Hajós Alfréd, a Magyar Delfin 2. rész

1. rész folytatása. "Az ember nekimegy a meredeknek, s nem néz máshová, csak oda, ahova lépni szándékozik" (Hajós Alfréd: Így lettem olimpiai bajnok) Építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. Ez mind belefér egy életbe? Igen! Hajós Alfréd életébe belefért…

A cikk első része ide kattintva olvasható.

Hajós Alfréd az építész

Hajós 1904-ben visszavonult az aktív sportolástól. Nemsokára Villányi Jánossal együttműködésben megalapította saját építészirodáját, és innen pályájának új szakasza indult el. Saját irodájának megalapításával az építészetben is sikeres lett. Alkotásai a stílusok egész skáláját ölelik át, az eklektikától a szecesszión át a modernig.

Pályája kezdetén Alpár Ignác és Lechner Ödön irodájában is dolgozott, első pályázati anyagaiban még az ő hatásukat fedezni fel: Alpártól az eklektika, Lechnertől a szecesszió világa öröklődött át Hajós korai pályaműveibe, tervpályázati anyagaiba. Nevéhez kötődik számos épület közt a debreceni Aranybika szálló újjátervezése, Magyar Mezőgazdák Szövetségének budapesti székháza és a szegedi Gyógypedagógiai Intézet.

Hajós Alfréd élete során – érthető módon – mindig is különös figyelmet fordított a sportlétesítmények építészetére. 1913-ból ismert egy 50 000 fős stadion terve – a megvalósítást az első világháború kitörése akadályozta meg. A Tanácsköztársaság idején is sportlétesítményeket tervezett, de az akkori helyzetben ezek nem valósulhattak meg. 1919-ben már tervezett stadiont és sportuszodát a Margit-szigetre. Az 1920-as években Európa-szerte fellendült a stadionok, sporttelepek létesítése, így Hajós Alfréd is új erőre kaphatott.

1922. szeptember 17-én avatták fel a Hajós tervezete UTE labdarúgó-stadiont. Ez volt az első magyar létesítmény, amely a “stadion” nevet kapta, és az első ilyen, amely vasbetonból készült. A stadionban 200 páholy és további 20 ezer férőhely várta a szurkolókat. 

A 18 éves Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok.

A margitszigeti fedett uszodát – mai néven Hajós Alfréd Nemezi Sportuszodát – 1930-ban építették meg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a Székesfőváros elöljárósága, valamint a Szent-Margit Gyógyfürdő Rt összefogásaként. Átadásakor Európa legnagyobb fedett úszócsarnokának számított, a maga 33 m hosszúságú és 18 m széles úszómedencéjével. Vizét kezdetben a margitszigeti hőforrás, valamint a Dunából szivattyúzott hideg-víz keveréke biztosította. A medence körül 2500 néző befogadására alkalmas tribünt létesítettek, s az épület körül 800 fürdőzőre elegendő öltözőhelyiséget. A sportág kívánalmait jól ismerő építész kezében valóban értő módon, hosszútávú célokat is kiszolgálni képes épület született. A húszas évektől kezdve egyre népszerűbbé vált a nagy terek építészetében a vasbeton alkalmazása, ezt nyilvánvalóan felismerte Hajós Alfréd is, ami legismertebb sportépületében öltött testet. Az új versenyuszoda külföldön is nagy sikert aratott. Maga az építkezés hét hónap alatt zajlott. Számos további hazai sportlétesítmény terve kötődik nevéhez.

1924-ben a párizsi olimpia szellemi versenyén építészet kategóriában Lauber Dezsővel közösen készített terve ezüstérmet nyert a budapesti Stadion tervével. (Aranyérmet nem osztottak ki.) Mivel ma már nem rendeznek szellemi vetélkedőket az olimpiákon, ma is ő az egyetlen magyar, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.

Sport- és építészeti sikereinek köszönhette, hogy a második világháború zsidóüldözéseit megúszta. 1955. november 12-én hunyt el. Sírja a Kozma utcai temetőben található. 2010-ben posztumusz Ybl-díjban részesült. Elért eredményei az olimpiai emlékkönyvekben és a megépült remekművekben ma is élnek.

Forrás: wikipedia.hu; olimpia.hu; m4sport.hu

Legújabb cikkek a Sport kategóriából

Újabb sportszakmai siker

Nemrégiben kötött együttműködési megállapodást egymással a nagymúltú MTK Budapest és a Gödöllői Sport Klub labdarúgó szakosztálya,…

Gödöllő-MTK együttműködés

Mérföldkőhöz érkezett a Gödöllői Sport Klub labdarúgó szakosztálya, hiszen együttműködési megállapodást kötött az MTK Budapesttel.…