A Gödöllői Erdei Vasút és azt üzemeltető egyesület baráti körének tagjai az elmúlt két évtized során muzeális kisvasúti járműveket, sínanyagot és eszközöket gyűjtöttek. 2015-re a gyűjteményük elérte azt a szintet, hogy lehetőség nyílt egy múzeum és hozzá kapcsolódó erdei vasúti pálya létrehozására. Ekkor szerveződtek egyesületté és kerestek helyszínt a megvalósításhoz. 2017-ben egymásra találtak a Pilisi Parkerdő Zrt-vel, amely előtte vette kezelésbe az elhagyatott Gödöllői Erdészeti Arborétumot. A Parkerdő vezetősége támogatta a kezdeményezést, mivel az egyesület közjóléti szolgálata hozzájárult az arborétum látogatottabbá tételéhez. Egy nyílt nap után bizonyosságot nyert, hogy az ötlet népszerű a gödöllőiek körében és érdemes ezért tenni. A két fél az együttműködést szerződéses formába öntötte, melynek alapvetése volt, hogy a Park-
erdő biztosítja a területet, míg minden más az egyesület tulajdona, amely felett szabadon rendelkezhet, a projektet az egyesület saját költségén végzi és üzemelteti.
Mindezek után elkészült néhány felújított jármű és egy 500 méteres bemutató pályaszakasz, így 2020. augusztus elsején megnyitotta kapuit a Gödöllői Erdei Vasút és Múzeum. Azóta a kisvasút hossza már közel 1 kilométerre bővült és menetrend szerint közlekedik. Az elmúlt három év során több mint százezren látogatták, évről évre növekszik, regionális szinten is meghatározó, így a térség egyik leglátogatottabb turisztikai attrakciójává nőtte ki magát. Örömmel nézte mindenki a folyamatot, amelyet több mint 100 önkétes ember munkájával és ugyanennyi adományozó által végeztek el. Nélkülük egy ilyen magas üzemeltetési költségű, ám a családok számára remek kikapcsolódási programot nem lehet fenntartani. A díjmentesen látogatható arborétum a kisvasút megnyitásával új erőre kapott és a térség kedvelt kiránduló- és pihenőhelyévé vált. A megnövekedett látogatói létszám az öröm mellett több feladatot is jelentett az üzemeltetőnek, így 2022 tavaszán az arborétum üzemeltetési jogát átadták az Erdők a Közjóért Alapítványnak (EKA). Ezzel együtt a kisvasutat üzemeltető egyesület működését képező szerződés minden jogát és kötelezettségét is az alapítvány részére adták át, amihez jóhiszeműen hozzájárultak, hiszen közös érdek volt a partneri együttműködés. Később kiderült, hogy az alapítványnak a közjóléti tevékenységet, ha nem is profitorientált, de önfenntartó módon kellene végeznie, ezért úgy döntöttek, hogy belépőjegyet vezetnek be az arborétumba. Az addig ingyenesen használt park új szolgáltatással nem bővült, és az ország más részein lévő arborétumokhoz képest nem képviselt komolyabb fizetőképes vonzerőt. A park ugyan kellemes erdőterület friss levegővel és egy remek játszótérrel, de a vendégek önmagában ezért nem hajlandók belépődíjat fizetni. A látogatottság csökkenni kezdett, az alapítvány számára befolyt pénz pedig nem volt elegendő a gazdaságos üzemeltetéshez.
A kisvasút működését ugyanakkor a látogatók számának csökkenése nem befolyásolta, mivel felső állomása közvetlenül megközelíthető. Ez az alapítványnak is feltűnt, ezért fogalmazódott meg bennük, hogy a park által termelt veszteség a kisvasút látogatói által csökkenthető lenne. Ezt a kisvasúttól két módon próbálta elérni az EKA: jelentős összegű hozzájárulással a fenntartáshoz vagy a vonatozni vágyó családok arborétumba történő belépődíj váltásával. Egyik megoldás sem nevezhető ideálisnak, mivel ezzel a park látogatottsága nem növekszik, míg a kisvasút vendégei egy komoly belépődíjat fizetnek ki már a vonatjegyek megváltása előtt. Az egyesület nem támogatta az ötletet, amely saját erőből oldja meg a működést, viszont ez jelentős utasvesztést jelentett volna, amit a költségvetésük nem bír el és a kisvasút jövőjét veszélyezteti. Próbáltak többször is egyeztetni az alapítvánnyal, megoldást keresni közös fejlesztési céllal vagy új szolgáltatás bevezetésével, azonban nem sikerült elérni a hivatalos tárgyalást, az alapítvány vezetője inkább erővel próbálta elérni akaratát. Az egyesület így az együttműködési szerződést aláíró másik két tagjához, a vagyonkezelő Pilisi Parkerdőhöz és a garanciális félként bevont Gödöllő Város Önkormányzatához fordult. 2022. október 12-én minden érintett fél egy asztalhoz ült, de a megbeszélésen olyan történt, amire a kisvasút képviselői álmukban sem számítottak.
A gödöllői önkormányzatot Gémesi György polgármester képviselte, aki a megbeszélés elején azonnal tisztázta, hogy a szerződés módosítását támogatja, és ha nem sikerül a megegyezés, akkor az alapítvány mellé teszi le a voksát. Mondta ezt úgy, hogy nem hallgatta meg az érdemi munkában résztvevő feleket. A parkerdővel két évig gond nélkül működő együttműködés az EKA megjelenésével egyre feszültebbé vált. Tóth András, az egyesület elnökségi tagja, Lajoskomárom plébánosa (interjú a 32. oldalon) úgy látta, hogy hiába szeretnének együttműködni, de ultimátumot kaptak és a kisvasút érdekeit senki sem képviseli. A város vezetője újfent elmondta, ha a vitás helyzet nem oldódik meg, akkor az alapítványt támogatja, és kevés ideje van ezekkel a problémákkal foglalkozni. Tóth András megjegyezte, hogy az önkormányzat garanciális félként került a szerződésbe, amely mindkét fél érdekeit képviseli, de ez nem köszönt vissza a tárgyalás során. Kardos Zoltán, az egyesület elnöke próbálta menteni a menthetőt és szerette volna átbeszélni a két fél által vélelmezett szerződésszegést eredményező pontokat, de ahogy előtte négyszemközt, úgy itt sem történt előrelépés, az alapítvány nem mondott konkrétumot. Kardos jelezte: bízik abban, hogy csupán egy kommunikációs probléma állt fenn, így az élő szerződés szerint szeretnének tovább működni, amelyben minden egyértelműen le van írva. Gémesi György látszólag a továbblépést sürgette, de problémának látta, hogy egy entitás – a kisvasút – kinő az arborétumból és azt csinál, amit akar a szerződésre hivatkozva. Vagyis hiába jogszerű a működés és nincsenek szerződéses problémák, felőle bármit tartalmazhat a szerződés és mindegy, hogy a szabályokat betartják-e vagy sem. Az egyesület képviselői jelezték a város vezetőjének, hogy élő szerződésről beszélnek és a polgármester nincs tisztában annak tartalmával, de Gémesi szerint a parkerdő és az alapítvány a megállapodást bármikor felmondhatja, vagy pillanatok alatt ki tudja „nyuvasztani” a kisvasutat, ha tízszeres áramdíjat számláz a vagyonkezelő, amely után lehet bíróságra menni, de az egy lassú folyamat és addig nem fog működni a kisvasút. Kardos Zoltán megdöbbenéssel hallgatta az érvelést és elmondta, hogy ebben az esetben valóban nem járna tovább a kisvasút, ami Gödöllő egyik leglátogatottabb attrakciója. Gémesi válasza erre: „ha elmegy a kisvasút, majd jön helyette más. Gödöllő számára ez nem nagy veszteség”. Felkészült volt és jelezte, hogy akár három hónap alatt fel lehet mondani a szerződést, így „ha háború van, abban az egyesület a vesztes”. Majd így folytatta: „Lehet menni 15 jogászhoz is, de ők vannak házon belül. De mellettük állok, mert az a 140 hektár meg tudja csinálni. Forrásokat tud biztosítani a céljai megvalósításához.” Tóth András elnökségi tag javasolta, hogy mindenki írásban szedje össze a szándékait, ha a vagyonkezelő szerződést akar módosítani, azt is írja le, hogy az egyesület elnöksége tárgyaljon erről. Mint mondta: „Addig is úgy érzem, hogy egy előre megbeszélt forgatókönyv szerint folyik ez a megbeszélés, ahol az egyesület érdekei nem kerülnek figyelembe, ez messze nem egy együttműködésről szóló tárgyalás, sokkal inkább egy koncepciós számonkérés, amin szabadidőmben nem kívánok tovább részt venni.” Az újabb, három hét múlva esedékes megbeszélésig nem kaptak módosító javaslatokat, így az egyesület nem ment el még egy „számonkérésre”, hanem az élő szerződéses pontokat betartva dolgoztak tovább. Az alapítvány kezében a felmondás eszköze maradt a nyomásgyakorlásra, amit 2023. március 30-án meg is tett, ez alapján 6 hónapja maradt a Gödöllői Erdei Vasút elbontására, amely szeptember végén jár le.
2023. május 25-én, pár nappal a gyermeknap előtt Kolozs Csaba önkormányzati képviselő, a város képviselőtestületi ülésének egyebek napirendi pontjában kérdést intézett a polgármester felé, hogy a szerződés felmondása után a város segítse a probléma megoldását, hiszen az elmúlt években közpénzből is támogatta a kisvonat működését. Gémesi válaszában elmondta, hogy volt egy találkozó, de a másodikra már nem volt hajlandó elmenni az egyesület, ezért „levette a kezét a dologról”. A képviselőnek adott válaszában említést sem tett az állítólagos szabálysértésekről és a szerződés újbóli módosításáról. Előbbi fennállta esetén akár tárgyalásos, akár jogi úton elégtételt vehetne a vagyonkezelő, de erre nem kerülhetett sor, így az alapítvány a szerződés felmondását választotta, amely nem tudta kierőszakolni, hogy a kisvasút járuljon hozzá a park üzemeltetéséhez. A polgármester beszédéből kiderült, hogy megromlott a jó kapcsolat közte és az egyesület között, és hiába a hangzatos családbarát város kijelentés és a közpénz odaítélése, személyes okokból kihátrált az ügy mögül. Olyan értelmezhetetlen mondat is elhangzott, hogy az egyesület kapott állami támogatást, de azt nem vette fel. Ilyen nincs, a támogatást utalják, nem kell felvenni. Gémesi szerint az alapítvány több megoldást vázolt fel a jövőre vonatkozóan, de azok egyszer sem hangoztak el. A végeredményt tekintve érthetetlen, hogy a felek nem tudnak egymással korrekt módon kommunikálni úgy, hogy a gödöllői családok számára valóban baráti megoldás legyen és ne a személyes érdekek érvényesüljenek. Az egyesület ügyvédje a nyár közepén levelet írt az alapítvány részére, amelyben kifejtette, hogy a felmondás nem teljesen jogszerű, de még mindig szeretnék az együttműködést, ha ezt revideálva a kisvasút további működését lehetővé teszik egy új szerződés keretében. Ha ezt nem szeretné a park üzemeltetője, akkor a felszámolási folyamat jelentős anyagi terhet jelent az alapítványnak, amihez különleges engedélyek is szükségesek. A kisvasút bontásának költsége is a szerződést váratlan módon felmondó felet terheli, amelyre a felbontott szerződés is kitér, ezt az egyesület jogi úton is érvényesítheti.
Mindkét fél részéről történhettek emberi mulasztások, de tény, hogy ez egy olyan projekt, ahol tökéletesen megvalósul a győztes-győztes elv. Elkeserítő, hogy hiába ölt bele sok munkát egy önkéntes civil szervezet, hiába dolgozhattak nyugodtan két évig, a jelenlétük hiába segítette a legfőbb célt, hogy egyre többen kirándulnak az arborétumban, mégis az egyéni érdekek, az erőből történő kommunikáció miatt egy jó, értékes kezdeményezés leállítását érik el, amivel a park látogatóinak száma tovább csökkenhet és működése sem oldódik meg. Az egyesület képviselői szerint, ha nincs megállapodás, akkor elindul a jogi folyamat. Több önkormányzat hívta őket, akik mindenben támogatják, mégsem szeretnének innen elmenni, mert Gödöllői Erdei Vasút az egyesület neve és a jövőt helyben tervezték. Megoldás hiányában megfontolják, hogy máshol mégis újrakezdik vagy visszakerülnek a muzeális eszközök magánemberek tulajdonába, mert elfogyott a motiváció.
Az elmúlt napokban sajnos kiderült, hogy életben maradt a felmondás, így a végállomásra gurult a gőzmozdony és kijelenthetjük: a terv füstbement, vagyis Gödöllőnek ez a vonat is elment…
SZG
