„A Gödöllőn élők ismét egy dinamikusan fejlődő várost érdemelnek”

Ősszel volt két éve, hogy az egyetemek modellváltása megtörtént, amelynek a gödöllői MATE is részese volt. Az induláskor a miértekre kerestük a választ, most pedig az elmúlt időszak tapasztalatairól és Gödöllő lehetőségeiről kérdeztük városunk polgárát, Hankó Balázst, aki immáron egy éve Magyarország kormányának felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, valamint a felnőttképzésért felelős államtitkára is.

Aki mer, az nyer? Két év távlatából, hogy látja a felsőoktatás átalakítására vonatkozó folyamatokat?

A felősoktatásban közel 30 év után azt láttuk, hogy a meglévő viszonyrendszerek, a struktúra frissítése, átgondolása új lendületet ad a területnek. Igen, kockázat is volt benne, hogy a megszokottól eltérjünk és új mércét, elvárásokat állítsunk, magasabb teljesítményre késztessük egymást. De megérte váltani és talán ezt azok is lassan elismerik, akik amellett kardoskodtak, hogy maradjunk csak ugyanott, ahol eddig is voltunk, tehát a megszokottnál. Egy versenyképességi fordulat valósult meg a magyar felsőoktatásban! Hiszen még négy éve 7, két éve 9, tavaly 11, idén már 12 egyetem van a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában, azaz a világ legjobb 1500 egyeteme között. Ezek a rangsorok pedig nem önmagukért valók, hiszen jelzik az oktatási kiválóságot, amely fiataljaink érdeke. Fontos elemük a kutatási, tudományos eredményesség, ami a magyar gazdaság számára lényeges. Ugyanakkor a nemzetközi diákok száma is a rangsorok egyik kulcsa, ahol immár örömteli, hogy 180 országból 42 ezer diák tanul Magyarországon. Ők lesznek hazánk nagykövetei, egyben lehetőséget kínálunk az itthon maradásra és munkavállalásra is!

A felvett diákok számosságban is megmutatkozik az eredmény?

Fontos előrelépés idén, hogy 33%-kal több diákot vettek fel az egyetemek. Mondhatjuk akár azt is, hogy ez Magyarország 8. legnépesebb települése lenne, a gólyák városa 107 ezer fővel. Ami talán ennél is fontosabb, hogy minden második fiatalt vidékre vettek fel, és az átlagot messze meghaladó volt a magyar gazdaság, agrárium számára fontos képzéseket kezdők száma. Erősödnek a tudományos eredményeink is, melyet neves nemzetközi lapokban ismernek el, egyre több az egyetemekhez kapcsolódó szabadalom. Összességében tehát azt mondhatjuk, illetve az adatok is azt mutatják, hogy jó irányba indultunk el, ami segíti Magyarország tudásgazdaságát és tudásgazdagságát, mindezek mellett kultúránkat, értékeinket őrzi és erősíti. Más szavakkal élve az egyetemek erőssége egy nemzet szuverenitásának fontos pillére! Nemhiába ér itt is bennünket kettős mérce és kapjuk az igaztalan támadásokat. Ami viszont egyszerűen tarthatatlan, hogy az Európai Bizottság a magyar diákokat, kutatókat akarja megfosztani a nemzetközi együttműködésektől. Ezt természetesen nem hagyjuk és ezen nemzetközi programokban való részvételt megerősítjük!

Fontos az egyetemek közti verseny nemzetközi szinten is?

Óriási a nemzetközi verseny az egyetemek között, ahol azt láthatjuk a gazdasághoz hasonlóan, hogy Európa visszaszorulóban van. Ezért is fontos, hogy a felsőoktatás versenyképességét fokozzuk, és legyen 2030-ra egy a világ legjobb 100, és három, Európa legjobb 100 felsőoktatási intézménye között szereplő egyetemünk. Nekem személy szerint is fontos, hogy városunk, Gödöllő ad otthont az ország jövője szempontjából egyik legfontosabb területet képviselő agrár egyetemnek. A MATE esetében is elmondhatjuk, hogy felvette a ritmust és évről-évre jobban használja ki a modellváltás adta lehetőségeket, mind oktatási, mind tudományos, mind gazdasági értelemben, a kormányzat pedig – ahogy a többi egyetemnek is – a MATE-nak ehhez minden támogatást biztosít.

Hankó Balázs | Fotók: Vermes Tibor

A gödöllői központú MATE milyen pozíciót foglalhat el a világ agráregyetemei között?

A MATE 2020 februárja óta működik a megújult versenyképes modellben, egyike azon 12 egyetemünknek, amely a világ legjobb 5 százalékában van. Sőt, szűkebb agrár képzési területen a világ legjobb 250 egyeteme között szerepel! Az idei évben a kiemelt képzési területein az átlagot meghaladóan jelentkeztek ide, és ennek megfelelően emelkedett a felvettek létszáma is. Folyamatosan újul meg a gödöllői campus és a képzések gyakorlati fókusza is erősödik. Reális az a cél, hogy az elkövetkező években valamelyik svájci vagy holland mintának számító egyetemhez hasonlóak legyünk! Ez a magyar agrárium érdeke!

Az egyetemi megújításnak is az volt a célja, hogy az egyetem, a hozzá kapcsolódó kutatások és az agrárium meghatározó piaci szereplői között a lehető legszorosabb együttműködés legyen. A MATE is, ahogy a legtöbb egyetem az országban, nem csak egy egyetem, hanem egy adott térség meghatározó intézményi szereplője, és mint ilyen, kiemelten fontos a jó kapcsolat tartása a környezetében lévő társadalmi, gazdasági és közéleti szereplőkkel, hogy velük együttműködve a legfontosabbat, a hazai gazdaság és a magyar nemzet, jelen esetben pedig a gödöllői polgárok lehetőségeit szélesítse, annak javát és épülését segítse. Ezért egy ilyen együttműködés önmagán túlmutató kell legyen, a térség egyértelmű lendületet kell, hogy nyerjen mind minőségi munkaerőben, mind pedig minőségi munkahelyek biztosításában. Ezt a MATE hozni fogja.

Mit tud nyújtani napjainkban a szakképzés?

Hasonlóan az egyetemekhez, a magyar szakképzés rendszere is megújult az elmúlt évek során. Ennek középpontjában az állt, hogy olyan szakmákat tanuljanak a fiatalok, amelyre a magyar munkaerőpiacnak szüksége van. A képzések egy része a vállalatoknál valósuljon meg, azaz, legyen duális a képzés. Napjainkban a képzés már nemcsak duális, hanem digitális is, és minden diák ösztöndíjat kap, sőt a felsőbb években munkabért is. Mi több, a technikusi képzésnek köszönhetően az egyetemekre való bejutás lehetősége is könnyebbé vált! Most éppen egy olyan jogszabály-módosítást terjesztettünk az Országgyűlés elé, hogy a legjobb tanulók a szakképzésben már az ötödik évükben a szakképzővel együttműködő egyetemmel előzetes hallgatói jogviszonyt is létesíthessenek! Ott tartunk most, hogy a nyolcadikosok közül tízből minden hatodik gyermek választja a szakképzést, de ezt az arányt tovább fogjuk emelni! Az is örömteli, hogy a magyar szakképzés sikerét a nemzetközi versenyek is megmutatják, mert idén ősszel a Lengyelországban rendezett szakmák Európa Bajnokságán a magyar rendszerüzemeltető informatikusok lettek az abszolút Európa Bajnokok, a magyar csapat a 32 ország közül ezüstérmes lett Svájc mögött, Ausztriát megelőzve. Összesen 5 arany, 1 ezüst és 4 bronzérmet nyertünk! Csodás volt a fiatalokat, oktatóikat mind a szakképzési, mind pedig a vállalati oldalról együtt ünnepelni Gdanskban, majd itthon a Liszt Ferenc repülőtéren. Olyan volt, mint amikor egy sikeres magyar sportcsapat érkezik haza! Azaz bátran mondhatjuk, hogy a magyar szakképzés olyan fiatalokat ad, akik előrébb viszik a magyari gazdaságot, a magyar tudást és a hazai ipart!

Hogyan látja, mikor lehet Gödöllő végre nyertese annak, hogy a városban szakképzés és egyetemi képzés is van?

Gödöllőiként jól ismertem a Madáchot és az egyetemet is, de mást jelent, amikor ágazatirányítóként látom akár más intézményekkel vagy más városokkal, térségekkel összehasonlítva a gödöllői helyzetet. Egyértelműen látszik annak fontossága, hogy a város és az oktatási intézmények, valamint az egyetemek és a velük kapcsolatban álló gazdasági ökoszisztéma együttműködik annak érdekében, hogy a térségben élők számára jobb legyen, a gyermekek megfelelő oktatásban részesüljenek, a gazdasági szereplők jól képzett munkaerőhöz jussanak, a város pedig a saját eszközeivel segítse az ehhez szükséges fejlődést, ne pedig hátráltassa. Hiszen a csillagok ilyen együtt állása egyben beruházás ösztönző hatással is bír, amely a város fejlődési lehetőségeit növeli. Ha megnézzük Debrecent, ott ez megtapasztalható, hiszen az egyetem, a város és a gazdasági szereplők együttműködése kiemelkedő. Éppen az elmúlt hetekben került sor a Debreceni Szakképzési Centrumhoz tartozó képzési központnak az átadására, amely a BMW gyár területén belül van és a gyárral együttműködve képzik mostantól a fiatalokat. De mondhatnám akár Győr vagy Nyíregyháza példáját is, ahol az egyetem, szakképzés és város együttműködése az egyik legfontosabb eleme az egész régió sikerének.

Változhat-e ez a helyzet Gödöllőn?

Ha számba vesszük Gödöllő adottságait, hogy mivel rendelkezik és ezekből milyen lehetőségekkel él, akkor egy stagnáló város képét látjuk, amely mellett számtalan lehetőség elment, és kedvező pozíciójából folyamatosan veszít a város vezetésének együttműködésre nem képes, hibás döntései miatt. Úgy gondolom, hogy ez a város ennél sokkal fontosabb, a Gödöllőn élők ismét egy dinamikusan fejlődő települést érdemelnek, a jelenleg egyértelműen a megfáradás jeleit mutató irány helyett!

GDL