Hat gyermeke közül Antal (1734-1794) fia örökölte a birtokot, ám családi rezidenciáját Pozsonyivánkán rendezte be. Felesége, herceg Esterházy Anna Mária (1739-1820), akinek édesapja az az Esterházy „Fényes” Miklós, akihez a fertődi Esterházy-kastély felvirágzása köthető. Eszterháza a színművészet, a zene, a képzőművészetek központjává vált Mária Terézia uralkodása (1740-80) idején. A hercegi udvar hangversenymestere pedig nem más volt, mint az európai hírű Joseph Haydn.
Grassalkovich II. Antalnak tehát két igen markáns példa lebegett szeme előtt: édesapja mecénási tevékenységét tovább vitte, ám nem az építészetben, hanem apósát követve a művészeteket kezdte el pártolni. Kezdetben a pozsonyi, illetve a pozsonyivánkai kastélyban rendeztek színházi előadásokat, majd apósa mintájára II. Antal is alapított egy 24 tagú (vonós) zenekart. II. József (1780-90) birodalmi hercegi címet adományozott a Grassalkovich családnak. A rangemelésnek azért is volt nagy jelentősége, mert ebben a korszakban a magyar főnemesi hierarchiában csupán a Batthyányiak és az Esterházyak egy-egy ága viselt hercegi címet.
Mindennek reprezentációs vonzata is volt, így II. Antal számítva a hercegi címre, 1782-85 között felújíttatta gödöllői kastélyát, ami addigra kissé divatja múlttá vált. Az épületegyüttes külső látványában ekkorra már a teret hódító klasszicizáló, késő barokk stílus elemei jelentek meg, a belső átalakítások közül pedig a második U alak déli szárnyának átépítését kell kiemelnünk. Három szint egybebontásával kialakítottak egy 120 fő befogadására képes színházat. Falai a korszaknak megfelelően klasszicizáló későbarokk festésűek, részletgazdag, vidám színekkel. A nézőtér két bejárattal rendelkezik, az egyik a belső udvarról érhető el, a másik a páholy alatt a kastélyba vezet, hiszen maga a színház az épület egyik szárnyában rejtőzik.
A játéktér másfél méterrel magasabban helyezkedik el, ami a korra jellemző kulisszás rendszerű, mechanikus szerkezetekkel ellátott volt. A nézőtér hátsó fele felett található a hercegi páholy, ahonnan a legjobb kilátás nyílt a színpadra. Csak meghívóval vehettek részt az előadásokon, jegyet nem lehetett váltani, sőt a meghívottak közül is csak kevesek foglalhattak helyet a páholyban, a hercegi pár mellett. A hercegi udvar több heti gödöllői tartózkodása alatt budai és pesti színtársulatok fordultak meg a kastély színpadán a Grassalkovichok és környékbeli nemesek örömére. A zenét II. Antal saját zenekara szolgáltatta, akiket az északi oldalon, a róluk elnevezett Muzsikus-szárnyban helyeztek el (jelenleg ez még felújítás előtt áll, ám romtúra keretében megtekinthető).
A színház szomszédságában található a déli oldalon a kastély lovardája. Mindkettő szoros összeköttetésben állt a kastély sörpincéjével. A két részre osztott teremben tárolták és szolgálták fel a seritalt és egyéb üdítőket. E hármas egység az úri szórakozás magas színvonalát képviselte, nem beszélve a herceg Grassalkovich II. Antal és neje vendégszeretetéről.
Hogy ne csak a történelmünkre és az épületre lehessünk büszkék, 2018 óta folyamatosak a színházi előadások a kastély barokk színháztermében. Idén összesen 15 alkalommal bárki megtapasztalhatja, hogy milyen is a kastély-érzés, a festett falak közt, és a cseh kristálycsillár alatt – mely a színház 2003-as felújítására készült – mennyire különleges Gubás Gabi, Gregor Bernadett, vagy Göttinger Pál játékát megnézni.
