10 éve már, amikor a mára ifi vagy felnőtt horgásszá váló táborozók először érkeztek a tópartra. Akkor még csak sejthető volt, hogy a teraszon alvást komoly sátortábor váltja fel, illetve a két stégen pecázgató 7-8 fős csapat, négy stégen berendezkedett 20-25 fős horgászbrigáddá növi ki magát. A segítők száma is jelentősen megnövekedett, az idei évben szinte minden gyerekre jutott egy felnőtt, aki a táborozást könnyebbé és élvezetesebbé tette.
Az idei program a már jól ismert és bevált rendszert követte. Természetesen a legtöbb idő „csak” horgászattal telt, ám éjszakai peca, horgászverseny, kürtőskalács sütés, halpucolás és labdarúgás színesítette a tábort. A hetek óta tartó kánikulát a táborozás alatt ingadozó hőmérséklet és légnyomás, illetve esőzés váltotta fel. Talán a halak kapó kedvét a régóta várt csapadék nem hozta meg akkora mértékben, mint ahogyan azt a horgászok szerették volna, azonban a tó sekély vizének, környezetének és nyilván a horgászoknak is nagy felfrissülést jelentett az a néhány milliméternyi eső, amely a három nap során leesett. A frontok váltakozása nem ösztökélte a tó halállományát eszeveszett táplálkozásra, a táborozók mégis sok pontyot és amurt is horogra csaltak különféle, hetek, hónapok, sőt, évek óta büdösödő erjesztett kukoricával. Nem is beszélve a rengeteg törpeharcsáról és számos keszegről, amelyek a résztvevők nagy örömére, jellemzően a verseny napján örvendeztették meg a gyerekek szívét. A tábor azonban már a kezdetek óta nem csak a halfogásról, annak módszereiről és az etetőanyagok megismeréséről szólt.
Az egyházközségen belül kialakult a horgászok közössége is, amelynek gyerekek, fiatalok és felnőttek egyaránt részesei. Az ifjú táborlakók számára a fiatalok közösségének megélése és a felnőtt férfiak szociális életének megismerése, ha tudatosan nem is, de legalább akkora élményt nyújt, mint a horgászat. A tábor megvalósításánál bizonyára ezen gondolatok is megfogalmazódtak a megálmodó fejében, mindazonáltal a gyerekeknek a horgászat, a halak, és a természet szeretetének átadása a tábor fő célja. Erről Szabó Istvánt, a tábor megálmodóját kérdeztük.
Milyen célból indult Pali bácsi Horgász Tábora?
Gyakorló szülőként szembesültünk azzal a családi problémával, hogy az iskoláskorú gyerekek lefoglalása a nyári időszakban komoly kihívást jelent. Másrészről saját gyermekeink mindig szívesebben töltötték a vakációt olyan dolgokkal, amit egyébként is szerettek. Innen jött az ötlet: mi lenne, ha szülőként saját kezünkbe vennénk egy tábor szervezését? Ehhez jó példaként szolgáltak a gödöllői katolikus közösség által szervezett programok: a család- és kolping táborok, az egyházközségi horgászverseny. Szinte az első szóra szép számmal jelentkeztek résztvevők és támogatók. Ráadásul az egyik leglelkesebb támogatóra leltünk a tábor névadója, Pali bácsi személyében.
Mit kaphatnak a gyerekek a horgásztábortól?
A legnagyobb vonzereje, hogy a gyerekek három napon keresztül hódolhatnak horgász szenvedélyüknek. A táborban segédkező tapasztaltabb felnőttek pedig észrevétlenül vezetik be az ifjú pecásokat ennek a sportágnak a rejtelmeibe. A gyerekek emellett mintát kapnak arról, hogyan lehet önkéntes és önzetlen szolgálattal másoknak örömet szerezni. A tábor lelkületéről pedig Pali bácsi, Szecsődi Péter atya (Gödöllő korábbi plébánosa, aki szintén lelkes horgász – a szerk.), a közösség mindenkori plébánosa és káplánjai, valamint a tábort támogató és segítő felnőttek gondoskodnak.
Mi teszi a tábort sikeressé?
A résztvevők! A gyerekek, akik minden évben szívesen jönnek – többen már az első tábor óta. Az egykori kisiskolások mára lassan felnőtté váltak. Ez pedig azt jelenti, hogy minden fiatal korosztály számára vonzó az évről évre történő részvétel. Ne felejtsük el azt sem, hogy a gyermekek táborozását a felnőtt segítők teszik zökkenőmentessé. Számukra legalább olyan közösségi élményt jelent, mint maguknak a kis horgászoknak, így ez fontos értéket is teremt.
Ezen gondolatok szellemében zárult az idei tábor is. Bízunk benne, hogy az összes kis- és nagy horgász maradandó élményekkel tért haza, és nagy lelkesedéssel várja a következő nyarat, amikor ismét várja őket a Dányi-tó és a XI. Pali bácsi Horgász Tábora.
Szabó Barnabás
