Mit mutatnak a nemzetközi- és hazai trendek? Miben lehetünk egyediek és miben kereshetjük a kitörési pontjainkat? Milyen javaslatok és ötletek fogalmazódnak meg ismert helyi vállalkozók és közéleti szereplők részéről?
A települések egyik fő célja, a vállalkozások vonzása és támogatása a helyi munkahelyteremtés és foglalkoztatás céljából. Egy-egy új szektor megjelenése vagy nagyvállalat letelepedése, illetve új vállalkozások alakulása a város gazdasági erejét növeli, valamint további befektetéseket vonz. A jól fizetett és képzett munkaerő hatása pedig az életszínvonal emelkedésében jelentkezik: termékek és szolgáltatások fogyasztásának növekedésében, az ingatlanpiac fejlődésében, de a kulturális- és sportélet élénkítésében is közvetett módon megjelenik. Továbbá a városok infrastruktúrájának fejlesztése is ok-okozati kapcsolatban áll a gazdasági helyzettel, mely oktatási-, egészségügyi-, vagy akár közlekedési területekre is kedvező hatással bír. Egy város mérete, elhelyezkedése, iparági szerkezete, oktatási profilja, társadalmi és demográfiai háttere, valamint intézményi ellátottsága, természeti- és épített környezete tradicionálisan meghatározza a gazdaság jellemzőit is. Emellett az önkormányzat működése, az ipari kapcsolatok, a tudásáramlás és innováció, valamint a sportgazdaság és városmarketing is mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják egy település versenyképességét és a gazdaságára is hatással vannak.
Petrák Péter, tősgyökeres gödöllői, informatikai és ingatlanfejlesztési vállalkozó, az SMP-Systems ügyvezetője a városban rejlő lehetőségeket emelte ki:
„A város Budapest közelségéhez és kedvező infrastrukturális adottságainak köszönhetően még számos ingatlanfejlesztési potenciállal bír, bár a jelenlegi gazdasági környezet nem igazán kedvező a piaci kereslet oldaláról. Számos szürke zónás és ipari terület esetleges rehabilitációja lehet érdekes a helyi ingatlanfejlesztők, a terület tulajdonosai és az önkormányzat közös projektjeként. Sajnos a városban hátrahagyott üres ipari ingatlanok szolgáltatásokkal és új funkciókkal való megtöltése is várat magára. Az egyik leginkább érdekes fejlesztési potenciállal bíró szereplő, a helyi egyetem távlati terveibe is szívesen bekapcsolódnak az itt adózó helyi vállalkozások. Az egyetem területe akár egy új városi alközpontként is megjelenhetne, kapcsolódó új lakóingatlanokkal, szolgáltató központtal és rekreációs területekkel.”
Pap Krisztián, a Pap Kolbászműhely ügyvezetője és tulajdonosa valódi lokálpatriótaként fontosnak tartja a helyben élők foglalkoztatását és tudja, hogy mi vezet a sikerhez, a kis vállalkozástól országos beszállítói státuszig tartó úton:
„A Pap Kolbászműhely működésében elengedhetetlen a rövid ellátási lánc, a hazai alapanyag. A megnövekedett energia árak, a szakképzett munkaerő hiánya és bérezése miatt a közelebb minden esetben jobb. Nyitottak vagyunk a várossal az Egyetemmel való együttműködésre, már csak azért is, mert így együtt fejleszthetnénk az élelmiszer termelést lokálisan. Cégünk nagyságrendileg 150.000 kg bontott sertéshúst és 30.000 kg marhát vásárol 2023-as évben. Célunk, hogy ennek a nagyobbik részét hazai forrásból és minél közelebbről szerezzük be a jövőben is. Együttműködés esetén, szívesen adunk jelentős árkedvezménnyel árut a városi közétkeztetés és a Gödöllői vásárlóigény számára! Ötlet szinten lehet közösen fejleszteni egy városi termelésből készült hústerméket, ami jellemzően csak itt kapható, image és üzletépítés céljából.”
Török Sándor, önkormányzati képviselő (Szövetségben Gödöllőért) a Budapesti Árutőzsde egykori elnöke tapasztalatból ismeri, hogy mit jelent a szinergia pénzpiac és a települések között:
„A jelenlegi gazdasági helyzet és a jövőbeli kilátások egyre inkább felvetik egy gazdálkodó önkormányzat szerepének fontosságát. Értékteremtő szerepkörrel és a helyi gazdaság proaktivitásával az önkormányzatnak növelni kellene az önálló vagy partnerségi együttműködéssel létrehozott vállalkozásait. A helyi értékekre és potenciálokra épülő beruházások és gazdaságélénkítő programok kiaknázása a helyi vállalkozókkal és közösségekkel együtt jelentős hatást eredményez. Gondoljunk csak olyan nagyobb projektekre, mint a Gödöllői Királyi Kastély további tervei vagy az egyetem előtt álló fejlesztések: közös párbeszéd mentén minden helyi szereplő megtalálja a maga szerepét! Nemzetközi- és hazai példák ismeretében megfontolandó lenne egy városi fejlesztési alap létrehozása delegált városfejlesztési társaság közreműködésével, amely forrásként szolgálna a helyi ingatlan-, energetikai- vagy gazdaságfejlesztési projektekben.“
Dr. Lantai Csaba, a Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park ügyvezető igazgatója korábban alpolgármesterként is tevékenykedett, így valós összehasonlítási alapja van. A gödöllői gazdasági élet jelentős hányadát magába tömörítő park vezetője belülről látta, hogy mi hiányzik az önkormányzat gondolkodásából:
„A Gödöllői Üzleti Parkban párhuzamosan jelenleg három fontos fejlesztés zajlik. Lassan befejeződik a második fázis 34 telek eladásával, így az előző fejlesztési ciklussal együtt 84 telek talált új gazdára. A vásárlók között feltűnt két nagyvállalat is, amelyek öt, illetve hét telket vásároltak és nagyobb üzem létesítését tervezik. Ezzel párhuzamosan lassan befejeződik a harmadik fázis tervezése, melynek keretén belül 38 telek értékesítését tervezzük. Itt kifejezetten kis alapterületű telkeket alakítottunk 1000 m2 körüli nagyságban, ahová kis- és közepes magyar vállalatokat várunk. Mind a három fázissal egyidőben befejeződött egy 15 hektáros terület, az úgynevezett negyedik fázis előkészítésének tervezése is. Itt jelenleg három multinacionális vállalattal tárgyalunk, egy angol ipari szigetelő anyagokat gyártó céggel, egy kínai biotechnológiai céggel és egy koreai fagyasztott élelmiszereket előállító céggel. Az a célunk, hogy mindhárom vállalatnak helyet szorítsunk a területen, de addig még nagyon sok megbeszélés vár ránk. Az Üzleti Park jelenleg az alap infrastruktúrával (víz- és szennyvízhálózat és gáz-és áramellátás) jól ellátott, bár a nagyobb termelő cégek jelentősebb kapacitást igényelnek, amely jövőbeli fejlesztési kérdéseket vetnek fel. A megújuló energiák tekintetében négy hálózatra termelő 0,5 MW-os naperőmű van. Arról, hogy saját vezeték hálózaton, szigetszerűen működő, a parkban lévő cégeknek áramot eladó erőművet hozzunk létre, már folyik egy külső partner bevonásával gondolkodás, jelenleg ott tartunk, hogy felmérjük a nagyobb cégek igényeit egy ilyen szolgáltatásra. A betelepülő cégek kutatás és fejlesztési profillal akkor válhatnának érdekessé a számunkra, ha lennének olyan közös kapcsolódásaink felsőoktatási intézménnyel, amelyen megjelenhetnének oktatást támogató, kutató és fejlesztő cégek. Fontos továbbá kiemelni az ipari park jövőbeli fejlesztéseinek és kihasználtságának tekintetében, hogy egy gazdasági társaságokat érintő átgondolt adópolitikára lenne szükség a városban, melyet együttesen kellene vizsgálni a kistérségben meglévő és megjelenő ipari parkok kínálatával.”
Valós szövetségben a gazdaság szereplőivel közösen lehetséges:
- a város gazdasági szereplői közti konstruktív és jövőbe tekintő párbeszéd elindítása a város jóléte érdekében,
- a városban lévő szakképzés és színes oktatási paletta összehangolása a helyi gazdasági potenciálokkal, perspektívák biztosítása fiataljainknak, mérsékelve a munkaerő elvándorlását
- a fővárosba ingázók helyi gazdaságban történő foglalkoztatásának elősegítése,
- a helyi gazdasági szereplők részvételének minél szélesebb és mélyebb bevonása a helyi- és kistérségi fejlesztési tervezésbe és a projektek megvalósításába,
- stratégiai együttműködések létrehozása, amely keretet és projekteket biztosít a fentebb kiemelt területeken.
GDL-SZG
