„Ahogy volt, úgy volt”- interjú Simon Gellérttel

Nemrég számoltunk be arról, hogy Simon Gellért és Molnár Árpád, az előző önkormányzati ciklus Fidesz-KDNP képviselői közérdekű adatigényléssel fordultak a gödöllői hivatalhoz. A két képviselő arra volt kíváncsi, hogy az elmúlt években mennyi közpénzből és milyen külföldi utakon vett részt Gémesi György polgármester és kabinetfőnöke, L. Péterfi Csaba a város érdekében, valamint ezek az utak milyen célt szolgáltak a helyiek számára.

Nem tudni, de talán az összeg elrettentőnek tűnő mértéke miatt vélhette úgy az adat kiadására kötelezett fél, hogy emiatt meghiúsul a „számadás”. Pedig Zorán is megénekelte slágerében: „Nem kell, hogy elrejtsd a múltat, azt, ahogyan volt, úgy volt”. Végül az összeg kifizetésre került, a lista immáron nem titok. A képviselők viszont perre mentek az összeg nagysága miatt, a pernek pedig már eredménye is van. Erről és a kirobbant szállodaperről is beszélgettünk Simon Gellérttel.

Miért volt fontos ismerni a lista tartalmát, mi a tanulsága, de leginkább legfőbb üzenete a hivatal válaszának?

Gödöllőért. Kisváros vagyunk és elterjedt az a téves szemlélet, hogy Gémesi György érinthetetlen, amelynek a kabinetvezető is haszonélvezője, nekik semmiről sem kell beszámolniuk. Egy olyan folyamat indult el a városban, amely bénítja a közösség immunrendszerét.

Legyen Gödöllőn is következménye a tetteknek! Az önkormányzat nem lehet „Gémesi és társa” utazási iroda. Az utazások helyszíneit nyilvánosságra hoztuk, a tanulságot pedig mindenki levonhatja, az emberek átlátnak a szitán. 

Simon Gellért

Mi történt azóta, hogy kézhez kapták a listát, és miért szálltak perbe a kifizetett összegért?

Nyilvánosságot teremtettünk az ügynek. Az ország szembesülhetett a polgármester kevésbé ismert arcával, az álságos politikájával. Kevesen tudják, de az uszodaberuházás sem valósult volna meg, ha a polgármestert nem kamerák sokasága veszi körül azon a testületi ülésen, amelyen kiharcoltuk, hogy feloldja a beruházás bürokratikus akadályait. Gondoljanak bele, egy polgármester a városa ellen cselekszik, hogy megmutassa, nélküle semmi sem történhet! Tévedett. A nyilvánosság Gödöllőn különösen értékes. Ezért is fizettünk 340 ezer forintot: azért, hogy a gödöllőiek láthassák a tényeket. Az utána indult per sem öncélú volt. A bírónő azt kérdezte tőlem, hogy mit akarunk elérni az eljárással? A válaszom az volt, hogy a hivatal ne gördítsen technikai és pénzügyi akadályokat a polgárok információszerzése előtt, mert az ellentétes a jogalkotó szándékával. Az ítélet alapján egyetértett ezzel. Nem maradhat titokban, hogy mire, kikre költik a város pénzét.

Polgármester úr egy újságnak nyilatkozott, hogy „csak” 250 ezer forintot kértek az adatokért, ami a pluszmunka miatt szerinte korrekt. Az utazás összegei pedig transzparens módon átláthatók. Akkor mi értelme volt a bírósági ügynek?

A bíróság nekünk adott igazat, minden más magyarázkodás. A „csak” 250 ezer, tényszerűen 340 ezer forint volt. Ennyit kértek cserébe az információért, hogy a város pénzén hová utaztak.  Arra sajnos nem sikerült választ adni, hogy az utazások milyen haszonnal jártak Gödöllőnek. Erre mondjuk nehéz is lett volna, mert személyes élménybeszámolókra aligha kíváncsiak a gödöllőiek.

Szerintem nem dobta fel őket a kivéreztetést harsogó polgármesternek a kivéreztetést messze nem tükröző utazási listája, ahogy az sem, hogy a válság évében L. Péterfi Csaba horvát tengerparti beköszönésével találkozhattak. Ezt megelőzően Gémesi az óvodai dolgozók fizetésének fedezetét valahogy nem látta. A kettő így együtt nem megy.

Nemrég jogerős bírósági ítéletben marasztalták el a várost a szállodaper ügyben, aminek sok száz millió forintos fizetési kötelezettsége van. Több hírforrás – magazinunk is – beszámolt erről részletesen, de sokan nem tudják, hogy 2016-ban Önöknek már szemet szúrt, hogy a felszámolás és az új cég alapítása között valami nincs rendjén. Mi volt ez?

Nehéz ügy. A város nem fizetett ki egy céget, amely a jelenleg már szállodaként működő épület felújításában dolgozott. Az elvégzett munka után elmaradt a fizetés, a munkások futhattak a bérükért. Jogos követelés alapján megindult a végrehajtás a város nem fizető cége ellen. Egy új céget hoztak létre, hogy ez ne valósulhasson meg, a vállalkozás így egy behajtható vagyonelemek nélkül maradt, kiüresített céget találhatott. Sajnos ehhez hozzájárult a képviselő-testület többsége is a szavazatával, bár meggyőződésem, hogy sokan ekkor még jobban hittek Gémesinek, mint a tényeknek. Következményekkel pedig nem is számoltak. Maga az eljárás nagyon durva volt, nélkülözött minden tisztességet és törvényességet. Komoly erők mozdultak meg, hogy ne pattanjon ki az ügy. Ügyvédek hada állt harcban, de most lezárult a folyamat, a következmények pedig tragikusak.

A város szeretne már pozitív híreket is hallani a bírósági ügyeken kívül. Terveznek további közérdekű adatigénylést, egyáltalán Ön szerint mi várható a közeljövőben?

A helyi vállalkozók és az állam is erőn felül teljesít Gödöllő kapcsán, a jelentős beruházások mind hozzájuk köthetők, ezek száma pedig egy kompetens városvezetéssel a jövőben megsokszorozható. A polgármester személye most egy „adottság”, hozzáadott értéke kevés, de nem kell, hogy ez 32 ezer embert megbénítson. Sőt! A város képes lesz a hátrányok ledolgozására. 

Világos, hogy mit akarunk: az útdíj és a kommunális adó eltörlését, a helyi vállalkozások támogatását. A közösségi közlekedés zöldítését, Gödöllő-kártyát és a közlekedési dugók felszámolását, Gödöllőt pedig fel szeretnénk rakni az innovációs térképre. Ez lesz a jövő!

Korábbi cikkünk a témával kapcsolatban alább olvasható: