150 éve halt meg a reformkor és a dualizmus egyik legnagyobb alakja: Eötvös József

150 éve 1871. február 2-án hajtotta fejét örök nyugalomra Eötvös József. Eötvös egy olyan magyar család sarja volt, amely számtalan remek koponyát adott hazánknak, így míg apja Eötvös Ignác politikusként remekelt, addig fia Eötvös Lóránd a fizika terén alkotott maradandót.

Eötvös József 1813-ben született az I. Ferenc és Metternich által irányított abszolutizmus kellős közepén, így a gyermekkori élmények nagyban hozzájárulhattak nemzeti-liberális értékrendjének kialakulásához. 

Eötvös a bölcseleten és történelmen kívül joggal is foglalkozott. A széleskörű műveltséggel rendelkező Eötvös hamarosan megmutatta írói vénáját is, így a Kisfaludy Társaság tagja lett 1838-ban, majd később 1860-ban az elnöke. Eötvös politika nézetét tekintve nem tartozott sem az ellenzéki csoportosuláshoz, sem a konzervatív táborhoz, hanem önálló ideológiát képviselt a centralisták élén.

A mérsékelt nézeteket valló Eötvös az 1848-as forradalmat követően külön tárcát kapott a vallás- és közoktatás terén a Batthyányi-kormányban, azonban a radikalizálódás után visszavonult a politikától, és csak a munkájának és a családjának élt.

A Habsburg Birodalom alkotmányos rendjét megváltoztató októberi diplomát követően újból a politika felé fordult a figyelme, és a kiegyenlítés meggyőződéses pártolója volt, ami 1867-ben meg is történt. Eötvös a magyar történelem fintoraként a kiegyezést követően egyedüli miniszterként ugyanazt a miniszteri széket töltötte be, mint az első szabadon választott magyar kormányban, így vallás- és közoktatási miniszter lett az Andrássy-kormányban is.  Eötvösnek hatalmas szerepe volt a zsidók emancipációjában, ahol jelentős eredményeket ért el élete során, így 1867-ben állampolgári jogaikban már semmi megkülönböztetés nem érte őket az Osztrák-Magyar Monarchiában.

Eötvös József munkájának valódi értéke abban mérhető, hogy képes volt egész munkássága során súlyegyent tartani a politikai és szakmai céljai, valamint a saját magától megkövetelt erkölcsi értékrendje között. Eötvös alakja sokszor háttérbe szorul fia jelentős eredményei mögött, azonban Eötvös a 19. század egyik legnagyobb formátumú politikusa volt, akiben megvoltak Széchenyi és Kossuth értékes tulajdonságai. Eötvös azonban az eltanult értékeken kívül javított önmagában jelentős kortársai hibáin, így hiányzott belőle Kossuth gyakori következetlensége, és pusztán az érzelmekre ható politizálás iránti igény, ezenkívül szónoki tehetségének és cikkeinek köszönhetően mégis több emberhez jutott el, mint Széchenyi, jelentősen befolyásolva a közvéleményt.

Eötvös tudományos munkájának elismerésének a csúcsa az volt, hogy 1866-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották, amely posztot egészen haláláig 1871-ig töltött be. 

Wisznovszky Tamás