E-(l)gurultak… Szükséges rossz vagy szükségtelen jó?

A fenti kérdés már önmagában sokakat foglalkoztat, de az eltérő generációs nézőpontok miatt is megoszlanak a vélemények. Olyan ez napjainkban, mint az árvíz, ha megindul és utat talál magának, nehéz ellene védekezni és megállítani. Gödöllőn is bevezetésre került tavasszal az elektromos roller program, amely tény örömteli és mosolyra kevésbé okot adó részeit járjuk körbe az elmúlt fél év tapasztalata mentén.

Nagyapáink, sőt a 40-es és 50-es éveiket taposó emberek is állítják: miféle roller az, amit hajtani sem kell? E véleményen lévők számára gyermekkorukban talán éppoly kedves játék volt a roller, mint a mai gyerekeknek. Igaz, akkor még csak szigorúan lábbal hajtós volt és leginkább játékra használták. Pont ez az, amit felrónak a mai kornak. Legalább annyi erőkifejtést tennének, hogy mozognának rollerezés közben! – halljuk sokszor. Való igaz, mára átalakultak a rollerek, de nem csak az elektromos mivoltuk, hanem felhasználási céljuk miatt is.

Rosszkor, rossz helyen?

Nem egy, később nagy karriert befutott közéleti szereplő ismert, akik akkor léptek be „a pártba”, azaz az MSZMP-be, amikor hazánkban már recsegett-ropogott a szocialista gépezet. Valljuk be, nem nagy tervezői érzékre vall, ahogy az akkori egyetlen párt stratégiai elemzőképessége sem, hiszen 1989-ben még optimistán nyomtatták a friss párt könyveket. A mai kor embere a térdét csapdosva nevet ezeken a dolgokon, de talán maga sem tudja, hogy kínjában vagy (kár)örömében. Az e-rollerek gödöllői bevezetése kapcsán kárörömről szó sincs, de adódik a kérdés, hogy valóban időszerű volt-e meglépni a bérelhető kétkerekűek térnyerését városunkban. A felvetés abból a puszta tényből ered, hogy 2023-ban nagyon gyakori a háztartásokban az e-roller, így az élet alaposan megelőzte a kissé megkésett innovációt. Elektromos rollereket tehát eddig is láthattunk a településen szép számban, amelyek használata ugyan okozott néha konfliktust, de komoly, hírértékű negatívumról nem lehetett hallani. Persze lemaradásunkat mutatja, hogy amíg más nagyvárosokban (például Párizsban) éppen betiltották és kivezették az e-rollereket, addig és akkor nálunk pont bevezetik. Szó, mi szó, úgy tűnik, Gödöllő kicsit megkésett a programmal, hiszen aki nagyon akart, már vásárolt magának egyet, így sok pluszt nem adhatott azoknak, akik eddig is az alternatív közlekedést részesítették előnyben.

Széles, tágas a tér

Az önkormányzat 2023. februárban több hétig szondázta a lakosságot, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy mi a véleménye az itt élőknek a Közösségi E-roller Program néven bevezetendő rendszerben kitalált mikromobilitási pontok kialakításának helyeiről. Azt nem tudni, hogy mennyi vélemény érkezett, de március közepén eldördült a startpisztoly és beindult a program. Arra kevésbé volt érzékeny a városvezetés, hogy vajon az egész programról mit gondol a lakosság, így egy előre eldöntött tényről kellett véleményt alkotni, majd a testületnek szavazni. Sorra jelentek meg a zöld járgányok a város 80 különböző pontján. A bérlési helyeket elvileg az önkormányzati képviselőkkel is egyeztették, azonban információink szerint pár helyen hivatkoztak olyan városatyai véleményre is, amelyekről meg sem kérdezték az érintettet.

Fő a biztonság?

Egy rendszer bevezetésekor nem elég az elhatározás. Pláne, közlekedési eszköz esetén egy nagy rendszerbe történő beintegrálását is szem előtt kell tartani. Ennek sok összetevője van, amelyek közül ha bármelyik is hiányzik, vagy nem azt a minőséget képviseli, erősen rontja a használhatóságot vagy élvezeti értéket. De hol lehet használni a rollereket? Az úttesten nem, noha erre is láthatunk hajmeresztő példákat. A KRESZ ismeretének hiánya okoz némi anomáliát, cseppet sem eltekintve attól a ténytől, hogy az úttesten rollerezők potenciális életveszélynek vannak kitéve. Marad a járda, amelyen szintén tilos, bár erre is bőven akad példa.

Az egyetlen lehetséges hely a kerékpárút, amely részben áll csak rendelkezésre. Ha a jelenlegi bérlőpontokat normál kerékpárút kötné össze, akkor valószínűleg nem sokan illetnék keresetlen jelzőkkel a sárga festékkel felkent kerékpáros nyomvonalakat. A bérlőpontokat viszont kerékpáros nyomvonal sem köti össze minden esetben, itt a roller használói arra vannak kényszerítve, hogy legalábbis egy ideig a járdán vagy a nyomvonal nélküli úttesten közlekedjenek.

Tessék, csak tessék!

Bérlőpontból most már nincs hiány. Tény, hogy aki rollerrel szeretne közlekedni a városban, nem kell sokat gyalogolnia érte, sőt… De hogy is néz ki egy bérlőpont, ami megfelel a 21. század elvárásainak, és az alap igényszintnek egy kulturált helyen? Az időjárás viszontagságait követve ideális lenne a fedett bérlőpont, de be kell látnunk más hazai településen működő e-roller programokat is figyelembe véve, ez a vágy ma még túlzó lehet. Alapvetően három bérlőpont típus van. A legegyszerűbb, ahol szilárd burkolat áll rendelkezésre, hiszen oda csak fel kellett festeni az e-roller piktogramját és már kész is volt a bérlőpont. Ebben nagy gyakorlata van a városnak, hiszen a kerékpárút építés jelentős része így készült: megfelelő mennyiségű sárga festékkel kész is volt a nyomvonal. Számos helyen viszont alépítményt kellett kialakítani, ami legtöbb esetben a zöld területből elvett néhány járdalapból áll, amelyhez ezután már csak szintén a festék kellett. Ezek között is találni egészen extrém eseteket, amikor a járda közepére sikerült a piktogram. A Fácán soron is van egy ilyen bérlőpont, ahol kerülgethetik a gyalogosok a járda közepén lévő rollereket. Ennek ellenpólusa is tapasztalható, amikor a jóérzésű használók nem szeretnék a járda közepére tenni a használat után a kétkerekűeket. Így viszont az út szélén sorakoznak a járgányok, sokszor belógva az útpályába, ezáltal az autósoknak okozva kellemetlenséget. A harmadik, „legegyszerűbb” megoldás, amikor alépítményt sem alakítanak ki, hanem egyszerűen egymás mellé sorba letették a rollereket a zöld gyepre, és már kész is volt a bérlőpont. Sajátos megoldás, pláne, hogy van olyan hely, ahol mindezt családi ház előtt oldották meg. Valószínűleg „nagyon örül” a ház tulajdonosa az ingatlanja előtti pontnak. Ilyenkor mondhatja az önkormányzat, hogy közterület, de ez a szemlélet teljesen szemben áll azzal az érvényes helyi szabályozással, amely szerint minden ingatlan tulajdonosnak a telke előtt, az úttest széléig rendben kell tartania a portáját. Reméljük, ez a rollerek karbantartására nem vonatkozik…

Szélrózsa

Szögezzük le, az elektromos rollerek használatáról nem tehet sem az önkormányzat, sem az üzemeltető. Viszont szomorú látni, hogy fiatalok sokszor kettesével, hármasával tesztelik a járműveket, balesetveszélynek kitéve magukat. Ugyanakkor kár, hogy a tavaszi KRESZ módosítás megtiltja a 18 év alattiak elektromos roller használatát, hiszen egy kiváló lehetőség volt, amely megkönnyítette a családok életét bizonyos helyzetekben, mint például kisebb bevásárláskor vagy iskolába menet. Nem vitatja senki ennek szakmai alátámasztását, de azért sajnálatos, mert pont az a korosztály használná, amelynek a legkevesebb lehetősége van eme fiataloknak dukáló életmódra. Hivatalosan csak a bérlőpontokról lehet elvinni és otthagyni a rollereket. A városvezetés által megígért információk szerint kizárólag a mikromobilitási ponton és GPS alapon működhet a feloldás, vagyis csak abban az esetben lehet a rollert és a bérlés fizetését leállítani, ha beért egy erre kijelölt deponálási helyre. Az elv megbukni látszik, hiszen városszerte a szélrózsa minden irányában lehet látni otthagyott rollereket. Ha ezt a fizetés lezárása nélkül nem lehetne megtenni, akkor nagyobb lenne a rend, de nem így van. Néha egészen extrém helyekről is előkerülnek a járművek, az pedig egyenesen tragikus, hogy a rendőrség tájékoztatása szerint pár renitens személy miatt már nem egy rollert kellett kiszedni a Rákos-patakból és az Úrréti-tóból. A látványt fokozza a nyári, egyik napról a másikra történt bérlőpont bővítés. Nem igazán érthető, hogy egymáshoz nagyon közeli helyek miért lettek bérlőpontnak kijelölve, pláne a rollerekkel amúgy is jól ellátott kertesházas övezetben. Örömteli ugyanakkor, hogy a szolgáltató cég időközönként összegyűjti a rossz helyen hagyott rollereket és szépen, sorba állítva visszahelyezi a rendeltetési helyekre.

Mennyi az annyi?

Az élményen és praktikusságon túl hosszú távon valószínűleg az dönti el a program sikerességét, hogy megéri-e használni ezeket az eszközöket. Elsősorban anyagilag, de a pénz mellett fontos tényező az idő. A közösségi médiában erősen megosztó ez a kérdés, mert a roller a városközpont felé igyekvők életét nem mindig könnyíti meg a forgalom miatt. Pláne, ha egy HÉV miatt nem is tud tovább haladni és álló helyzetben is ketyeg az óra.

A marketing persze működött, s a bevezető árak csupán három hétig voltak érvényesek. A kezdeti tarifákhoz képest a feloldási díjat 5, míg a perc alapú használati díjat majd 19 százalékkal emelték. Gödöllő így 310 forintos feloldási és 70 forintos perc díjjal nem a legolcsóbb (Budapesten kevesebb), de nem is a legdrágább (Győrben, Siófokon drágább) kategóriába tartozik. Hogy mi az üzlet a város számára egy új szolgáltatás biztosítása mellett? A kérdés a rollerenkénti, havi 800 forintos közterület használati díjban keresendő.

GDL