Csak a szokásos…

… történt februárban, a városi költségvetés elfogadásakor. Súlyos százmilliók hiányoztak a szállodaper 700 millió forint feletti összeg kifizetése miatt, de az évek óta húzódó városháza építése is minden további fejlesztési lehetőséget megbénít a maga – folyamatosan emelkedő - milliárdos tételével.

Charts and graphs of sales - a symbol of successful corporate business

Mondhatni azért is szokásos, mert idén sem történt előzetes egyeztetés a költségvetés sarokpontjairól, a részletes munkába pedig tudatosan nem enged ellenzéki betekintést a polgármester. A legfontosabb döntés a hosszú évtizedek után 50 százalékos állami támogatással épülő bölcsőde volt.

Kolozs Csaba: „Az Önök választási ígérete szerint a kommunális adóból befolyó pénzt is útépítésre kellene felhasználni, de ennek nyoma sincs az idei költségvetésben”.

A saját forrással kapcsolatban megoszlottak a vélemények a városvezetés hitelfelvételi szándékával szemben, amelynek Török Sándor a bizottsági ülésen és a testület előtt is hangot adott, hiszen a hitelfelvétel elfogadása jelenleg nem szükséges, a zárszámadás, vagy egyéb költségvetési módosítást igénylő beavatkozás idején ezt meg lehet tenni. Kolozs Csaba intő szavai is igaznak bizonyultak, hiszen a hitel kamata tovább emelkedik, melyet a háborús helyzet csak ront.

Dr. Péterfi Gábor: „Az önkormányzatnak nem valamilyen érdek miatt favorizált területre kellene fókuszálnia, hanem olyan döntéseket hozni, amik nem megnehezítik, hanem könnyebbé teszik a gödöllőiek mindennapjait”.

Sajnos a több éve tartó késlekedésből eredően rengeteg pénzt veszít a város a LED-es közvilágítás korszerűsítésére felvett 410 millió forintos hitel miatt is, ami a város összes lámpatest cseréjére vonatkozott, ahol az éves energiamegtakarítás fedezte volna a törlesztéseket. Viszont három év alatt a hitel összegének csak a 20 százalékát költötte el a város, miközben az energiaárak, munkadíjak, anyagköltségek brutálisan megemelkedtek.

Török Sándor: „A bölcsőde idei saját forrás szükséglete kb. 200 millió forint. A hitel kamata plusz 152 millió forintos terhet ró az önkormányzatra, amit minden gödöllőinek viselnie kell, de a város pénzügyi helyzete ezt nem indokolja. A hitelfelvétel ellen szól a megemelkedett hitelkamatláb drasztikus emelkedéséből adódó kockázat is.”

A LED teljesítményéből adódó áramfogyasztás tervezett 60%-os megtakarítása és az üzemeltetési kiadások 50%-os csökkenése így nem érvényesül a költségvetésben. A felvett hitel konstrukcióban 4480 lámpatest cseréjével számoltak, mára sajnos az eredeti terv alig több mint fele kerülhet telepítésre. És ha nem lenne elég a „jóból”, egy év alatt a kamattörlesztés a háromszorosára emelkedett, így ott tart a város, ahol a hitel felvétel kezdetén, még mindig 400 millió forintot vár el a bank az önkormányzattól.

Kocsi Tamás: „A hitelfelvétel forrásaként szeretném megjelölni a folyamatban lévő szállodaüggyel összefüggő, városvezetés által megnyertnek minősített pereinkből befolyó, valamint a G-Magistratus végelszámolását követően jogosan visszajáró összegeket. Ezeknek a nagyságrendje az önök indikációi szerint 500 millió plusz 400 millió forint lesz, ami talán a III. negyedévig befolyik majd a város közkasszájába”.

Gémesi György gödöllőieknek szóló „fekete leves” híre a nulla forintos infrastrukturális támogatás volt, vagyis nem jut pénz utak, járdák és vízelvezetések építésére, de persze „mindezért az állam felelős”. Kolozs Csaba rámutatott a korábbi évek hibás döntéseire (városháza átépítése dekonjunktúra kezdetén, szállodaper), amelyek súlyos százmilliókat vontak el olyan területekről, mint az infrastruktúra és az egészségügyi központ működési támogatása. A polgármester szerint az utak és járdák javítása a kommunális adóból folyamatos lesz, de a VÜSZI erre a célra tervezett éves kiadása megegyezik a kommunális adóbevétellel.

Máthé László: „Szeretném határozottan visszautasítani azt a gyakorlatot, hogy képviselőcsoportunk, ahogy az elmúlt években, úgy az idén sem vehetett részt a költségvetés előkészítésében”.

Lefordítva ez azt jelenti: ha nincs a lakosságtól beszedett adó, már a kátyúkat és járdajavításokat sem végezné el a város, új utakról pedig ne is álmodozzon senki. Elgondolkodtató, hiszen a városvezetésnek még akkor is fontos volt új utak építése, amikor komoly adósságot halmozott fel, miközben kommunális adó kivetése szóba sem jött. Közben az állam átvállalt Gödöllőtől közel nyolcmilliárd forint adósságot, mégis ma csak akkor épülhetnek új utak, ha pályázati pénzek érkeznek, vagy egy utca lakossága összeadja a beruházás egy részét. Sokáig nem kért a város a polgároktól hozzájárulást, hanem megépítette az utakat kommunális adóbevétel nélkül is. A városüzemeltetési cég 313 millió forintos eredmény tartaléka az idei tervek alapján további 37 millió forinttal nő, így több mint elgondolkodtató a város infrastrukturális fejlesztéseinek elmúlt fél évtizedes gyökeres változását látni. A Szövetség Gödöllőért képviselői hangsúlyozták: szakmailag hiába lehet jó és konzervatív a költségvetés, ha a benne foglalt fejlesztések nem a gödöllőiek életét segítik.