A hivatalos avatásra 1978. október 16-án került sor Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke jelenlétében, nem messze Budapest határától, a 13-as kilométerkőnél. A rövid ünnepség után indulhatott meg a forgalom az M3 autópálya első, 23,5 kilométeres szakaszán, amely nem csak gyorsabb, de összehasonlíthatatlanul korszerűbb és kevésbé balesetveszélyes körülményeket is biztosított az autósok számára.
Az autópálya első szakasza Hoós László, a Betonútépítő Vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint négy év alatt, határidőre és a tervezett költségeken belül készült el. Az elsőosztályú minőséget képviselő létesítmény az első olyan autópályaszakasz volt az országban, amely kétszer kétsávos, teljes értékű autópályaként épült meg, szélén leállósávval. A három százalékosnál meredekebb szakaszokon harmadik, úgynevezett kapaszkodó forgalmi sávok kerültek kialakításra a lassabban haladó és nehezebb gépjárművek számára. A 640 ezer négyzetméter útfelület utolsó burkolatrétege érdesített volt, amely homokaszfaltból készült és nagyobb stabilitást kölcsönzött az autóknak esős és csúszósabb útviszonyok között is.
Akkoriban 10-15 éves perspektívába helyezték a pálya teljes kiépítését, amely gyorsforgalmi kapcsolat létrejöttét vizionálta Csehszlovákiával és a Szovjetunióval. Az M3 építése előtt már 15 évvel korábban is indokolt volt a 3. számú főút leterheltsége miatt, de csak az előtervezésig jutott a dolog, mert nem volt rá pénz, vagy ahogy akkoriban mondták: a kivitelezést jelentő kilométerenkénti 60 millió forint felülmúlta volna az ország teherbíró képességét. 1968-ban folytatódott a tervkészítés, amely után 1972-ben megkezdődtek a munkálatok. A gödöllői szakasz több mint 1,2 milliárd forintba került.
S hogy miért éppen ez a szakasz készült el elsőként? Több felmérés is egyértelműen kimutatta, hogy a balatoni út után a 3. számú főút a legforgalmasabb. Az útvonal kijelölésekor a leggazdaságosabban megépíthető tervre törekedtek, ezért figyelembe vették a domborzati viszonyokat, a talajadottságokat, az út- és vasúti kereszteződéseket is. Ennek megfelelően a nyomvonal elkerülte a gödöllői nagy emelkedőt, a HÉV kereszteződést és a balesetveszélyes kerepesi és kistarcsai szakaszt. Mégsem kellett sokat várni az első balesetre, hiszen pár napon belül egy lengyel autós az autópálya budapesti csatlakozásánál nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel haladt, figyelmetlenül kanyarodott és az árokba borult, amely könnyebb személyi sérülés mellett jelentős anyagi kárt okozott. 1978 utolsó negyedévében megjelent új térképek már jelölték az autópályát és a gödöllői lehajtót is. A Gödöllő és Hatvan közötti szakaszt rá két évre, 1980. október 31-én adták át a forgalomnak.
A jót persze könnyű megszokni, így voltak az autósok is az M3-sal, ezért pár éven belül már a szolgáltatási hiányosságokról szóltak a hírek. Hatvanig gyakorlatilag sem benzinkút, sem vízkút, sem műszaki segélyhívó nem volt, melynek okát a gazdasági és egyéb problémákkal magyarázták. A szociális, illetve szolgáltató létesítmények kiépítése nem tartott lépést az alépítmények kivitelezésével, pedig az autósok addigra már ismerték például az M7-es autópályán bevált segélykérő hálózatot. Ennek csak a védőcsövei készültek el az M3 alatt, de évekig csak egyetlen üzemanyagtöltő állomás, mosdó és snack bár volt a Budapest-Hatvan közötti 45 kilométeres szakaszon a főváros határában. 1982-ben kezdték el építeni az 51-es kilométernél a kétoldali benzinkutakat, míg a 18., 31., 36. és 43. kilométereknél pihenőhelyek, konténeres mosdók és ivóvíz vételezési lehetőségeket alakítottak ki.
Az M3-as jelenleg Budapesttől Vásárosnaményig üzemel, közötte fontos fejlesztés volt a közelmúltban megépült M25-ös Eger és az M30–as Miskolc irány, valamint az M35-ös Debrecen felé történő leágazás, ahol új csomópont is kiépül. De jó ütemben halad a 2022 őszén jóváhagyott M49-es gyorsforgalmi út Szatmárnémeti és Nagybánya felé, amelynek elkészülte 2026-ra várható. Az út teljes hossza 307 kilométer, ebből 280 km van üzemben, 27 km-t terveznek, de zajlanak az egyeztetések az ukrán határig, egészen Záhonyig tervezett M34-es nyomvonaláról is.
A gödöllőiek számára fontos fejlesztésnek még az M3-as Gyöngyösig tartó 64,5 kilométeres szakaszát érdemes megemlíteni, amit kétszer három sávosra szeretnének bővíteni 2030-ig.
GDL
