A blahai Öreghegy ikonikus épületét egyfajta izgalmas, már-már félelmetes misztikum övezte egy magamfajta, akkor még kisfiú előtt. Szinte ránézni is csak félve, belegondolni pedig nem is mertem, hogy mi minden titkot rejthet magában. Egy olyan megközelíthetetlen, bevehetetlen erőd volt a szememben, amely egyenlő volt a csodával, hiszen tudtam, emiatt tudok otthon televízióadást nézni – de ez az a hely, ahova talán soha nem juthatok be. Lássuk, mit is rejt magában az Antenna Hungária tulajdonában lévő tévétorony, és vajon van-e köze az otthoni tévézésünkhöz?
A Magyar Televízió adása egy adóval indult az 1950-es években, majd a kínálat 1977-ben bővült újabb csatornával. Az idősebbek még emlékezhetnek a távirányító előtti időszakra és az antenna átkapcsolgatására.
A televízió- és rádióműsor-terjesztéssel kapcsolatos szolgáltatások lényege, hogy a jeleket a szolgáltatók stúdióitól eljuttatják a nézők felé. A szolgáltatók által készített műsorokat ma már földfelszíni műsorszóró rendszereken keresztül terjesztik. Az Antenna Hungária nem hoz létre műsort, hanem kizárólag a más – a magyar államtól médiaszolgáltatásra jogosultságot kapott – vállalkozások által létrehozott televízió- és rádióprogramok terjesztését végzi. A mikrohullámú technológia fejlődése hozta el azt a lehetőséget, hogy információátvitelre ezekből a berendezésekből gerinchálózat épüljön az országban. Akkoriban az átvitel még analóg technológián alapult, és így volt lehetőség eljuttatni hanginformációt vidéki telefonközpontokba, vagy a rádióstúdiók hangjeleit a rádióadók, míg képjeleket a TV-adók meghajtására.
A nagy távolságok áthidalására több szakaszból felépülő mikrohullámú láncokra volt szükség, mivel ezen technológia képességei – a Föld görbületének és a teljesítmény viszonyoknak köszönhetően – korlátozottak. A láncban résztvevő nagyobb állomások – Budapest, Kékes, Tokaj, Debrecen, Komádi, Szentes stb. – olyan távolságra vannak egymástól, hogy egy szakaszból az átvitel nem megoldható, szükség van olyan köztes ismétlő állomásokra is, mint Gödöllő vagy Emőd. A gödöllői állomás a keleti mikrohullámú lánc első ismétlő állomásaként lett megépítve. A lánc folytatásaként épült állomások a keleti szomszédainkkal történő műsorcserét is biztosították egészen a kárpátaljai Ungvárig és a partiumi Nagyváradig.
Az állomás megépítésére vonatkozó döntést vélhetően több vizsgálat is megelőzte: legyen valahol Budapest és Kékes között félúton, legyen magaslaton a megfelelő átlátás miatt, és legyen a közelben elérhető infrastruktúra. A digitalizáció következtében a berendezések a múlt század végén megújultak, de a funkció továbbra sem változott. Új szerepet akkor kapott, amikor elindult az Antenna Hungária mikrohullámú adatátviteli szolgáltatása az analóg-digitális átállás után, így azóta digitális földfelszíni műsorszóró fejállomás is egyben. Az állomás gerincpontként üzemel, így több, Gödöllőn és környékén üzemelő kis- és közepes vállalkozás, illetve állami intézmények adatátviteli igényeit is kiszolgálja.
Az elmúlt években elérte a tornyot az optikai gerinchálózat is, amely sokkal nagyobb átviteli kapacitással biztosítja a körzet még jobb ellátását. Magaslati pont lévén az Antenna Hungárián kívül egyéb, rádióhullám alapú technikát használó szolgáltató is üzemeltet berendezéseket az állomáson.
Az Antenna Hungária Zrt. 2012. június 8-án indította el a digitális földfelszíni televíziós sugárzást a gödöllői Öreg-hegyen található telephelyéről. 2020 folyamán pedig megújult a mindigTV és mindigTV Prémium televíziós szolgáltatások kínálata. Az előfizetéses mindigTV Prémium szolgáltatást 2020. szeptember 6-tól már az új technológiára való átállással érhetik el az előfizetők.
kml
