Lipták László ebben az utcában él, ahol több ingatlana is van. A vállalkozó felesége polgármesterjelöltként indult a 2010. évi önkormányzati választáson Gémesi Györggyel szemben. Az utca szabályozása először csak a Lipták családot érintette, így az előzmények után nehéz azt hinni, hogy ez pusztán csak a véletlen műve, amely áldásos hatásait ma is elszenvedik.
Hogyan kezdődött a végeláthatatlan história?
2010 után módosították a Helyi Építési Szabályzatot. A négy, egymás mellett fekvő ingatlanunk külön besorolást kapott.
Jól értjük, csak az önök ingatlanjaira terjesztették ki a változtatást?
Először igen, majd a Bajcsy-Zsilinszky utca páros oldalára.
Mi ennek a szabályozásnak a lényege?
Csak annyi lakás építhető, ahány most is található a telkeken. Az utca nagyon régi, így a páros oldalon lévő épületek sem maiak. Amennyiben lebontanak egy lakóingatlant, akkor egyetlen lakást sem építhetnek helyette. Legfeljebb felújítani lehet, de hogyan lehet normálisan felújítani egy 200 éves házat? Vannak, akik úgy adták be az engedélyt, hogy egyetlen falat meghagytak, kvázi nem bontották le teljesen a házat, csak „felújították”. Én nem szerettem volna ezt az utat járni.
Lenne igény az új épületekre?
Sok idős ember szeret a központban élni, hiszen fontos számukra az intézmények közelsége, de a fiatalabb korosztály is szívesen vásárolna lakást és igénybe venné a családi otthon-
teremtési támogatást (CSOK). Ezeknél a telkeknél van a legnagyobb kihasználatlan zöld terület. Több lakás esetén is marad a zöldből, és kellő számú parkolót is ki lehet alakítani.
Ha lakóingatlan nem, akkor mi épülhet?
Irodák és vendéglátóipari egységek épülhetnek. Hozzáteszem, a város mindent megtesz annak érdekében, hogy ne ösztönözze a vállalkozókat, az adópolitikájával inkább elriasztja a kereskedelmi egységekben vagy irodákban gondolkodókat, mert egyáltalán nem vállalkozóbarát politikát folytat. Nem normális dolog, amit Gémesi vall, hiszen miatta nem nőhet a város lakossága. Tény, a lakosságszám növekedés maga után vonja az infrastrukturális fejlesztéseket, de ezek ettől függetlenül is elmaradnak, míg más városok valahogy csak megoldották ezt is.
A város más pontján jobban megérte irodákat építeni?
Könnyen kijátszhatók a tervek. Sok helyen úgy kaptak engedélyt, hogy két lakás mellett 6-8 irodát kell építeni. Több olyan ingatlan is van, ahol ezek az „irodák” valójában lakásként funkcionálnak. Ez persze nem jó a vevőnek, az építtetőnek és az adóhatóságnak sem, egyben szomorú, hogy aki lakáshoz szeretne jutni, az ilyen megoldásra van kényszerítve.
Miért van ez így?
Gödöllőn hiányzik a hosszútávú városfejlesztési stratégia. Egy olyan városkép, amely élhető és kellően szellős. A Bajcsy-Zsilinszky utca lehetne akár sétáló utca is, hiszen egyenesen a városközpontba vezet. Megfelelő szabályozással adhattak volna ki olyan építési engedélyeket, amelyekkel a régi, romos házak helyett skanzenszerű, fás, ligetes területet láthatnánk. Sajnálatos módon nincs koncepció. A túloldalon ott állnak a modern épületek, így a két oldal közötti kontraszt teljesen elveszi az utca hangulatát. Nem véletlenül tartják ezt sokan a belváros mostohagyerekének.
Csak a koncepció hiányzik?
Abban nem bővelkedik a város, az biztos. Pillanatnyi hatások alapján hoznak döntéseket. Amennyiben beadok egy építési engedélyt a Bajcsy-Zsilinszky utca patak felé eső részére, le kell mondanom a telek végén 8 méter széles sávról, ahova utat terveztek, de ez már nem tud kikötni sehova, mivel mindkét oldalról bezárják az épületek. A most tervezett körforgalomnak sincs önmagában értelme, annak a tervezete sem egy koncepció része.
Az ön véleménye szerint alkalmas az utca egy nagyobb fokú fejlesztésre?
Az egész utcában hiányzik az infrastruktúra, nincs megoldva a csapadékvíz elvezetés. Murvával szórták le az út széleit és vicc, hogy ezt így fizetős parkolóvá merték alakítani. Egy eső után a fehér lé átfolyik az utca egyik oldaláról a másikra. Átfogó rendezés kell és nem a körforgalom a legfontosabb eleme ennek. Hagyni kellene a vállalkozókat, hogy a hivatallal egyeztetve, saját forrásaikból megcsinálják a város érdekét szolgáló fejlesztéseket egy egységes utcakép érdekében. Csak reménykedni tudok abban, hogy a következő városvezetés valóban a jövő és a település érdekében működik majd.
GDL
