Évtizedekig elhagyatottan állt a város közepén a Gödöllői Királyi Kastélyhoz tartozó barokk műemlék épület, amelyben egykor a jószágkormányzó élt. A 18. század közepén emelt épület az 1848-as szabadságharc idején orosz parancsnok bérelt lakása, avagy kvártélya volt. Később az uradalom hivatalnokai éltek itt, majd Ferenc József tulajdona lett, amely utána elkészült a nyugati homlokzat faverandája is. Átmenetileg a királynő udvarmestere és a várkapitány is használta, innen a Várkapitány Lak elnevezés. 1920 után a kormányzói testőrség laktanyája is volt, ezért a Testőrlaktanya névre is „hallgat”. Később újság szerkesztőségként is funkcionált, kulturális műhelyként szolgált rövid ideig, majd állapota a háború óta folyamatosan romlott, de a rendszerváltozás utáni új tulajdonos sem állította helyre az épületet. Történt ugyanis, hogy a Gödöllői Királyi Kastély Kht. alapításakor a testőrlaktanya épülete és a hozzá tartozó telek a város apport részeként a társaság tulajdonába jutott, de 1996-ban eladásra került. Az ingatlan-együttest 28 millió forintért vásárolta meg a gödöllői Dimensio Kft., amelyhez a Kastély Kht-ban résztulajdonos gödöllői önkormányzat képviseletében Gémesi György írásban is hozzájárult.
Az új tulajdonos lakó- és iroda funkciókra kezdte el a tervdokumentációkat előkészíteni, miközben növekedtek az állagmegóvási költségek és a közterület-használati díjak. 2004 év elején sikerült beadni a rekonstrukciós terveket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (KÖH), de Gödöllő Város Jegyzőjéhez továbbított kéréshez szakmai okokra hivatkozva a város nem járult hozzá, így a felújításra és átalakításra nem kapott engedélyt a tulajdonos. Újabb másfél év telt el, de ismét negatív állásfoglalás született a jegyzőtől, ami azért érdekes, mert az 1996. június 24-én aláírt szerződésben a város is támogatta a többfunkciós épületegyüttes hasznosítását. 2006 nyarán a jegyző kifogása elsősorban mégis az volt, hogy a tervdokumentáció nem egyfunkciós felújításról szól, valamint a parkolóhelyek hiányát is kifogásolta. További két év telt el, amikor a folyamatos egyeztetések után 2008 nyarán végre építési engedélyt kapott a tulajdonos. De a tervek ekkor már nem azt tükrözték vissza, amire a vállalkozó egykor még motivált volt és üzleti lehetőséget látott az épület hasznosításában. Pár hónap múlva, a pénzügyi válság idején leálltak a pályázatok, de már a befektetők sem tolongtak, akik egymásnak adták volna a kilincset az ötlet megvalósítása érdekében. Így elindult egy újabb tárgyalás a város és a tulajdonos között, hogy a közben még jobban lepusztult állapotú épületet visszaveszi a gödöllői önkormányzat.
Egészen 2010. szeptember 16-ig kellett várni, amikor Gödöllő Város Önkormányzata a Szabadság út 2. szám alatt álló épületet nettó 75 millió forintért visszavásárolta. Ez egy vagyonértékelés alapján került kiszámításra, ami az infláció miatt lett az eredeti összeg több mint két és félszerese közel másfél évtized után. A fő gondot inkább az épület aládúcolás ellenére történő további állagromlás okozta, és az a furcsa tényező, hogy az eladáskor aláírt szerződésben támogatott többfunkciós épület felújításától eljutottunk addig, hogy a szakhatósági állásfoglalásokban ebből a város kihátrált, így mire elértek volna egy kompromisszumos állapotig, a gazdasági válság közbelépett. Ezzel pedig szinte bizonyossá vált, hogy a 2011 januárjától Magyarország által otthont adó Európai Unió soros elnöksége alatt a Testőrlaktanyával szemben álló Gödöllői Királyi Kastélyba úgy jönnek magas rangú személyek miniszteri szintű tanácskozásokra, hogy egy lepusztult épület látványa fogadja őket a túloldalon. Az épület keleti falának déli vége és a déli fal összedőlés közeli állapotba került, valamint a földszinti tér is összeomlással fenyegetett.
Arra maradt idő a hátralévő negyedévben, hogy fehér állványhálóval eltakarták a romos épületet. Ismét állapotfelmérés történt és elkészültek a különböző szakvélemények, így főleg sürgős statikai segélykiáltás érkezett az épülettől, amelyre közel 5 millió forintot szánt a város. A tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárásra két budapesti és egy rétsági vállalkozást hívtak meg, így nem került fel gödöllői cég a listára. A statikai megerősítés után mintegy három évvel a tető és a veranda faszerkezetének rekonstrukciója következett, itt a város a tetőre 8 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA). Ugyanezen év első felében Gödöllő elindult a Norvég Alap Városi épített örökség megőrzése és megújítása című pályázatán, de a programot közben leállították, így a 2016 tavaszára tervezett átadás nem jöhetett létre.
Ezért Gödöllő Város Önkormányzata úgy döntött, hogy saját forrást biztosít a költségvetésből évente, amíg el nem készül vagy nem lesz pályázati lehetőség. A 2016-2019-es évek kiadásait nézve hozzávetőlegesen 444 millió forint önerőt szánt a város négy év alatt, ami a 75 milliós visszavásárlási árral együtt a fél milliárd forintot is meghaladó összeget jelentett. Az NKA Örökségvédelmi Kollégiuma a négyéves felújítási stádiumban összesen 16 millió forinttal támogatta a rekonstrukciós folyamatokat. Több évtizedes romokban eltöltött időszak után, 2019. szeptember 21-én, az önkormányzati választások előtt három héttel adták át a Testőrlaktanyát. 2020 áprilisában az épület rekonstrukciós munkája a műemlék szakma részéről elnyerte az ICOMOS díjat. A FIABCI Nemzetközi Ingatlanszövetség is különdíjjal ismerte el a Várkapitányi lak pusztulástól való megmentését, teljes körű műemléki helyreállítását.
Eredetileg az épület földszintjére idegenforgalmi információs pontot, többfunkciós kiállító-, oktató- és rendezvénytermet, művészeti boltot és kulturális programirodát terveztek. Az emeleti szintre pedig bemutató- és látványkonyhával kiegészülő gasztrokulturális műhelyt, illetve interaktív múzeumi kiállítótereket. Az előző tulajdonos terveinél a városnak problémája volt a többfunkciós hasznosítással kapcsolatban és hiányolta a parkoló kialakításokat is. Ehhez képest 2019 őszén egy parkoló nélküli többfunkciós épületegyüttes került átadásra. Azóta tudjuk, hogy a 2017-ben öt évre bérleti szerződést kötött Karácsonyház a megújult épületben is folytathatja munkáját 2027 januárjáig.
A többi időszak hasznosításáról vagy éppen a fent felsorolt funkcionalitásokról jelenleg nem sok konkrétummal szolgál a város. Furcsa módon történtek székbeszerzések a pandémia évében 4,5 millió forintos tételben, amikor nem lehetett rendezvényeket tartani, de ugyanezen évi költségvetésben tervezték a környezet rendezését és az épület üzleti célú hasznosítását, ami a járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel leállt. 2022 márciusában a város pályázatot nyújtott be az NKA számára a Várkapitány Lak állagmegóvása érdekében végzendő vízelvezetési feladatok kivitelezése miatt, amelynek pikantériája, hogy az épület pincéje sok esetben vízben áll, így a szépen felújított épület melletti járdákhoz folyókákat telepítenek és a csapadékelvezetést a közeli alsóparkba irányítják. A várható beruházási költség 35 millió forint, amelyhez 20 millió forint saját forrást kellett az általános tartalék terhére biztosítani, amely még várat magára.
Mondhatnánk, hogy itt tartunk most és valóban örömteli, hogy Gödöllő városának sikerült egy újabb épített örökséget megmenteni az utolsó pillanatban. Sok időbe telt, de mondhatni: jó munkához idő kell. Az egyik szemünk tehát nevet, hogy visszakapta egykori impozáns külsejét az épület. Az 500 millió forintos önerőt is meghaladó felújítási munkák és előre ismert további éves kiadások mellett mégis fáj az ember szíve, hogy az épület eredeti terveiből alig látunk valamit. De a Karácsonyház négy havi bérletén, így évi másfél millió forintos bevételén kívül üzleti célra nincs hasznosítva a Lak, és nem is látni fenntarthatóságot segítő lépéseket a város közepén pazarul felújított barokk épületben. Így persze nincs is értelme parkolót építeni, amit egykor a város jegyzője hiányolt.
További érdekesség, hogy a Testőrlaktanyáról egyszer sem hallottuk, hogy az energiaválság miatt mérsékelni kellene annak kiadásait (mértékét sem tudjuk), bezárása pedig végképp nem volt terítéken. A város vezetése szó szerint megmosolyogta azt az alternatív ellenzéki indítványt is, hogy a Testőrlaktanyába kerüljön át a hivatal egy része.
Ezzel szemben a polgármester kabinetfőnöke, L. Péterfi Csaba itt új bútorokkal stúdiót rendezett be, ahol nem tudni, hogy milyen pénzügyi forrásból veszik fel a kulturális, civil és sport magazin műsorokat, vagy épp az érezhetően jövő évi kampányra készülő politikai sorozatot, de az önkormányzat kommunikációs vezetőjének is kell persze műsor. Nem egy, hanem mindjárt három sorozat, biztos, ami biztos.
Az ember érzése, hogy Gémesi György szerint (de leginkább általuk) „kivéreztetett” önkormányzatnak titulált városban bármit megenged politikai tanácsosának, aki persze ehhez ért is, így élvezi ennek minden percét és a titokzatos források minden forintját. Mindenesetre úgy tűnik: rövidebb-hosszabb ideig áthelyezte ide székhelyét egy másik barokk épületből, a Királyi Váróból, pedig ott is „dőlt a lé”.
A Több mint testőr film románcának konklúziója, hogy nem szabad összekeverni a munkát érzelemmel. Gödöllőn is csak reménykedhetünk abban, hogy a szintén önerőből, mégis több milliárd forintra rúgó régi-új városháza előbb-utóbb felépül a központban, így a városvezető szerint „puritán”, épületben lesz egy kis iroda tanácsosának is.
GDL
