Az uradalom tisztjei ugyanis a betöltött feladatuknak megfelelő házat kaptak a hivatali szolgálatuk idejére. A házakban nemcsak lakóhely, hanem hivatali szoba is volt. A pozícióval együtt a ház is változott.
Mikor Török Ignác 1795. június 23-án megszületett, édesapja kasznárként (1793-1810) dolgozott az uradalomban, így a születés helye a kasznárház volt. A kasznárházat, ahogy a többi uradalmi épületet is, még Grassalkovich I. Antal építtette. Az ő idejében kelt épületjegyzék az építési költségeket is feltüntette, ebből lehet tudni, hogy egy igényesen kivitelezett épületről lehet szó. A kasznár háza ekkor a kastély közelében, a Sörház mellett állt. Dr. Berente István helytörténész leírása szerint: „A Sörházzal szemben fekvő épület, melynek homlokzata az Alsó-parkra néz, volt a gróf kasznárjának hivatala és lakása. Itt lakott Török Ignác kasznár korában (1793-1810) s itt született azonos nevű fia, a későbbi honvéd tábornok és aradi vértanú.”
A kasznárház valószínűleg a kettős tiszti lakként is emlegetett inspektori házzal a homlokzati részen egybeépített épület volt, de egy középső szárny a két épület területét kettéválasztotta. (Tulajdonképpen úgy lehet elképzelni, mintha két darab L alakú épületet egymáshoz toltak volna, és így egy, a tetején felső vonal nélküli E betűt adnak ki.) Az épület főhomlokzata, amely sajnos napjainkban eléggé jellegtelen, az Ady Endre sétányra néz, a hátsó részek pedig a Martinovics utcáig nyúlnak. Arra, hogy a szebb főhomlokzat miért nem a mostani utcafrontra, azaz a sétányra néz, az adhat magyarázatot, hogy akkoriban az épületek a kastély melletti belső udvar felé néztek, ahol a Sörház is volt. Az impozáns méretű Magtár, melyet a királyi korszakban bontottak el, a lakóházak közelében helyezkedett el.
Az alaprajz szerint, amely 1813-ból maradt meg, és Gödöllő mezővárosának legfontosabb, a nagybirtok tulajdonában levő épületeit ábrázolja, a kasznárház négyszobás volt, minden szobát cserépkályhával lehetett fűteni. Középen nagyméretű konyha volt. Istálló, kocsiszín szintén volt az épületben, az udvart pedig egy kis- és nagykapuval megtört kerítés határolta.
Bár Török Ignác itt született, nem sokkal később a család, az édesapa kinevezése folytán, a nagyobb és kényelmesebb számtartói lakba költözött. Ez a ház volt az, amely később a két világháború között az erdészeti hivatalnak, és ezután, több más épülettel egybevonva, a városi tanácsnak adott otthont, de az 1980-as években lebontották.
Török Ignác a középiskolai tanulmányait még Gödöllőn kezdte (az első és második osztályt itt végezte), végül Pesten, majd Gyöngyösön fejezte be. A bécsi hadmérnöki akadémián végzett.
Sajnálatos módon sem a vértanú szülőháza, sem a kert nincs túl jó állapotban, sokáig szükséglakások voltak az épületben.
Az épület felújítására valószínűleg még az idén sor fog kerülni. Az úgynevezett rommentesítés után falkutatások következnek, és a szakemberek ez után tudják meghatározni, hogy pontosan milyen fajta munkálatokra van szükség.
Török Ignácnak két szobra is található Gödöllőn. Az elsőként felállított Csikász László-alkotást, a kis méretű mellszobrot 1935. október 6-án leplezték le, az akkori Hősök Ligeténél, az I. világháborús emlékművel szemben. A szobor később, 1949-ben átkerült a mai Török Ignác utca elejére. Végül a város lakói a kis méretű szobrot nem találták kellőképp méltónak Török Ignáchoz, ezért új szobrot kapott, amit 1995. október 6-án avattak fel. A szobor Tóth Zoltán alkotása.
