Négyszáz éve született II. Rákóczi György erdélyi fejedelem

Négyszáz éve 1621 január 30.-án született II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, második Rákóczi Ferenc nagyapja, valamint Erdély hanyatlásának elindítója, akinek a lengyel korona iránti ambíciója a török bosszújához és Erdély feldúlásához vezetett.

II. Rákóczi György Sárospatakon született első Rákóczi György fejedelem és Lórántffy Zsuzsanna harmadik gyermekeként. A fejedelem felesége összesen öt gyermeknek adott életet, de közülük csak ketten, György és Zsigmond élték meg a felnőttkort. A két fivért apjuk már a kezdetektől fogva utódjaként kezelte. Kisebbik fiát a művelt Zsigmondot megpróbálta a lengyel trónra juttatni, amelyre minden esély megvolt, hiszen a harmincéves háborúba beavatkozó fejedelem a linzi békekötésben foglaltak alapján, hét vármegyét szerzett a Habsburgoktól, ezzel tekintélyt kivívva szövetségeseitől és ellenségeitől egyaránt. Ezt azonban már nem tudta véghez vinni, hiszen 1648 októberében elhunyt, a lengyel rendek pedig Zsigmond helyett IV. Ulászló testvérét II. János Kázmért juttatták a trónra.

Az „öreg” Rákóczi elsőszülött fia György már tizenkilenc éves korában a váradi erőd kapitánya lett három évvel később 1642-ben pedig már fejedelem, így átvette apjától Erdély tényleges irányítását. Egy évvel később feleségül vette Báthory Zsófiát, és mivel ő volt a család utolsó élő sarja így a házasság révén a Báthory birtokok Rákóczihoz kerültek. A fiatal fejedelem kezében egyre több hatalom összpontosult, ő pedig szemet vetett a lengyel trónra, ezzel is szeretett volna Báthory István nyomdokaiba lépni. Ennek érdekében szövetségre lépett Bohdan Hmelnjick ukrajnai kozák hetmannal, valamint hűbéri fennhatósága alá vonta Moldvát és Havasalföldet. Lengyelország ebben az időben nem rendelkezett egy III. Kázmérhoz hasonló erőskezű uralkodóval, így elkerülhetetlenek voltak a belviszályok. Ezt szerette volna kihasználni X. Károly Gusztáv svéd király, aki 1655-ben offenzívát indított Lengyelország ellen. Ez kezdetben sikeresnek bizonyult, hiszen Varsó és Krakkó is az ellenőrzésük alá került, azonban eközben a lengyelek sem tétováztak és számtalan szövetségest találtak. A svéd király kétségbeesetten fordult Rákóczihoz, és felajánlotta neki a déli lengyel területeket. Az erdélyi fejedelem túlságosan elbízta magát, és harminc ezres sereget vezetett Lengyelország ellen a török porta tiltásának ellenére. Ehhez a hadjárathoz Zrínyi Miklós is nagy reményeket fűzött, hiszen úgy gondolta, hogy ha Rákóczi sikerrel jár, akkor egy erdélyi-magyar-svéd-lengyel-román sereggel vissza tudja foglalni a balkánt.

1656-ban mit sem törődve a török porta tiltásával megkezdte a hadműveleteket. Egészen addig ezek sikeresnek bizonyultak, míg a svéd király ki nem ugrott a háborúból az országát időközben megtámadó dánok miatt. Az erdélyi fejedelem ennek ellenére hitte, hogy megtudja nyerni egyedül is a háborút. A lengyelek azonban ellentámadást indítottak és feldúlták észak-Erdélyt. Ekkor a fejedelem kénytelen volt békét kötni a lengyelekkel. A török porta leváltotta az engedetlen vazallust, és 1657-ben Rhédey Ferencet választották fejedelemmé, ennek ellenére a következő év januárjában Rákóczi kierőszakolta, hogy Rhédey helyett újra fejedelemmé válasszák, azonban hiába került ismét hatalomra, a törökök nem tartották legitimnek, és Barcsai Ákos személyében új fejedelmet juttattak hatalomra. Rákóczi ennek következtében hadat szervezett és legyőzte Barcsait, győzelmét viszont nem sokáig élvezhette mivel Szejdi Ahmed budai pasa 1660-ban Szászfenesnél megsemmisítő vereséget mért a rebellis fejedelem csapataira. Korabeli források szerint a fejedelem hadvezérhez méltóan, bátran harcolt a csatában: 17 törököt vágott le. A csatában kapott fejsebébe halt bele. 

II. Rákóczi Györgyöt kezdeti sikerek ellenére sem tarthatjuk számon Erdélyi legkiválóbb fejedelmei között. Nem tudott felnőni elődeihez, Báthory Istvánhoz, mint hadvezér, valamint apjához, aki gazdasági fejlődést hozott Erdély életében. Összességében azonban kijelenthető hogy uralkodása, ha nem is pozitív értelemben, de nyomot hagyott Erdély történelmében.

Legújabb cikkek a Kultúra kategóriából

Gödöllői menedék(ház)

Februárban Ambrus Zoltánnak - talán mondhatjuk - kettős évfordulója van. 160 éve, 1861. február 22-én született,…

475 éve hunyt el Luther Márton

Luther Márton volt a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor. Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus, a wittenbergi…

A himnuszokról

Január 22-én ünnepeltük a magyar kultúra napját, amelyről rögtön a himnusz ugrik be mindenkinek. De mi…