Már tavaly is meg kellett állapítani, hogy a ciklus legtöbbet hangoztatott és a lakosság felé szánt tudatos kommunikáció a „kivéreztetett önkormányzat” volt Gémesi György polgármester részéről. A szófordulat idén picit módosult, miszerint az állam egyre kevésbé veszi ki a részét az önkormányzati feladatok finanszírozásából és Gödöllő súlyos forráshiánnyal rendelkezik. A költségvetésből más olvasható ki, amihez elég csak a közel 3,6 milliárd forintos fejlesztés összegét nézni. A tavalyi rekordot jelentő 500 millió forintos út, járda és parkoló építésére szánt összeg után az idei 250 millió forint sem meglepő annak tudatában, hogy júniusban önkormányzati választások jönnek. Összehasonlításul a köztes „kampánymentes” éveket: amíg ez 2020-ban 125 millió forintot tett ki, 2021-ben óriásit zuhanva a 30 millió forintot sem nem érte el, majd a 2022-es költségvetés zárszámadásában egészen 18 millió forintra csökkent. Ha az elmúlt ciklus infrastrukturális kiadások számait nézzük és a kommunikáció mögötti tényeket is látjuk, az igazság nem más, minthogy arra van pénz, ami az adott cél eléréséhez leginkább fontos. Így hiába a „súlyos forráshiány”, mégiscsak választás jön, ez mindennél fontosabb. Érdemes hát javítani a lakosság hangulatán, talán az iksz jó helyre kerül. A városban szükséges fejlesztéseknek pedig se szeri se száma. Persze ha jobban belegondolunk, akkor nem egyedi esetről beszélünk. Annyit érdemes hozzátenni, hogy az évi 200-220 millió forint kommunális adóbevételt a rendelet értelmében a ciklus első három évében pontosan erre kellett volna elkölteni, miközben a fenti számokat látva ennek nem tett eleget a város. Az utolsó két évben viszont az ebből származó adóbevétel fele az Energia Veszélyhelyzeti Működési Alap felhasználását segíti, amikor ennek fordított arányaként már 500 és 250 millió forintos összeget költ(ött) a város utak és járdák építésére. Van itt pénz lóvéra, a többi csupán kommunikáció kérdése.
pontosan erre kellett volna elkölteni!
Az önkormányzati ciklus öt költségvetésének főbb irányairól egyszer sem kérdezték meg az ellenzéket, illetve annak sarokszámainak tárgyalására is csak egyetlen alkalommal kerülhetett sor, ezért az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is megkérdeztük Kolozs Csaba és Török Sándor képviselőket az idei számhalmazról, akik tartózkodtak a szavazás során.
Kolozs Csaba is a kommunikációs trükkökre hívta fel a figyelmet: „Igaz a mondás, miszerint aki sír, hogy nincs pénze, annak van igazán, akinek pedig kevés, megpróbálja beosztani és azzal jól sáfárkodni. Szokásos lemez a szolidaritási adó újabb növekedése, ami a város remek geopolitikai adottságából fakad, hiszen állami beruházások érkeztek Gödöllőre, amelyek helyi adóbevételeket termelnek. Idén rekord magas bevételre számít a város, akár a 3,2 milliárd forintos összeget is meghaladhatja, mivel ezt rendszeresen alultervezik minden évben. A bevételt természetesnek tartja a város vezetése, de ha ebből arányosan be kell fizetni a központi kasszába, akkor sírnak, hogy miért veszik el és miért nem dotálja az állam a kisebb falvakat más módon, ahova nem jutnak el a nagyobb céges beruházások érthető okok miatt. Ezzel együtt közel fél milliárd forinttal több állami forrást kap a város, mint tavaly. A recesszió kezdetén elkezdett önerős városháza beruházás damoklészi kardja is folyamatosan érezteti hatását, éppen a harmadik közbeszerzésen nyertes cég veszi fel a munkát, amíg a város folyamatosan fizeti közpénzből a bérleményeket. De a kommunikációs csúsztatás csúcsa, amikor kérdésemre a közvilágítás korszerűsítéséhez 2018-ban felvett 410 millió forintos hitel mögötti szakmai anyagot kritizálta Bárdy Péter alpolgármester, aki akkor még nem is volt képviselő, de most kifogásolta, hogy a LED program másik feléhez szükséges hitel összegét az állam miért nem támogatja. A részletes szakmai anyag alapos tanulmányozása és 2018. augusztusi döntése után ugyanazon év decemberében vette fel a hitelt város, amely Gödöllő teljes hálózatára kiterjedt. Különböző okok miatt több év csúszás után kezdte meg a város a fejlesztési munkát, amikorra már az alapanyag és az emberi munkaerő költsége gyakorlatilag megduplázódott, ezért a szakmai anyagban pontos részletezéssel vázolt 4.480 db meglévő és 570 db új lámpatest cseréjére, valamint 30 db új lámpaoszlop beruházására nem volt már elegendő a forrás. Egy család is azonnal a konkrét célra fordítja a felvett hitelt, hogy a terv szerint hatékonyan fizesse a tőkét és a törlesztő összeget a banknak. Vannak érthető okok egy időbeli késedelemnek, de mást hibáztatni az elmúlt évek hanyag pénzügyi kezeléséért, miközben a hitelt még 2031-ig fizeti a város, több mint bicskanyitogató. Egy jó hírt is érdemes megemlíteni: az elkészült bölcsődének nagyon örülünk, négy év után, a ciklus végére eljutottunk egy olyan projektig, ami konszenzuson alapul és fontos népjóléti beruházás. Persze a közlési trükk itt is tetten érhető, ami az állami hitel elutasítására vonatkozott. Azt azonban elfelejtették mondani, hogy a pályázat írásakor egy ilyen fontos beruházásnál nulla forint önerőt tervezett egy 50%-os állami támogatás mögé a város, miközben a családok számára kevésbé fontos városháza bontásra, majd új beruházására milliárdokat szán önerőből. A város és az itt élő családok jövőjére kell, hogy fordítson az önkormányzat, és ezek szerint volt is miből.”
Török Sándor önkormányzati képviselő sem rejtette véka alá a véleményét: „A városháza bővítésére és átépítésére közel bruttó 1,2 milliárd forintot tervez a város idén, de ennek csupán kétharmadáért nyert egy cég az újabb, harmadik közbeszerzési eljáráson, illetve a második helyezett is közel háromnegyed összeg áron adott ajánlatot. Nem tudni, hogyan jön ki ez az összeg, mert a város nem mond semmi konkrétumot a tavaly év elején levonult kivitelező elszámolási vitájáról, amely ennek egy része lehet. Az elmúlt évek „sikersztorijának” aposztrofált szálloda perből származó bevételről sem hallani semmit, pedig mindannyian bízunk abban, hogy a közel fél milliárd forintos bevétel megérkezik iden a város kasszájába. A marketing költségekre immáron több költségvetési soron közel 150 millió forintos összeget terveznek. Különböző módon próbálta elmondani az összeg nagyságának okát a polgármester úr, ami alapján azt látni, hogy a választási kiadványok megjelenését, naptárakat, a kampány műsorok felvételeit és egyéb rendezvényeket is a város közpénzéből fizetik ki. Ezek szerint ez évtizedek óta természetes és szokványos folyamat lehet. Érdekes pillanat volt, amikor megkérdeztem, hogy mi az oka a képviselőtestület működtetésére szánt 130 millió forintnak, ami a tavalyi 100 helyett komoly emelést jelent. Kiderült, hogy számolnak a polgármester és a két alpolgármester végkielégítésével egy választási vereség esetén. Ez egyfajta beismerése a reménytelen helyzetnek? Végezetül Csabához hasonlóan a bölcsődei beruházást szeretném kiemelni, amely az idei büdzsét közel 400 millió forinttal terheli meg. Ugyanakkor egy város egyik legfontosabb fejlettségi mutatója, hogy mennyit fordít gyermekei egészséges fejlődésére. Ez a leghatékonyabban megtérülő beruházás. Ezért is támogattuk örömmel a fejlesztést, amivel a jövőt építjük Gödöllőn.”
Az idei költségvetés a valaha volt legmagasabb főösszeggel rendelkezik, az állami és közhatalmi bevételek is komoly tételt jelentenek a városnak, miközben a járvány és energiaválság okozta bizonytalanságok megszűntek a tervezés során. Azonban vannak több éve áthúzódó hibás fejlesztések, meg nem adott hitelek és minden más olyan tétel, amely negatív hatásáért csak felelőst kell társítani az állam képében, így máris kész a város hivatalos kommunikációja.
GDL – Pelikán
