A tervezett templom, ha szembe állunk a régi rendi épületekkel – most a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem főépületével –, a jobb oldali sarkon lett volna. Sajnos, a történelem ennek megvalósítását keresztülhúzta, az egyházi iskolák államosításáig és a szerzetesrendek feloszlatásáig a templom nem készült el. Ez a templom háromhajós és álkereszthajós elrendezésű lett volna, nyugati toronypárral. Ha sikerült volna megépíteni, bizonyára egészen máshogy alakul mind a feloszlatás utáni egyházi helyzet és állapot itt Gödöllő fácánosi részén, mind a rendszerváltozás utáni premontrei újrakezdés körülményei, de bizonyára az épületek sorsa is.
Annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy milyen legyen a mostani templom, gondos kutatások előzték meg. Megvizsgáltuk az európai premontrei templomépítészet számos példáját, szerte a kontinensen. Ezek alapján két alaprajzi csoport rajzolódott ki: az egyik a háromhajós, ciszterci mintára épült, egyenes szentélyzáródású prémontré-i típus, míg a másik a szintén háromhajós, de félköríves szentélyekkel záródó magdeburgi típus névvel fémjelezhető. Magyarországon mindkét alaprajzi forma igen korán megjelent. A prémontré-i típus Jászóvár középkori épületeiben képviseltette magát, míg a magdeburgi típusnak iskolapéldája Ócsa máig álló és megtekinthető középkori premontrei (ma református) temploma. Fontos volt számunkra, hogy mi is ragaszkodjunk rendi elődeink hagyományaihoz, ahogyan azt szerették volna tenni első gödöllői rendtársaink is, akik – bár neobarokk stílusban, de – ugyanilyen épületet álmodtak meg. Mi is megtartottuk az alapokat és a térszerkezeteket, de a felépülő templom és díszítése a mai építészet stílusjegyeit viseli.
öntőformájának méhviaszos mintázása Gombos Miklós
és Gombos Ferenc örbottyányi harangöntők műhelyében
Művészeti és építészeti szempontból koncepciónk volt – ahogyan az a régi korok építészetében is történt –, hogy megtartsuk a hagyományos térszerkesztést, és azt mai építészeti eszközökkel, mai építészeti stílusköntösbe öltöztetve felépíteni. Sajnos, sok kortárs példán szemléltük azt, hogy micsoda zűrzavart és rendetlenséget okoz egy-egy templom építése során (és később a használata során is az), ha egy olyan épületben akarunk bármilyen hagyományokat ápolni, azokat megőrizni, amely maga is szakítani akar – már tervezésénél, sőt, a szó szoros értelmében már alapjainál is – minden addigi egyházi építészeti hagyománnyal. Az építészeti és a stiláris hagyományokon kívül fontos szerepe van az ikonográfiai hagyományoknak is. Sok ma épülő katolikus templomot hagynak díszítetlenül (azt mondják rá, hogy letisztult), sőt régieket is szívesen tesznek tönkre azzal, hogy egyszínűre lefestik vagy kidobják a bútorait. Más templomokba keleti keresztény ikonokat aggatnak, amelyek nagyon értékesek és gyönyörűek, de nem egy nyugati katolikus templomban. A nyugati katolikus keresztény művészetnek megvan a saját útja és ábrázolásmódja, amelyet fel kellene újra fedezni és használatba venni. Gödöllői premontrei templomunk ebben is szeretne iránymutató lenni.
Igazságosság allegórikus alakja a szerzetesi kórustér üvegablakai közül Gál Lehel és Laki Üvegműhely csapatának munkája
Épülő templomunk – és ez az építése melletti legfőbb ok – pozitív hatással lesz mind a premontrei szerzetesközösség, mind a fácánosi plébánia hívei, mind pedig a premontrei gimnázium életére. A rendi közösség egy, a hagyományainak és szerzetesi életének megfelelő, imádságos és lelki elmélyülést, valamint a lelkipásztori munkát segítő, annak színteréül szolgáló új és arra alkalmasabb terekkel lesz gazdagabb. A premontrei plébánia hívei új lelki otthont nyernek benne és reméljük, hogy szépségével és kisugárzásával más embereket is megszólít s elgondolkoztat lelküknek örök sorsa felől. Végezetül, de nem utolsó sorban, pedig iskolánk lelki életét és liturgikus szívverését is tovább erősíthetjük általa diákjaink körében, méretei ugyanis lehetővé teszik, hogy az iskola összes tanulója (akár hétről hétre) együtt szentmisén és egyéb liturgikus alkalmakon vehessen részt benne.
Orbán Csaba Frigyes O. Praem
