagyunk, viszont a következő évtizedben ez beérhet. Ezért fontos az akadémia kiváló munkája a junior korosztályig, a nők és a férfiak is sikert értek el idén. Itt éles szituációkban a hazai első osztályú bajnokságban dobnak be a mélyvízbe komoly szakmai munka mellett. Nagyszerű a közösségünk és remélem, hogy ebből a korosztályból is sok játékos be tud kerülni a felnőtt válogatottba, aminek meglehet az eredménye a jövőben.
A személyes karrierben mit jelenthet ez az eredmény?
A döntőt Berlinben a németek ellen vívtuk közel tízezer ember előtt, ilyet itthon eddig nemigen éltünk át. A mérkőzést sok klub szakértője látta, így a mérkőzés a jövőnk miatt is fontos volt, hiszen mostantól sok játékos megfigyelő fogja követni a pályafutásunkat.
Hogyan tovább, milyen lépések jönnek egy ilyen siker után?
Szakmailag nagyszerű lépés és döntés, hogy ősztől 1+1 évre a spanyol bajnokságban és az Európa ligában játszó Ciudad de Logroño La Rioja csapatában játszom kölcsönben, ahol Miguel Ángel Velasco az edző, aki egyben a magyar válogatott másodedzője is. A bajnokság nagyon erős, s bár a Barcelona kiemelkedik, de mögötte komoly és szoros versenyben dől el évről évre a további sorrend.
Milyen tervek és vágyak fogalmazódnak meg egy 21 éves gödöllői kézilabda kapus fejében?
Gyerekkori álmom kijutni egy olimpiára és minél több válogatott mérkőzésen játszani világversenyeken, mert mindig nagy büszkeség és különleges érzés Magyarország mezében védeni a nemzet kapuját. Klubszinten személyes motivációm, hogy a legjobb bajnokságokban és a legmagasabb színvonalon tudjak címekért küzdeni. Bízom, hogy ezek a célok reálisak, de tudom, hogy ehhez még nagyon sokat kell dolgozni.
GDL
