Rákosi Mátyás 1948. január 10-én, a budapesti pártfunkcionáriusok előtt tett kijelentése, miszerint „Most a demokrácia negyedik évében jutunk oda, hogy a közoktatást megtisztítsuk az oda behúzódott reakciós elemektől”, már előrevetítette az öt hónappal később bekövetkezett eseményeket. 1948. január 11-én a földhivatal véghatározatot küldött a gödöllői premontreieknek, 30 holdnyi terület házhely céljaira történő igénybevételére. Május 27-én a Katolikus Szülők Országos Szövetségének helyi tagjai titkos szavazást tartottak iskolaügyben: 522 fő a felekezeti, 14 az állami fenntartás mellett tette le voksát. Június 12-én a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) nevében, az „Egyház védelmében”, Mindszenty József bíboros, herceg-
prímás, esztergomi érsek az 5001/1948. számú bizalmas körlevelében hozta az illetékesek tudomására az MKPK hárompontos határozatát, többek között az alábbiakat: „Egyházmegyei pap, szerzetes és szerzetesnő az esetleg most államosításra kerülő iskolákban igazgatói, tanári, tanítói állást nem vállalhat. Ez a rendelkezés természetesen a hitoktatókra nem vonatkozik…” Négy nappal később, miközben 1948. június 16-án Budapesten az Országgyűlés megszavazta „A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami szolgálatba való átvétele tárgyában” rendelkező XXXIII. törvénycikket, még aznap délután Eszlári Zoltán az „állam nevében” magához ragadta a kezdeményezést, vezetést, s elkezdte a premontrei ingóságok számbavételét. A premontrei gimnáziumban 1938-tól (történelmet) tanító, MDP-tag Eszlári a leltározást tehát hivatalos megbízatása előtt már elkezdte. A leltárról felvett jegyzőkönyvet a gimnázium szerzetes igazgatója, Hajnal I. Zsigmond nem írta alá. Eszlári Zoltánt Juhász Imre tankerületi főigazgató június 21-én bízta meg a premontrei oktatási–nevelési intézmények ideiglenes vezetésével. Eszlári július 23-i javaslatára változott a Gödöllői Állami Gimnázium neve Állami Ady Endre Gimnázium névre.
A középiskolát két évvel később Ráckevére költöztették (Ráckevei Ady Endre Gimnázium néven ma is létezik). A teljes gödöllői premontrei épületegyüttes és a hozzá kapcsolódó területek, építmények államosítása azonban nem egyszerre, hanem öt szakaszban történt. Az oktatási–nevelési intézmények fő államosításának 1948. július 13-a tekinthető, amikor Eszlári Zoltán hivatalosan átvette az ingatlanokat és ingóságokat. Az ezt követő további három államosítás (1948. augusztus 3., november 12., 1950. február 28.) a gimnázium igazgatóinak követelésére, a rend újabb kárára történt. Az ötödik államosítás (1950. június 19.) az Agrártudományi Egyetem átszervezésével függött össze. Ez utóbbival a gödöllői premontreieket utolsó ingatlanjuktól, rendházuktól, szeptember 7-én pedig – szintén törvénytelenül – működési engedélyüktől is megfosztották. A rendet jogaiba az Apostoli Szentszék 1989-ben, az állami hatóságok 1990-ben állították vissza. A gödöllői premontrei szerzetesi közösség, hitélet és középfokú oktatás újjáélesztése az 1990-ben 73. évét betöltő Fényi J. Ottó kormányzó perjel nevéhez fűződik. A Fácán sori kápolna építésének története azonban még ennél korábban kezdődött. 1987 végén Kumorovitz L. Bernát megvásárolta a Fácán sor 4. sz. alatti telket. 65 éves papi jubileumát a Fácán sor 3-ban felépített családi házban ünnepelte rendtársaival. 1989-ben az 1949-ben elvett MTA-tagságát visszaadták, és a neki megítélt akadémiai kárpótlási összeget a jövendő gödöllői kápolna építésére ajánlotta fel. Az első téglaszállítmányt ebből az összegből vásárolták. Nagy örömére az új kápolna alapfalába ő helyezhette el az általa megáldott alapkövet.
A kápolna tervezésével Fényi J. Ottó Petényi János építészmérnököt bízta meg. Építése 1990 márciusában kezdődött, és még nem fejeződött be, amikor 1993. május 31-én Keszthelyi Ferenc megyéspüspök megáldotta. 1996. május 27-én, az immár kész templomban került sor Holnapy D. Márton pappá szentelésére. A templom felépítését (fa)anyagilag a külföldi premontrei rendtársak (schlägliek) mellett a premontrei öregdiákok, Gödöllő önkormányzata és állami források is segítették.
Dr. Seresné Ádám
Csilla–Kara Anna
