Sajnos az elmúlt években ezek az idős növények sorban a kipusztulás útjára léptek. Ez a hobbikertészeknek és a szakmabelieknek is olyan elrettentő példaként szolgált, hogy inkább más nemzetségek, új slágernövények iránt kezdek el érdeklődni. De vajon tényleg ez a megoldás?
A tuja nem őshonos növény hazánkban, valójában a párás környezetet és a 20 fok körüli hőmérsékletet kedveli. A Magyarországra igencsak jellemző nyarakat; a 30 foknál magasabb hőmérsékletet, a száraz levegőt és a tűző napot kevésbé viseli jól. Az utóbbi aszályos években extrém magas stresszhatás érte az örökzöldeket. Nem csak lombozatuk, hanem gyökérzetük is károsodhat a felforrósodott talajban. A gyökérzet károsodásával a víz- és tápanyagfelvétel romlik, a gyengülő növényeket pedig megtámadják a kártevők és a kórokozók. A tujafélék könnyen kerültek a figyelem középpontjába „csúnyulásukkal”, hiszen a leggyakrabban ültettet növénynek számítottak eddig. A szakmát és a hobbikertészeket is megosztja a kérdés, hogy tényleg leáldozott-e a tujaféléknek. Cikkünkben igyekszünk segítséget nyújtani mindazoknak, akik állást foglalnak ebben a témában. Első cikkünkben arról írunk, hogyan tartsuk meg régi növényeinket, illetve, miért ne hanyagoljuk ezeket a dekoratív fajtákat kertjeinkben.
Növényválasztás
Nélkülözhetetlen, hogy az ültetés megkezdése előtt átgondoljuk, milyen elképzeléseink vannak, és ami talán még nehezebb, saját elgondolásunkat a hely adottságaihoz (talaj, mekkora hely áll rendelkezésünkre, későbbi gondozása, stb.) kell igazítani. Minden növénynek van egy jellemző habitusa, növekedési erélye, lombozata. Ezen tulajdonságok alapján határozhatjuk meg helyét és funkcióját a kertben. Talán a leglényegesebb tulajdonsága a növényeknek a növekedési erélyük. Léteznek olyan örökzöld fajták, amelyek a legkedvezőbb körülmények között is évente csak néhány centimétert nőnek. Ezeket a fajtákat sokkal könnyebb kezelni, nincs nagy helyigényük. Ezzel szemben a gyorsan fejlődő örökzöldek, akár 60-80 cm-t is tudnak növekedni évente. Ha magas, zárt sövényt szeretnénk, ezeket a fajtákat válasszuk, azonban a telepítésükkor számolnunk kell azzal, hogy több fenntartási munkát igényelnek.
A sövények metszése
A gyorsan fejlődő sövénynövényeket minél többször nyírjuk, annál hamarabb sűrűsödnek és válnak zárt sövénnyé. Egy jól kezelt sövény legalább évi 2-3 alkalommal visszavágásra kerül. Fontos tudni, hogy nagy kárt okozhatunk a metszés elmaradásával, egyrészt sokkal kevésbé lesznek sűrűek a növényeink, nem látják el térelválasztó funkciójukat, és esztétikailag sem lesznek kielégítőek. Ezek a fajták könnyen elérik azt a méretet, amely túlmutat a „kezelhető sövényméreten”. Ezt a határt nagyságrendileg 2,5-3 méter között határozzuk meg. Bizonyítottan kevesebb fenntartási költsége van egy ekkora méreten tartott növénynek (kevesebb vízigény, efölötti magasságnál komolyabb felszerelésre lesz szükségünk a metszéshez). A magasra engedett sövények megváltoztatják kertünk mikroklímáját, beárnyékolják a kertet, csökkentik a körülöttük lévő növények életterét. Egy kezeletlen sövény könnyen válhat veszélyessé a vezetékekre, közvetlen életterünkre, konfliktus forrásává a szomszédainkkal. Így az ideális méreten tartott sövény nem csak pénztárcabarát, hanem mindezen problémák megoldásaként szolgál.
Öntözés és tápanyagutánpótlás, mulcsolás – a preventív növényvédelem
Ahogy korábban írtuk, a tujafélék nem őshonosak hazánkban, tehát speciális igényeiket ki kell elégíteni. A tápanyagban gazdag termőtalaj segíti majd a növényt a gyantaképződésben. Ez védi meg a rovarkártevők behatolásától, ugyanis a fás részek gyantatermeléssel reagálnak a kár-
tevők fúrására. Évente legalább egyszer gondoskodjunk a tápanyagutánpótlásról! Tápanyag nélkül nincs kondíció, kondíció nélkül pedig nincs ellenállóképesség. Az öntözésnél törekedjünk a heti egy vagy két alkalommal történő nagy mennyiségű öntözővíz kijuttatására! Ezzel tudjuk megfelelően beáztatni a gyökérzónát. A sokszori, kis dózisú öntözés a felszínen tartja a gyökérzetet, továbbá erősen kedvez a gombabetegségek megjelenésének.
A mulcsolás kedvező hatásairól írtunk már korábban, így ennél a témánál szeretnénk csupán annyit kiemelni, hogy támogatja a talajéletet és – ellentétben a geotextillel vagy kavics borítással – hagyja lélegezni a talajt. A fenyőkéreggel végzett mulcsozást követően a talaj pH-ja némileg csökken (enyhén savanyít), így ideális környezetet teremt a tujafélék számára. Megfelelő öntözéssel és a fenyőkéreg azon képességével, hogy a vizet nem engedi gyorsan kipárologni a talajból, ideálissá tehetjük növényeink számára a környezetet.
Növényvédelem, kártevők
A tuja levélbarnulásának leggyakoribb oka a kabatinás gombabetegség. Ez az agresszív kórokozó hajtáselhalást, ágpusztulást okoz; jellemzően a hajtáscsúcs és az egyéves ág besárgul. Védekezésként minden esetben el kell távolítani a fertőzött részeket, és meg ritkítani szükséges a túlságosan sűrű ágakat. Jelentősebb fertőzés esetén 1-2 hetente permetezzünk réztartalmú gombaölő szerrel! Az elmúlt években legnagyobb ellensége a tujaféléknek a borókaszú és a díszbogár félék, különösen a boróka-tarkadíszbogár. A borókaszú a telelő járatait egészséges növények vékony hajtásaiba, kisebb ágaiba készíti. Nem sokkal ezután a hajtás csúcsi vége elkezd száradni. Számos elbarnult és félig letört száraz ág jelzi a szú tömeges jelenlétét és károsítását. További problémát okoz, hogy kártevő a gomba vektora (elősegíti a fertőzést, egyfajta szállítmányozó), közvetetten tehát a telelő járatok is hozzájárulhatnak a növény pusztulásához. A boróka-tarkadíszbogár azzal okoz kárt, hogy elrágja a növényben a szállító edénynyalábokat. Kártétele nyomán a növény hajtásai a csúcstól kezdenek visszaszáradni, a növény pusztulni kezd. A megbarnult terület jellemzően a vékonyabb ágak végén látható. Ha eltávolítjuk ezeket az ágakat, a levágott részeken semmiféle károsodásra utaló nyom nem látható, azonban a kérgét lehántva az ág egy rövid szakaszán néhány milliméter széles járatot figyelhetünk meg. A járat megakasztotta a tápanyag és víz továbbjutását, ezért elhal fölötte az ág. Mindkét kártevőnél a jelenleg hazánkban alkalmazható módszerek közül a prevenció a leghatékonyabb, tehát elsősorban a megelőzésre érdemes a hangsúlyt helyeznünk.
A tuják helyettesítése
Biztosak vagyunk benne, hogy így is lesz olyan kerttulajdonos, aki inkább más növények után nézne a leírtak (és sajnos a sok helyen látottak) alapján. Így következő cikkünkben javaslatot teszünk néhány alternatívára, mivel helyettesíthetőek a tujafélék.
Egyházi Luca
Specialmix Kft.
