Teleki Géza középiskolásként tagja volt a Piarista Gimnázium cserkészcsapatának. Apja nyomdokaiba lépve ő is a természettudományok felé fordult és geológus végzettséget szerzett. 1936-ban részt vett a berlini olimpián, ahol a magyar gyeplabda válogatott tagjaként a 7. helyen végeztek. 1940-44 között a visszatért kolozsvári egyetemen tanított. 1944. szeptemberében tagja lett a Faragho Gábor vezette előzetes fegyverszüneti delegációnak Moszkvában. Decemberben pedig a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Ezzel tudtommal a Teleki család az egyetlen, ahol három generáció is miniszteri posztot töltött be. Ebbéli minőségében segítette 1945 tavaszán a cserkészcsapatok újjáéledését.
Sőt, Sík Sándor javaslatára a Magyar Cserkészszövetség elnöke is lett 1946-ig. 1945-ben néhány hónapig a Polgári Demokrata Pártnak volt az elnöke, majd pedig az év végén visszavonult a politikától. Ezután újra tanár lett, de most már a budapesti Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A Teleki család tagjai 1947-ben elhozatták Teleki Pál hamvait a Kerepesi úti temetőből és éjjel, titokban eltemették – végakaratának megfelelően – a Gödöllő-Máriabesnyői temetőben, ahol ma is nyugszik.
Még abban az évben (más források szerint 1949-ben) nehéz körülmények között elhagyták az országot és egy rövid angliai kitérő után az Egyesült Államokban telepedtek le. Itt több egyetemen is tanított, a leghosszabb ideig a washingtoni George Washington Egyetemen. 1983-ban, ugyanúgy, mint édesapja ő is önkezével vetett véget életének, miután kiderült, hogy gyógyíthatatlan beteg. Első felesége 1935-től Darányi Ilona volt, akitől három gyermeke született: Pál, Ilona és Fruzsina. Később azonban elváltak és 1943-ben elvette az erdélyi származású Mikes Hanna grófnőt (1911-2008), akitől 1943-ban született Géza fia.
Teleki Géza (1943-2014) antropológus, etológus, főemlőskutató és cserkész is volt. Nagyapját – Teleki Pált – már nem ismerhette, mindössze négy éves, amikor viharos körülmények között elhagyták az országot. Ő már az Egyesült Államokban nőtt fel, itt végezte az egyetemi tanulmányait is a washingtoni egyetemen, antropológia szakon, 1977-ben pedig PHD fokozatot szerzett. Hosszú éveket töltött Afrikában, 1968-tól kutatóként a világhírű Jane Goodall (1934-) munkatársa volt Tanzániában, a Gombe Nemzeti Parkban, ahol a csimpánzok viselkedését figyelték meg.
1986-ban pedig Sierra Leonéban jelentős szerepe volt az Outamba-Kilimi Nemzeti Park megalapításában. 1991-ben elvette feleségül korábbi tanítványát, Heather Lynn McGiffint, aki ír-amerikai származású. 1995-ben megszületett gyermekük, Aidan James Deneb. A családban az angol a beszélt nyelv, de természetesen Aidan magyarul is megtanult. Főleg a nagymama, Mikes Hanna ragaszkodott hozzá, hogy Aidan magyarnak tartsa magát. 2011-ben a család úgy döntött, hogy hazaköltöznek Magyarországra és Kisoroszin telepedtek le. Aidan, aki az USA-ban Waldorf iskolába járt, itthon Budapesten egy kéttannyelvű gimnáziumba iratkozott be. A gödöllői Teleki Pál Egyesület elnökségi tagja, Baji Gál Árpád találkozott Teleki Géza nevével egy tudományos cikkben. Felvette a kapcsolatot a kiváló csimpánzkutató tudóssal és meghívta, hogy tartson előadást az egyesületünk éves közgyűlésén, 2012-ben. Innentől kezdve lett különösen szoros a kapcsolat egyesületünkkel. Családjával rendszeresen részt vesznek a megemlékezéseinken, mind a szobornál, mind a temetőben.
Sajnos azonban nem sokkal később Teleki Géza megbetegedett és 2014-ben meghalt. Nyáron, nagyon meghitt szertartás keretében helyezték örök nyugalomra a máriabesnyői temetőben, abba a sírba, ahol nagyszülei és dédnagymamája is nyugszik. A búcsúbeszédet Dr. Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója tartotta, aki még amerikai tartózkodása idején ismerte meg a kiváló tudóst. Özvegye, Heather asszony és fia, Aidan itt maradtak Magyarországon és azóta is aktívan részt vesznek egyesületünk különböző rendezvényein, megemlékezésein. Emléktáblája a Fővárosi Állat- és Növénykertben található az Emberszabású Majmok Házában. Életéről Hulej Emese írt könyvet 2014-ben „Egy Teleki gróf Afrikában” címmel.
Lencsés Barna
