„Szerelem gyöngyei” a gödöllői Bertának

A 2022-es évet Petőfi emlékévvé nyilvánították. Számos program, rendezvény, kiállítás készül abból az alkalomból, hogy 200 éve született Petőfi Sándor, aki 1822. december 31-én vagy 1823. január 1-jén látta meg a napvilágot Kiskőrösön, de szoros, mondhatni „szerelmi” kapcsolata fűződött városunkhoz is.

Magyarországon sok település kötődik Petőfi Sándorhoz. Gödöllőn is többször átutazott és kétszer hosszabb időt is itt töltött. Emlékét utca, iskola és egy szobor őrzi.

1843-ban az ifjú költő fordítói munkát kapott Nagy Ignáctól, a Kisfaludy Társaság „Külföldi regénytár” című sorozat szerkesztőjétől. A megbízás két mű magyarra fordítását tartalmazta, az egyik Charles de Bernard francia író regénye, amely magyarul „A koros hölgy” címen jelent meg. A másik James George Payne Rainsford „Robin Hood” című könyve volt. Mindkét könyvet németből fordította. Német nyelvtudásra az aszódi és pápai diákévei alatt tett szert. Valószínűsíthetően a szerkesztő beleegyezésével az utóbbi regény fordításakor hosszabb leírásokat és versbetéteket hagyott el a majd 900 oldalas eredeti könyvből. Mivel Petőfi Pesten nem igazán haladt a fordítással, ezért augusztus elején, barátai tanácsára, szobát bérelt Gödöllőn. Gödöllői itt tartózkodása alatt Petőfi Szombat János özvegyénél bérelt szobát. Szombaték háza a mai Török Ignác Gimnázium mellett állt. És valóban, itt mintegy három hét alatt végzett a fordítással. A kötet 1944-ben látott napvilágot. A fordítás mellett kirándulásokat tett a környéken volt aszódi iskolatársaival. A kastélyt is felkereste augusztus 29-én egy baráti társasággal.

Gödöllőn két verset is írt Petőfi: a „Merengés” és a „Temetőben” című költeményeket, amelyek közül az elsőt álnéven publikálta. A fordításért kapott pénz nagyobb részét egyébként színészi jelmezek vásárlására fordította, valamint könyveket és egy erős útiládát is beszerzett, mivel ekkor Erdélybe készült színésznek.

A második gödöllői időzésére 1845-ben került sor, amikor az előző ittléte alatt megismert Erdélyi Ferenc református lelkész meghívására többször kilátogatott Gödöllőre. A lelkész házában ismerkedett meg 1845 augusztusában Mednyánszky Bertával, a gödöllői Grassalkovich uradalom jószágkormányzó lányával. Nem sokszor találkozhattak, de közös sétáik olyan hatással voltak a költőre, hogy Petőfi a rövid ismeretség alatt beleszeretett a karcsú, kék szemű, szőke leányba, és levélben meg is kérte az édesapjától a lány kezét. Berta csak akkor szerzett erről tudomást, amikor szigorú apja már el is küldte az elutasító levelet: „poétához, pojácához nem adom a lányomat… ennyivel tartozom őseimnek” indoklással, miután Petőfi felindultan elhagyja Gödöllőt. A csalódott költő szerelmének gyümölcse egy 39 versből álló ciklus lett, amely 1845-ben nyomtatásban is megjelent „Szerelem gyöngyei” címmel. A verseskötet egy példányát a Bertától kapott, nemzetiszín szalaggal átkötött préselt csokorral együtt küldte el a költő a szerelmének. Ezek a relikviák a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó kiállításán láthatóak.

A hálás utókor már 1899-ben táblát helyezett el Szombat Jánosék házán, majd később egy emlékbizottság is alakult, amelynek célja volt, hogy felállítsák Gödöllőn a költő szobrát, de az első világháború meghiúsította a terveket. Végül 1955. augusztus 21-én leplezték le Petőfi Sándor szobrát a városban. A két és fél méter magas bronz szobor Turáni Kovács István alkotása. Az 1960-as években elbontották Szombat Jánosék egykori házát, ma már csak egy emléktábla őrzi az új házon Petőfi emlékét.

VKI