Hajós Alfréd, a Magyar Delfin 1. rész

"Az ember nekimegy a meredeknek, s nem néz máshová, csak oda, ahova lépni szándékozik" (Hajós Alfréd: Így lettem olimpiai bajnok) Építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. Ez mind belefér egy életbe? Igen! Hajós Alfréd életébe belefért…

Hajós Alfréd 1878. február 1.-jén Guttmann Arnold néven született Budapesten egy szegény zsidó család gyermekeként. Sportolóként úszott, atletizált, közben tornászott és a labdarúgásban is kiemelkedett. Mindezek mellett neves és sikeres építészmérnök volt, számos középület és sportlétesítmény terve fűződik nevéhez

Hajós Alfréd az úszó

A Magyar Úszó Egyesület tagjaként (1894–1896) volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13°C-os tengervízbenmegrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszó számot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét. (Nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). 1895-ben nem hivatalos Európa-bajnok 100 méter gyorson, „örökös magyar bajnok”.

Nem volt könnyű dolga, hiszen hazai versenymedence híján a Rudas 27-28 fokos vizében volt kénytelen edzeni. Iszer Károlynak, a Magyar Torna Club elnökének a támogatásával, valamint egyeteme (Műegyetem) engedélyével, 18 évesen ott lehetett az olimpián. A hideg, hullámzó tengervízben versenyezve két úszószámban is sikerült elhoznia az aranyérmet. Mint utólag bevallotta, ott és akkor fel sem fogta sikereit, csak azon járt az esze, hogy mindjárt megfagy! A görög trónörökös így gratulált neki: “Ez a magyar ifjú egy valóságos delfin!”. Így ragadt rá a sportsajtó által adományozott becenév, a “Magyar Delfin”. 

Amikor Hajós Alfréd végigúszta a 100 métert a borzalmasan hideg, 12 fokos tengervízben, nem csapott öklével a levegőbe, mert fogalma sem volt róla, hogy győzött. Csak később tudta meg, hogy olimpiai bajnok lett. Magyarországnak az első. Aztán vérszemet kapott, s a biztonság kedvéért megnyerte az 1200 méteres hosszútávot is, így a magyarok két aranyérméből kettőt nyert. Őszinte örömet érzett, s nem zavarta különösebben, hogy a zenekar tévedésből az osztrák himnuszt kezdte játszani. A magyar zászló azért lengett. A küldöttségnek ugyan nem volt hivatalos zászlója, de a Sport-Világ főszerkesztője szerzett egyet egy avatásra váró házról s benyújtotta az induló vonat ablakán – hátha mégis szükség lesz rá. Szükség lett. 

Hazaérkezésekor százak várták a pályaudvaron. Ő azonban hamarosan az egyetemre sietett, hogy tanulmányi elmaradását bepótolja.

Hajós Alfréd a labdarúgó

A futball hivatalos magyarországi kezdete 1897-re tehető, amikor Stobbe Ferenc, a Sportvilág főszerkesztője, Iszer Károly újságíró és Ray Ferenc a Budapesti Torna Club (BTC) tornászaiból, atlétáiból, úszóiból és kerékpárosaiból megalakította az első magyar labdarúgó egyletet. A BTC csapatának első edzését (akkor még training-match) a hivatalos megalakulást követő napon, 1897. február 8-án a Millenáris pályán rendezték, Ray Ferenc vezetésével.

Néhány hónapos előkészület után elérkezettnek látták az időt arra, hogy sor kerüljön első nyílt, kétkapus mérkőzésükre. Az első hivatalos és szabályos magyar labdarúgó-mérkőzést – vagy ahogy a akkoriban írták, “football-matchet” 1897. május 9-én a Csömöri úti Millenáris Sportpályán játszották le. Mindkét csapatot a BTC játékosai alkották, s a “kék-fehérek” 5-0-ra győztek a “piros-fehérek” ellen. A kék-fehérek csapatában játszott Guttmann (Hajós) Alfréd. 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.

Hajós Alfréd a játékvezető

Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken, az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. Játékvezetésből az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ BB javaslatára 1903-tól NB I-es bíró. A nemzeti játékvezetéstől 1908-ban visszavonult. A Magyar Labdarúgó-szövetség terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. 

Hajós Alfréd a sportvezető

Mielőtt a Magyar Labdarúgó Szövetség megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot, később a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. 1906-ban az MLSZ felnőtt válogatottjának vezetője.

A Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt.

A cikk második része ide kattintva olvasható.

Legújabb cikkek a Sport kategóriából

Újabb sportszakmai siker

Nemrégiben kötött együttműködési megállapodást egymással a nagymúltú MTK Budapest és a Gödöllői Sport Klub labdarúgó szakosztálya,…

Gödöllő-MTK együttműködés

Mérföldkőhöz érkezett a Gödöllői Sport Klub labdarúgó szakosztálya, hiszen együttműködési megállapodást kötött az MTK Budapesttel.…