A cserkészet gyakorlatilag néhány évtized alatt a világ majdnem minden pontján elterjedt, ugyanis olyan egyetemes értékeket képviselt, amelyeket minden vallás, nemzet és állam magáénak érzett és a továbbadását fontosnak tartotta. A cserkészmozgalmat egy angol főúr, Lord Robert Baden-Powell of Gilwell alapította meg a 20. század elején. Baden-Powell Afrikában gondolt először arra, hogy szükség lenne egy fiúkat nevelő szervezetre, amikor is a búr háborúban (1899–1902) csapatot szervezett az ostrom alatt „lábatlankodó” fiúkból. Hazatérve megírta és illusztrálta első cserkészkönyvét, amely 1908-ban jelent meg. A mozgalom gyorsan terjedt, 1910-ben már az Egyesült Államokban is megalakult az első cserkészszövetség. Ugyanebben az évben Magyarországon is létrejött az első cserkészcsapat, majd 1912-ben megalakult a Magyar Cserkészszövetség.
Baden-Powell hosszú évtizedeken keresztül felügyelte a cserkészek mindennapjait világszerte. Sokszor és sokan megfogalmazták már, hogy mi a cserkészet, de a legtalálóbb megfogalmazásra az Országos Cserkész Levéltár anyagában találhatunk: „A cserkészet röviden, egy szóban összefoglalva: állampolgár nevelés, lelki és testi, de legfőképpen erkölcsi nevelés. Tökéletes fiúkat és férfiakat akar nevelni, akik mindenhol: hivatalban, gyárban, üzemben, békében, és ha kell háborúban kötelességtudóak és példaadóan megállják helyüket. És pedig megállják jól megformált lelküknek belső sugallatából.”
Acserkészet legnagyobb sikere abban rejlett, hogy a szabályokat és a fegyelmezett életmódot a gyerekek önként vállalták, ami rendkívüli motivációt biztosított, s amelyek a kezdetektől fogva napjainkig azonosak. Az első az Istenbe vetett hit volt, amit a hazaszeretet követett – bármely nemzethez vagy felekezethez, valláshoz is tartoztak a tagok. Az alapelvek között szerepelt minden ember megbecsülése, a tisztesség és az alázatosság, azaz mindenféle hivalkodás nélküli, becsületes élet. A cserkészet nem tömegnevelés, hanem „egyenesítő” nevelés, ahol a gyerekek a vezető személyes példájából tanulnak.
Az 1931-ben megtartott VI. nemzetközi konferencián Magyarország nyerte el a jamboree rendezési jogát.
Az előkészületeket látva Baden-Powell 1933 márciusában így nyilatkozott: „Az ebben az évben Magyarországon megtartandó jamboree nagy sikernek ígérkezik, ahonnan valamennyien, akik azon részt vesznek kétségkívül értékes gondolatokat hoznak majd magukkal, és amelynek jelentőségéhez mindnyájan hozzájárulhatunk azzal, hogy helyes cserkészszellemet, sok jóindulatot és az együttműködés reánk eső részét visszük el a nagy cserkésztalálkozóra.”
A tábor ideje alatt a Gödöllői Hírlap és a Gödöllő és Vidéke is interjút készített Baden-Powell-lel. Köszöntő beszédét angolul is közölték, melynek első mondata ez volt „Az elkövetkezendő gödöllői Világjamboree több lesz fiúk összegyűjtésénel egy táborban.”
A jamboree idejére Horthy Miklós is Gödöllőre érkezett, így beszélgetett Baden-Powell-lel, és ellátogatott a premontrei gimnáziumba is, ahol az intézmény alapkőletételének idején, tíz évvel korábban járt utoljára a kormányzó. Családját Baden-Powell oldalán Stuhlmann Patrik, a premontrei gimnázium igazgatója fogadta a városban. A megnyitó után dísz-
vacsorát adtak, amin Teleki Pál miniszterelnökkel közösen a kormány csaknem összes tagja, valamint Baden-Powell, a különböző országok főcserkészei és fontosabb cserkésztisztjei, diplomatái és politikusai vettek részt. A Premontrei Szent Norbert Reálgimnázium is megnyitotta kapuit a jamboree cserkészei előtt, ott szálltak meg a külföldi delegátusok legfontosabb tagjai, Baden-Powell és kísérői is.
A jamboree végén „Bi-Pi” (Baden-Powell beceneve – a szerk.) ezekkel a szavakkal búcsúzott: „Az, amit a leginkább remélek, kérek tőletek, hogy megkezdett barátságaitokat ápoljátok tovább, és évek múlva, amikor mint felnőtt emberek visszagondoltok a jamboree-ra, s eszetekbe jut, hogy itt lesült az arcotok, vagy odakozmásodott a reggeli, arra gondoljatok, hogy ez alkalommal szereztétek meg egyik vagy másik jó barátotokat, s hogy némelyik országban milyen becsületes emberek laknak. Testvéreim, azok, akik közületek a legutolsó jamboreen ott voltak Angliában, emlékeznek, hogyan vette át minden ország az arany nyilat, mint a jamboree szimbólumát, amely szétrepül a világ minden tájára a jamboreen keresztül. Most Gödöllőn csodálatos szimbóluma van a jamboree-nak: a fehér csodaszarvas, a magyarok fehér csodaszarvasa, amelyet ennek a nemzetnek ősei követtek.”
Wisznovszky Tamás
