A teljessé vált karácsony
Minden évben arra törekszik az ember, hogy a karácsony környéke a legszebb legyen! Sőt minden évben talán azt is figyelembe vesszük, hogy jobb legyen, mint tavaly volt! Ezért szinte bármit megteszünk, még többet és még drágábban vásárolunk, sokkal többet és több mindent főzünk, mégis talán azt érezzük: ez kevés! Mitől lesz teljes a karácsony? Egy dalban véltem felfedezni a választ: „… attól szép, mert a Tiéd!” (Gégény István: Minden kegyelem) Az ünnep attól válik teljessé, ha engedjük, hogy Jézus tudja teljessé tenni! Ahogyan a világ 2000 éve attól lett teljessé, hogy Jézus megszületett, úgy a mi ünnepünk is Tőle lesz teljes! Engedjük Őt is velünk ünnepelni. Hívjuk meg a családi ünnepünkbe egy énekkel, egy kis imádsággal és figyeljük a csodát! Hogyan válik teljessé mindaz, amiért olyan sokat tettünk mi is! Áldott karácsonyt!
Kovács András
Gödöllői Szentháromság Templom plébánosa
„Mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá!”
Nagy dolog, ha valaki akár egyénileg, akár egy vagy több közösség tagjaként gondosan fel tud készülni egy fontos dolog tiszteletére vagy megünneplésére. Csak az ember, mint személy tud igazán gondos lenni, ha akar, és ez a tulajdonsága az érzékenyégben, az odafigyelésben és a szeretetben nyilvánul meg. Mindez nem történhet meg az önzésünkről való lemondás nélkül. A karácsonyi készület mindenkit megmozgat, kit így, kit úgy. Nem vagyunk egyformák, de hasonlóan szükségünk van arra, hogy érzékenyek legyenek hozzánk, odafigyeljenek ránk és szeressenek minket. Egy Jézus Krisztushoz közeli ember, Szent Péter apostol írja első levelében (1Pt 2,5), hogy „mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá”! A lelki házban megtalálható mindaz, amire az embernek szüksége van, de ennek fel kell épülni. Nélkülünk, élő kövek nélkül, mint közösségeink tagjai nélkül, beláthatjuk, hogy ez nem megy. Ha viszont tudjuk, hogy kihez, kikhez tartozunk, ha készek vagyunk igaz módon formálódni, akkor valódi lelki házzá, Istentől megáldott közösségekké épülhetünk fel. Adja meg nekünk mindezt a mindenható Isten a 2023-as szent karácsony alkalmával, hogy eljövendő Fiának, Jézus Krisztusnak jelenlétével gazdagítson! Adjon sok gyümölcsöt, hogy lelki házzá, szent templommá épüljünk! Áldott, boldog karácsonyt és új esztendőt kíván a Gödöllői Premontrei Apátság közössége városunk minden lakójának.
Balogh Péter Piusz
Gödöllői Premontrei Apátság
plébánosa, O.Praem. apát
Mária karján égi a lény
Érdemes felfigyelni arra ezekben a napokban, hogy Isten karácsony ünnepének legnagyobb ajándékát a Boldogságos Szent Szűz által adja nekünk: „Mária karján égi a lény, Isteni Kisded a Szűznek ölén.” Máriáé az első úrfelmutatás a történelemben. Eleven Úrmutató, eleven monstrancia ő. Karján találják meg a pásztorok is, a bölcsek is az Istengyermeket: a Szabadítót, a Megváltót, az Üdvözítőt. „Az Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűneit.” Istennek ez a szándéka, hogy Mária karja, öle legyen Szent Fia első trónusa, ahol találkozhatunk Vele, találkozhat vele az egész emberiség, ahol leborulva imádhatjuk Őt – nem változott. Ezért is érezzük olyan kiváltságosnak magunkat mi, akik Máriabesnyőn ünnepelhetünk karácsony napjaiban. Mindig, amikor gyönyörű kegyszobrainkra emeljük tekintetünket, a betlehemi pásztorok és a messze földről érkezett bölcsek élménye elevenedik meg bennünk. Az ujjongással teljes felismerés: „Mária karján égi a lény, Isteni Kisded a Szűznek ölén.” Minden kedves olvasónak áldott karácsonyt kívánnak a máriabesnyői kapucinusok.
Fr. Virth József OFMCap
Gödöllő-Máriabesnyő plébánosa
Isten új megoldást hoz
Amikor Isten belépett a világunkba és emberré lett, semmivel sem volt különb az ember, mint manapság. Az eltelt idő és az örömteli események miatt hajlamosak vagyunk úgy visszagondolni a régi eseményekre, hogy a szépet vesszük észre benne, arra emlékszünk, és nem a realitást látjuk. Ma könnyen mondjuk, hogy sok ember kivetkőzött emberi mivoltából, szörnyűségeket követnek el, és a világ rossz irányba halad. Amikor Jézus megszületett, akkor is olyan emberek éltek, akik nem fogadtak be egy minden perces kismamát, az akkori uralkodó is saját hatalmának féltése miatt kisgyermekeket öletett meg, de lehetne még sorolni a sok párhuzamot az egykori és napjaink történései között. Isten nem módosítgatni próbálja a meglévő szabályainkat, nem pontosítani próbál, hogy mit értsünk másként az ószövetség törvényéből, hanem új megoldást hoz és meghirdeti a szeretet törvényét és parancsát. Nem azt keresi, ki a hibás, hanem mindenkit meghív arra, hogy változtasson – elsősorban saját magán. Meghív, hogy a szívünket, elménket, lelkünket a szeretet járja át, amit annyira fontosnak tart, hogy minden kockázatot vállal ezért. Isten belép a világba és hív, hogy az Ő útját kövessük. Hív, hogy engedjük növekedni magunkban a szeretetet, mint ahogy egy gyermek növekszik bele egyre jobban a családba. Ha engedünk Isten csábításának, egyre jobban föltárul nekünk is ez a másfajta megközelítés és szemlélet. Látjuk majd a szeretet kockázatát, de nem azt fogjuk nézni, mert a szeretet jósága túlmutat az emberi gyarlóság erején, túlmutat a földi élet keretein. Így fogadjuk Isten újdonságát, örömhírét a szívünkbe, életünkbe, és adjunk esélyt az Ő megoldásának, hogy mi is megtapasztaljuk ezt a végtelen szeretetet!
Gulybán Gergely
Gödöllői görögkatolikus parókus
Készenlétben
Rohanó világunkban olyan gyorsan zajlanak az események, szinte alig győzzük követni, hogy mikor mi történik. Háborúk, árvizek, földrengések, migránsáradat, a jövő bizonytalansága állandó feszültségben tartanak. A haderő készenlétben, ha netán veszély közeledne, védelmünkre keljen. Az emberek nyugtalanok, feszültek, mintha elfelejtették volna Jézus szavait: „Ti is azért legyetek készek, mert amely órában nem gondolnátok, abban jő el az embernek Fia.” (Lk 12,40) Lelkünk nyugalomra, békességre vágyik, hogy az Advent misztériumát megélhesse és Jézus második eljövetelét felkészülten várhassuk. Ha pedig még most nem jön, akkor az Ő születéséről méltóképpen emlékezhessünk és a szeretet, öröm, meghittség költözhessen minden családba. Szűnjön meg a fegyverek ropogása, nyújtsanak békejobbot a haragosok, a gyűlölet helyett, legyen szeretet. Egy kis vers szavai jutnak eszembe: „Jó volna már egyszer magunkba is szállni, e nagy rohanásban egy kicsit megállni.” Drága barátaim, értjük-e, mekkora szükségünk van ebben az adventi várakozásban elcsendesedni, a menny felé tekinteni és készenlétben lenni? Az énekíróval együtt bíztatlak: „Légy készen, várjad Őt, várjad a menyegzőt, a Krisztus Jézus újra eljön.”
Simon András
Gödöllői baptista lelkipásztor
A karácsony szótlan és alázatos szereplői
A mindenkori karácsonyi Betlehemes játéknak két szótlan szereplője is van. Az egyik Józsefé, aki a színdarabban közvetlen Mária mellett áll, de látszatra csak téblábol. Ki is József? Ő a názáreti ács, „igaz emberként” volt ismert, amíg el nem vette feleségül a homályos körülmények között teherbe esett Máriát. Ettől fogva az emberek kerülték. Ha egy rendelést kellett leadni, másik ácshoz mentek. A családjában felnövekvő Jézus minden étkezésnél egy bűnösnek mondott, ám talpig becsületes ember asztalánál ült. Talán ezért sem volt nehéz Jézusnak a későbbiekben olyan emberekkel leülnie egy asztalhoz, akiket mások felületes megközelítéssel bűnösnek mondtak. A másik szótlan szerep magáé a kis Jézusé. Túl kicsi ahhoz, hogy akár egy iskolás gyerek számára vonzó legyen a betlehemesben. Ma, amikor az emberek többsége a másiknál nagyobbá, hatalmasabbá szeretne válni, nem kívánatos a legkisebb szerepe. Pedig ilyenné vált a Mindenható Isten az emberért. Ez az alázat, a másik ember fölé kerekedés teljes hiánya jellemezte Őt egész földi élete során. Emberszeretetével, a bűnösök elfogadásával, önfeláldozásával a legnagyobbá lett. Bárcsak a mi szívünkben is naggyá nőne ezen a karácsonyon Jézus az Isten Fia!
Horváth Péter
Gödöllői adventista lelkész
Pont olyan, mint amilyenre vágytam
Harmadikos voltam, amikor egy távirányítós autót kértem karácsonyra. Izgultam, hogy mi lesz belőle. Még Szenteste előtt sikerült megtalálni a becsomagolt ajándékot (Édesapám hivatalában), tehát tudtam, mekkora ajándékot kapok, de olyan lesz-e, amire vágytam, azt még mindig nem. Az ilyen gyerekkori élmények jól felkészítettek karácsony történetére. Meg tudom érteni azokat, akik vártak valami jóra; akiknek úgy tűnt, kicsit hosszú már ez a várakozás; akik ebből semmit se látva elkezdtek aggódni. És ekkor… maga Isten ad egy ajándékot! Mit is? Isten férfit, nőt, szegényt, gazdagot bevont az első karácsonyba. Bárki is vagy, Te is benne vagy Isten történetében! Isten egy ács fiatal jegyesét nevezi különlegesnek. Bárhol is jársz most decemberben az egyéni utadban, az életedben, Neki fontos és különleges vagy. Észreveszem, hogy Isten önmagát adja. Bármire is van szükséged, Isten maga lép melléd, és magát ajánlja neked. Idén arra hívlak, hogy te is gyere a jászolhoz, mert Jézussal találkozva te is olyan ajándékot kapsz majd, amelyre éppen szükséged van!
Kertész Dániel
Gödöllői református ifjúsági lelkész
Adventi koszorú
Generációk váltásánál és találkozásánál érzékelhetjük, hogy világunkban milyen változások mennek végbe. Léteznek szokások évszázados múlttal, vannak kialakulók és a feledés homályába veszők. Advent a várakozás és a karácsonyra való készülés ideje. Az ünnep lényege két évezred távlatából is ugyanaz: a szeretet Istene testet öltött Jézusban, és a rászoruló világ számára a megváltás valóságát hozta. Idén két kérdést szeretnék fontolóra venni. Mit jelentenek, jelenthetnek az időszak színei, hangjai? Kialakult hagyomány az adventi koszorú készítése. Az előképét egy evangélikus lelkész, Johann Hinrich Wichern készítette 1839-ben, az általa alapított hamburgi gyermekotthonban. Két méter átmérőjű fakerékre 24 gyertyát helyezett, és advent idején mindennap meggyújtott egyet belőlük. A koszorú színei a zöld, lila és rózsaszín lettek. A kör alak a keresztények számára Isten sosem múló szeretetét, az örökzöld ágak pedig a reményt és az életet jelképezik. A gyertyák a fény növekedését, Jézus eljövetelét mutatják. A lila egyházunkban is liturgikus szín, a böjt időszakát jelöli, bűnbánatot és megbocsátást sugall. Visszafogottságra, befelé tekintésre indíthatja az embereket. Ez pont az ellenkezőjét jelenti, mint a korszellem és az ünnepre rátelepedő szokások. Gyülekezetünk életében különösen áldottá vált az idei év ezen időszaka. Hat esztendő várakozása után új orgonának övendhetünk, amely hangszer a legnemesebb hangzásával emelheti alkalmaink lelkiségét. Ebben az örömben még izgatottabban várjuk adventi időszakunk hangjait. Találkozásokra készülünk. Egy-egy ünnepi találkozás ragyogó ajándékká válhat, annak felismerésévé, hogy a lét megajándékozottjai vagyunk, amikor halljuk magunkat, egymást, de együtt is tudunk hallgatni. Adventünk meghallható hangjai egy ünnepi orgona koncertsorozattal bővülnek és minden pénteken 18 órától hallhatók. Kívánom, hogy tudjunk lenni is, ne csak tenni, hogy ne magunkat agyonhajszolók, hanem a csend és az ünnep hangjait meghallók legyünk. Áldott ünnepeket!
Albert Gábor
Gödöllői evangélikus lelkész
A szeretet mindig adna…
Csodálatos a karácsony! Óriási hír ez számunkra ma is! Már soha senki nem lehet magányos vagy kirekesztett, mert Isten emberként eljött közénk. Nincs nála megértőbb, együtt érzőbb, gyengédebb, átölelőbb. Miért? „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Együtt tud érezni a tudatlanokkal és a tévelygőkkel, mivel ő maga is körül van véve erőtlenséggel.” Éppen ezért az igazi karácsonyi ajándék számunkra maga Jézus Krisztus, akit az Örökkévaló adott nekünk, hogy általa élő kapcsolatunk legyen Atyánkkal. Mit tegyünk, hogy miénk legyen ez a csodálatos ajándék? „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” NE HALOGASSUK, HANEM MOST FOGADJUK EL A SZERETETBŐL ADOTT AJÁNDÉKOT! Áldott, örömteli „kicsomagolást” és befogadást kívánok minden kedves Gödöllői honfitársamnak! (idézetek a Zsidóknak írt levélből)
Szabó Sándor
Gödöllői Szeretet Lángja Gyülekezet lelkipásztora