900 éves rend, évszázados kapcsolat – Gödöllő és a premontreiek

Tudományos nemzetközi konferenciával ünnepelte alapításának 900. évfordulóját szeptemberben a premontrei rend, amelynek a Gödöllői Premontrei Apátság valamint a rend által fenntartott gimnázium adott otthont. Az eredetileg márciusra tervezett program a járványhelyzetre való tekintettel most lett megtartva.

Teleki Pál miniszterelnök Gerinczy Pál benedikálásán

Ullmann Péter Ágoston O. Praem. nyugalmazott kormányzó perjel márciusban töltötte be 80. életévét, akit a konferencia alkalmával egy több mint ötven szerző által írt kiadvánnyal köszöntöttek. Ullmann Péter a 20. és 21. század fordulójának egyik legkiemelkedőbb premontrei személyisége, aki az elmúlt nyolc évtizedben olyan életművet állított a fiatalság elé, amely a legnehezebb pillanatokban is példaként szolgálhat. A rendezvényt Balogh Péter Piusz O. Praem. gödöllői apát nyitotta meg, aki beszédében példaként állította az elődök örökségét a résztvevők számára, így az apát úr szavai nyomán mi is fontosnak gondoljuk, hogy áttekintsük a premontreiek történetét, ami immár csaknem száz éve összefonódott Gödöllőével.

“A gondviselő Úristen kegyelméből új otthonhoz jutott a sorsüldözött jászói-premontrei kanonokrend.” – írták a premontreiek 1924-ben1. Ez az egyetlen mondat magában foglalja a magyarországi premontreiek 900 éves történelmét. Alig van olyan kultúrintézmény, amely annyit veszített és szenvedett volna Magyarország megcsonkítása által, mint a 900 éves premontrei rend. A történelmi rend ellehetetlenítése az elmúlt 900 évben többször is megtörtént hazánkban, azonban az állandó újjászületés ékes példája a nagy múltban gyökerező életenergiának, valamint a magyar nemzeti kultúra minden elnyomatáson diadalmaskodó erejének, mely napjainkban is a Fácánosban rügyez biztatóan.

Számomra és immár több ezer Gödöllőn érettségizett öregdiák számára a premontreiek nem pusztán egy történelmi rend egyenruháját viselő szerzetesi közösséget jelentik, hanem az egyetemes értékek egyik legkövetkezetesebben vallók és közvetítők közösségét.

A rend alapítója Szent Norbert (1075-1131), Heribert geneppi grófnak és Hedvig lotharingiai hercegnőnek a fia Xanten városában született. Norbert korának kiemelkedően művelt alakja volt, aki feslett életstílusát felhagyva lépett az egyház kötelékébe. Eleinte kanonokként szolgálta nagybátyját V. Henriket, majd a fényes császári udvart elhagyva visszatért Xantenbe. Norbertet rövidesen áldozópappá szentelték, majd hosszú ideig tartó elmélkedés és apostoli igehirdetés után megalapított rendjét 1120-ban. Az elhagyatott völgyet, ahová egy égi látomás nyomán letelepedett, Pratum monstratumnak, az Úr által előre megmutatott mezőnek, franciául Prémontré-nek nevezték, ahonnan a rend neve ered2.

Teleki Pál a gödöllői szerzetes cserkészekkel

Szent Norbert rendje az első szerzetesrend, amely az önmegszentelődés mellett a hívek közötti apostolkodást is feladatául tűzi ki. Egy látomásban a Boldogságos Szűz fehér ruhát nyújt felé, Szent Ágoston pedig a reguláira mutat. Ezek lettek a rendtagok legfontosabb belső és külső ismertetőjegyeik. A rend csodával határos módon terjedt el szerte Európában, így az alapítás után negyven évvel már százhúsz prépost és apát jelenik meg a nagykáptalanon.

A premontreiek Magyarországra történő telepedésének kétségtelenül nagy szerepe volt a rokoni köteléknek, amely a rend alapítója és az Árpád-ház között fennállott. Rokonság állott fenn a lengyel ősök miatt Szent Lászlóval is, hiszen László anyja, azaz I. Béla felesége a lengyel Piast-házból származó Richeza volt. Érdekes elgondolkodni azon, hogy I. Béla volt az összes későbbi uralkodónak az őse egészen Nagy Lajosig, akik mind rokonságban álltak a Premontrei Rend alapítójával.

Az elkövetkező évszázadokban állandóan nőtt a premontrei monostorok száma, amelyeket a királyok és nemzetségek őseik és maguk lelki üdvéért alapítottak. A premontrei kolostorok lakói önfegyelmező életüket Isten és embertársaik szolgálatára szentelték. A nappal és éjjel majd minden órájában a zsolozsmának kórusban való végzésével szolgálták Isten dicsőségét. Embertársaiknak nem csak lelkipásztori tevékenységükkel voltak segítségükre, hanem ott voltak mindenütt a dolgozó nép között. Megtanították a népet erdőt irtani, mocsarat lecsapolni, szántani, vetni bányát nyitni, azaz okszerűen gazdálkodni. Munkájuk révén a vadon helyén sorra jöttek létre új telepek és falvak.

Számomra a jogtörténeti kutatások miatt különös fontossággal bír, hogy országos jelentőségű szerepet töltöttek be a premontreiek a közjogi funkciójuk miatt, hiszen számos hiteleshelyet tartottak fenn. A hiteleshely a mai közjegyzői hivatalnak volt az elődje, egybekötve a bírói intézmény egyes részeivel. A birtokfelosztásnál, határjárásnál, birtokcserénél elzálogosításnál, adásvételnél, perbeidézésnél a hiteleshely egy emberének meg kellett jelennie. A prépostok ott szerepeltek a törvényhozásban is, hiszen a rákosi országgyűléseken hozott határozatokat nem egyszer premontreiek foglalták írásba. Némelyik prépost püspöki címet viselt, mások országos hivatalt, de voltak olyanok is akik diplomáciai feladatot láttak el3.

Ennek a virágzó és a virágzó és az egész magyarság művelődésére kiható kolostori életnek a török hódítások vetnek véget. A premontreiek az 1699-es karlócai békét követően újrakezdték tevékenységüket a Magyar Királyságban. II. József azonban 1782-ben megszüntette a “haszontalannak” bélyegzett rendeket, így a premontreieket is. I. Ferenc állítja vissza a premontrei rendet 1802-ben és feladatául tűzi ki az oktatást, amelyet a rend azóta is folytat.

Takács Menyhért

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a rend fiatalabb tagjai a harctereken is megjelentek, többen megsebesültek és hősi halált haltak. Az új lendületet és virágzást indított el a rend életében dr. Takács Menyhért (1861-1933) jászói prépost-prelátussá benedikálása 1900-ban. Takács Menyhért, aki 1901-ben a főrendiház tagja is lesz, renováltatja a rend ősi monostorait Jászóváron és Leleszen, valamint új gimnáziumi épületeket emel, amelyeket a kor legmodernebb vívmányaival szerelt fel. Takács Menyhért a 19. és 20. század fordulójának egyik legnagyobb magyar egyházi alakja volt, aki doktori fokozatát profán témában végzett kutatással nyerte el. A nagy energiájú főpap lelkes tanárkarainak élén éppen annak a tervnek a megvalósításán fáradozott, hogy a kormány meghívására főgimnáziumot, rendházat és templomot épít az ország fővárosában, amikor kitört az első világháború. A magyarországi premontrei rendet mai napig jellemző hazafias szellem a háborús áldozatkésségben is megtermette gyümölcseit. A rend volt diákjai közül sokan adták életüket a keleti és déli fronton. A rend anyagi erőit felülhaladó módon vett részt a hadikölcsönjegyzésben, és támogatott minden jótékonysági mozgalmat.

A trianoni békediktátum elszakította a premontreiek ősi monostorait, virágzó iskoláit, rendházait, amelyeket hol a vörösek, hol a csehek, hol a románok fosztottak ki. A megszálló hatalmak üldözték a rend tagjait, többet közülük letartóztattak, másokat kiutasítottak és valamennyit állandóan zaklatták.

Horthy Miklós a Premontrei Szent Norbert Reálgimnáziumban

Kétségkívül a premontreiek veszítettek a legtöbbet a magyar rendek közül, azonban megmaradt számukra a magyarság rokonszenve, részvéte és megbecsülése. Ez volt az a pont, amikor Gödöllő és premontreiek sorsa végérvényesen összefonódott, hiszen Takács Menyhért áldozatos munkásságának és ismertségének köszönhetően többen segítették a rend feltámadását. A rend egyszerre élvezte Horthy Miklós kormányzó, Kállay Tibor pénzügyminiszter, de mindenekelőtt Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter támogatását. 1923. szeptember 25-én megtörtént a használatba kapott területen az alapkőletétel Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó jelenlétében. A rend egyszerre élvezte Horthy Miklós kormányzó, Kállay Tibor pénzügyminiszter, de mindenekelőtt Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter támogatását. Később 1925. március 17-én a magyar nemzetgyűlés számos pártoló felszólalás után úgy döntött, hogy a gödöllői Fácánosból jelentős területet a premontrei rendnek örök tulajdonába ad oly célból, hogy azon internátust, rendházat és templomot építsen. A gödöllői tevékenységet talán ezek a sorok jellemzik a legjobban: “minden növendékünkből őszintén vallásos, acélos jellemű, művelt munkás kötelességét teljesítő, testileg-lelkileg ép s egészséges, modern magyar ifjút akarunk nevelni, aki akarja és tudja elvégezni a reá váró nagy feladatot.” 4,5

A tervező építészeknek az volt az alapgondolatuk, hogy a rend történelmi múltjának és céljainak megfelelő épületeket kapjon, amely célokhoz a korban leginkább az érett empire stílus felelt meg, amely már akkoriban is inkább mutatott műemléki stílust, mint egy új épületét. A gimnáziumot Nagy Sándor, Glatz Oszkár, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Simai Imre művei díszítették.6

“A gödöllői Fácános erdő közepében, 224 méter magasságban a tenger színe felett, távol a nagyváros miazmás légkörétől, egészséges virágillatos levegőben emelkedi az új premontrei intézet. Várja, sőt már befogadta a magyar ifjúság csapatait, hogy tudásban erkölcsben Isten és hazaszeretetben oktassa, nevelje a nemzet reményét.” 7 – így írt Stuhlmann Patrik az épület átvételekor. Érdekes belegondolni abba, hogy a premontreiek esetében valóban mintha a gondviselés egyengette volna a rend sorsát, ugyanis korábban a közelben álltak a hatvani, zsámbéki, margitszigeti, csúthi, ócsai premontrei prépostságok, és a 20. századdal elkezdve a régi gyűrű közepén született újjá a premontrei rend, hogy itt munkálkodjanak tovább az ősi monostoraikból kiüldözöttek. 8

Takács Menyhért tagja lette az 1926-ban létrehozott felsőháznak, és tovább folytatta munkáját a rendtársaiért, valamint a gondjaira bízott sok diákért. A gödöllői gimnáziumban tanulók száma egyre gyarapodott, és egyre több határainkon kívül ragadt premontrei szerzetes telepedett le Gödöllőn. Az 1933. év újabb, minden eddiginél nagyobb veszteséget hozott a premontrei rend és a Gödöllői Premontrei Szent Norbert Reálgimnázium számára is, ugyanis 1933. november 29-én elhunyt Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátus és megyés apát, amiről így emlékeznek meg: “Nekünk, intézetünknek, a tanári karnak, az ifjúságnak és a szülőknek nagy veszteség az ő távozása, aki az intézetnek tíz éven keresztül alapítástól virágba szökkenéséig feje volt” 9. Takács Menyhért egész életében azért dolgozott, hogy a feldarabolt ország különböző pontjain élő premontrei szerzeteseket egybefogja, és hogy a rend folytathassa a tanítást. 10

Gerinczy Pál, kormányzó perjel
majd apát és jászói prepost-prelatus

Az 1937. év nyarán nagy változás következett be a rend, az iskola és ezáltal az ifjúsági egyesületek életében is, ugyanis ekkor önállósították a gödöllői premontreieket és kinevezték kormányzó perjellé dr. Gerinczy Pált. Gerinczy Pál az egész premontrei történelem egyik legkalandosabb életpályát bejáró és legérdekesebb személyisége volt, így életéről egy pár szót rendkívül fontos megemlíteni, ugyanis regnálása rendkívüli fontosságú. 11 Az önállósításnak köszönhető az is, hogy az értesítőben fenntartóként a Gödöllői Premontrei Kanonokrend jelenik meg az eddigi Jászóvári Premontrei Kanonokrenddel szemben. Azonban a változások ezzel nem álltak meg az iskola életében, ugyanis 1937. december 15-én megérkezett Gerinczy apáti kinevezése, akit 1938. február 13-án benedikáltak.

Az “első bécsi döntés” Csehszlovákia magyarlakta területeit 1938. november 2-án Magyarországnak ítélte, így Jászóvár és Kassa is Magyarországhoz került, amiről így írnak “Nagyfontosságú események ezek nemcsak általános nemzeti, de szűkebb rendi szempontból is, mert ez alkalommal visszakapta a premontrei kanonokrend ősi jászói és leleszi monostorát, Kassa és Rozsnyó gimnáziumát, s ezzel Gödöllő beleolvadt ősi anyaházunkba, Jászóvárba.” 12 Ezzel a Gödöllői Apátság önállósága megszűnt, és újból a Jászóvári Kanonokrendhez tartozott, és az első gödöllői apát prépost-prelátus, majd a főrendiház tagja is lett. A Gerinczy Pál megpróbálta újból összefogni a rendet, de erre igencsak rövid idő adatott meg neki. Gerinczy később Erdélybe ment, ahol fel is ajánlották neki a börtönben lévő Márton Áron megüresedett helyét, ugyanis osztálytársa fontos tisztet töltött be a román kormányban. Ezt ő nem fogadta el és később minden rangjáról lemondva bujdosásban halt meg Krasznán.

Fényi Ottó, Ullmann Péter és Eördög László Benedek O.Præm. áldozatos és fáradhatatlan munkájának köszönhetően a rend később a rendszerváltás után újból virágzásnak indult a gimnáziummal egyetemben. Ők teremtették meg a rend újraindulásának feltételeit, és építették újjá a semmiből az évszázados múlttal rendelkező gödöllői premontrei örökséget. Az elmúlt három évtizedben fokozatosan fejlődött a gimnázium és a rend is, amely most a 2018. október 30-án benedikált Balogh Péter Piusz O. Praem apát úr vezetésével folytatja történelmi útját.

Wisznovszky Tamás

Bibliográfia

  1. Szakirodalom
    ➢ DR. HOVHANNESSIAN Eghia (1933): Gödöllő a múltban és most. Gödöllő.
    ➢ FÉNYI Ottó – MAYER László – FEJÉREGYHÁZI Sándor (szerk.) (1998): A Gödöllői Premontrei Öregdiákok Emlékkönyve. A Gödöllői Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesülete, Gödöllő.
    ➢ GYÁNI Gábor (2006): Hétköznapi élet Horthy Miklós korában. Corvina, Budapest.
    ➢ KÓSA László (szerk.) (2006): Magyar művelődéstörténet. 3. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest,
    ➢ MAYER László – EÖRDÖG László – POLCZ Iván – FEJÉREGYHÁZI Sándor – VÁRADY-BRENNER András (szerk.): (2005): A Gödöllői Premontrei Gimnázium és az Öregdiákok Egyesületének 3. emlékkönyve, 1-2. köt. 1. Tanáraink. 2. Diáktársaink. Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesülete, Gödöllő.
    ➢ STUHLMANN Patrik (1994): Az ifjúság lélektana. Szent Gellért Egyházi Kiadó, Budapest.
    ➢ LEGEZA László – Kovács Imre Endre (2002): Premontreiek, Mikes Kiadó és Tanácsadó Kft., Budapest
  2. Sajtótermékek
    ➢ Gödöllő és Vidéke c. hetilap: 1920-1948.
    ➢ Gödöllői Hírlap c. hetilap: 1920-1948.

1 1924-25. tanévben kiadott Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának és Szent Norbert Nevelőintézetének Értesítője. Közzéteszi: STUHLMANN Patrik dr. rektor-igazgató, Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, 1-3.
2 LEGEZA László – Kovács Imre Endre (2002): Premontreiek, Mikes Kiadó és Tanácsadó Kft., Budapest 1-10.
3 LEGEZA László – Kovács Imre Endre (2002): Premontreiek, Mikes Kiadó és Tanácsadó Kft., Budapest 1-10.
4 1933-34. tanévben kiadott Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának és Szent Norbert Nevelőintézetének Értesítője. Közzéteszi: STUHLMANN Patrik dr. rektor-igazgató, Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, 45-48.
5 Gödöllő és Vidéke (1926), 17.. évf. 5. sz. (január 31.)
6 GYÁNI Gábor (2006): Hétköznapi élet Horthy Miklós korában. Corvina, Budapest.
7 1924-25. tanévben kiadott Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának és Szent Norbert Nevelőintézetének Értesítője. Közzéteszi: STUHLMANN Patrik dr. rektor-igazgató, Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, 1-3.
8 STUHLMANN Patrik (1994): Az ifjúság lélektana. Szent Gellért Egyházi Kiadó, Budapest.
9 1933-34. tanévben kiadott Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának és Szent Norbert Nevelőintézetének Értesítője. Közzéteszi: STUHLMANN Patrik dr. rektor-igazgató, Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, 45-48.
10 Gödöllői Hírlap (1933), 28. évf. 49. sz. (december 4.)
11 1933-34. tanévben kiadott Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának és Szent Norbert Nevelőintézetének Értesítője. Közzéteszi: STUHLMANN Patrik dr. rektor-igazgató, Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, 45-48.
12 1937-38. tanévben kiadott Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának és Szent Norbert Nevelőintézetének Értesítője. Közzéteszi: CHAMPIER István dr. rektor-igazgató, Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, 3-6.

Legújabb cikkek a Kultúra kategóriából

Grassalkovich Antal emlékére

Grassalkovich Antal, vagy Grassalkovich I. Antal királyi személynök, kamaraelnök, Mária Terézia királynő bizalmasa. Talán ezek a…