A gödöllői cserkészet kezdetei: a 100 éves Premontrei Szent Norbert Reálgimnázium és 44. sz. Rákóczi cserkészcsapat

A legtöbb gödöllői számára pusztán a 802. sz. Szent Korona Cserkészcsapat ismert, azonban városunk legelső cserkészcsapata egy a premontreiek által alapított egyesület volt.

Nem lehet ma iskolát elképzelni cserkészet nélkül” – írták a Premont-
rei Reálgimnázium 1924–25. tanévi értesítőjében. A Premontrei Reálgimnáziumban fontosnak tartották, hogy már az első tanítási évben meghonosítsák a cserkészet intézményét. A csapat neve 44. Rákóczi csapat lett, ami egyfajta folytonosságot is biztosított az elszakadt felvidéki kassai premontrei rend által fenntartott gimnázium és a gödöllői között, ugyanis ez a csapat lett az utóda az 1916-ban Buczkó Emil által alapított kassai csapatnak.

„A gondviselő Úristen kegyelméből új otthonhoz jutott a sorsüldözött jászói-premontrei kanonokrend” – írták a premontreiek 1924-ben. Ez az egyetlen mondat pontosan összefoglalja a magyarországi premontreiek 900 éves történelmének a cserkészet szempontjából releváns részét. Alig van olyan kultúrintézmény, amelyre akkora hatást gyakorolt volna a trianoni békeszerződés, mint a 900 éves premontrei rendre. A gödöllői cserkészet szempontjából origópontnak tekinthető a Gödöllőn létrejött gimnázium, amelyet a premontrei rend működtetett. Az iskola a trianoni békét követően alakult meg Gödöllőn Takács Menyhért vezetésével. Takács Menyhért célja az volt, hogy a premontrei szerzetestanárokat átköltöztesse a megcsonkított Magyarországra az elcsatolt területekről, hogy ott folytatódhasson az oktatás, amelyet akkor már száz éve végzett a rend. A premontreieket Klebelsberg Kuno azáltal támogatta, hogy jelentős birtokokkal átadta nekik a Fácánost Gödöllőn, így 1923-ban megtörténhetett az iskola alapkőletétele.

Sokszor és sokan megfogalmazták már, hogy mi a cserkészet, és olyan nagy eltéréseket nem is észlelhetünk ezen definíciók között. A legtalálóbb definícióra a Cserkész Levéltárban található: „A cserkészet röviden, egy szóban összefoglalva: állampolgár nevelés, lelki és testi, de legfőképpen erkölcsi nevelés. Tökéletes fiúkat és férfiakat akar nevelni, akik mindenhol: hivatalban, gyárban, üzemben, békében és ha kell, háborúban kötelességtudóak és példaadóan megállják helyüket. És pedig megállják jól megformált lelküknek belső sugallatából”.

A 44. sz. Rákóczi cserkészcsapat egészen 1948-ig működött, a cserkészet betiltásáig, és aktív szereplője volt a helyi közösség életének is, ugyanis Gödöllőn számos program lebonyolításában segédkeztek, mint kiállítások, bálok szervezésében. Fennállásának egyik legjelentősebb eseménye az 1933-as gödöllői világjamboree volt. A Premontrei Szent Norbert Reálgimnáziumnak a jamboree szervezésében vezető szerep jutott, amit jól mutat, hogy a legmagasabb rangú tisztek, mint gróf Teleki Pál főcserkész és vitéz Farkas Ferenc vezérkari főnök is többször egyeztettek a premontrei szerzetestanárokkal. A jamboree idejére Horthy Miklós is Gödöllőre érkezett, így beszélgetett Baden-Powell-lel, és ellátogatott a premontrei gimnáziumba is, ahol az intézmény alapkőletételének idején, tíz évvel azelőtt járt utoljára. Horthy Miklóst és családját Baden-Powell oldalán Stuhlmann
Patrik
, a premontrei gimnázium igazgatója fogadta a városban.

Több premontrei cserkésztisztet munkájukért a jamboree emblémáját tükröző Fehér Szarvas-éremmel is kitüntette a kormányzat, ugyanis a külföldiek a csodaszarvast fehér szarvasként emlegették, ahogy Baden-Powell is záróbeszédében.

A Horthy-korszakban – egy a nemzetet alapjaiban megrengető trauma, a trianoni békediktátum után – a cserkészet volt az, ami összefogta a gyermekeket és felnőtteket, a szegényeket és gazdagokat, a felekezeteket, munkásokat és egyetemi tanárokat. Célja volt, hogy „emberebb embert és magyarabb magyart” neveljen az ifjúságból. A cserkészet a jövő mentsvárává vált, ugyanis az országnak ekkor már régen nem csupán erős iparra és hadászatra volt szüksége, hanem becsületre és erkölcsös emberekre is, ezt a szellemiséget a cserkészet képviselte.

Wisznovszky Tamás