Az egyesület vezetése arra vállalkozott, ami Gödöllőn még nem volt az elmúlt három évtizedben. Megszólítottuk a város lakosságát, nyitottan és őszintén megkérdeztük őket, majd meghívtuk egy közös gondolkodásra, hogy elmondhassuk egymásnak akár az álmokon alapuló, akár konkrét és a jövőnket meghatározó fejlesztési irányokat. A városért tenni akaró és a jövőt formálni kívánó lakosokkal és vállalkozókkal megrendezett esemény dr. Z. Karvalics László egyetemi adjunktus előadásával indult, amely módszertani megvilágítással és számos hazai példa ismertetésével vezette fel a résztvevők aktív szereplésével fémjelzett kiscsoportos beszélgetéseket.
A realista jövőkép tervezést támogató módszertan alapján négy fogalom került kiemelésre.
Nagy álmok: Léteznek és születnek nagy álmok. Igaz, nem valósul meg mindegyik, de álmodni jó. A meg nem valósult álmok helyett pedig újak születhetnek. Erre példa a múlt század végi, Reitter Ferenc vezette munkacsoport a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál, ahol megálmodták a mai Nagykörút nyomvonalán létesítendő hajózható csatornát, amely fővárosunknak a „Kárpátok Velencéje” arculatát, valamint egyéb fejlesztési projektek tárházát generálta volna. Nem valósult meg, de elkészült az Andrássy út és a Hősök tere ezzel egyidőben.
Szirmok, virágok és koszorúk: Ha már van valami, akkor tudunk köré építeni. Ez további projekteket, befektetőket vonz. Kiváló esettanulmány a pécsi kosárlabdázás és Rátgéber László edző által hozzá kapcsolódó sport- és tudományos élet megjelenítése.
Rácsatlakozás: Egy adott világtrendre történő kapcsolódást jelent. Városunk esetében megjelenhetnek a táplálkozástudomány tendenciái, amelyekre rácsatlakozhatunk, kiemelve a helyi MATE oktatási- és tudományos profilját. Mauritius például a digitális pénzügyi világ „Svájca” kívánt lenni a ‘90-es évek elején természeti adottságaival és egy kürtőszerű barlangjával, amely adattárhely trezorként kívánta magát pozícionálni.
Hátrányok és előnyök: Vannak olyan helyzetek és tényezők, amelyeket hátrányként tartunk számon, de idővel ezek előnyünkké válhatnak, illetve ügyes gondolkodással előnyt lehet belőlük kovácsolni. Egy kis nógrádi település példája mutatja ennek meglétét, ahol éppen a digitális- és mobilhálózat hiánya vált előnyévé. Nemcsak „digitális sivatag”-ot keresők láttak benne potenciált, hanem tudományos kutatócégek is kihasználják ezen sajátosságot.
Az előadás második részében az alábbi „hüvelykujj” szabályokat tárta fel a résztvevőknek, amelyek alapként kell, hogy szolgáljanak egy település jövőkép alkotásában.
Interkonnektivitás: A város vízióját megalkotók és azon munkálkodó felek közötti építő párbeszéden túl, megosztják ismereteiket és kölcsönösen támogatják egymást. Mindezek alapja a bizalom. A további főbb szereplők összekapcsolódásai által létrehozott eredmények megsokszorozódnak. Például: egyetem, üzleti park, város, stb. Miskolcon, ha az egyetem és városvezetés kapcsolata megfelelő, az kölcsönösen erősíti egymást és sikeres a település. Mindezekhez kapcsolódó további főbb szereplők összekapcsolódásai által létrehozott eredmények megsokszorozódnak.
Hidridképzés: Ahol felsőoktatás van, ott a nemzetközi és hazai trendeket kihasználva, olyan képességek vannak jelen, amelyek felgyorsítják a nagy álmok realista megvalósítását. Például a gödöllői városi könyvtár az egyik leginnovatívabb hazai intézmények között van számon tartva. Tudunk ezen kincseinkről és ki is használjuk? – vetődött fel a kérdés.
A fundamentum szemléje: Talaj, víz és termálvíz, mint természeti kincseinkre épülő jövőképalkotás alapjai kell, hogy legyenek vízióinknak. A termálvíz hazai potenciáljai ismertek, sőt a hazai minőségi talaj és köré épülő témák szintén a helyi egyetem vonatkozásában lehetnek érdekes kiaknázható területek. A zalaegerszegi Gébárti-tó fejlesztése, annak turizmusra, rekreációra és városszerkezeti képre ható pozitív hatása került szemléltetésre.
Ember, tudás és kultúra: Ismerjük-e a településünkön élő tudósokat, művészeket, kapcsolati tőkével bíró üzletembereket és a kulturális-társadalmi élet ikonjait, akiket érdemes megszólítani, bemutatni, illetve a város érdekében együtt kell működni velük?
A bevezető előadás után Debreczeni Attila, az egyesület elnöke röviden ismertette a GDL.hu Pelikán magazin előző számában meghirdetett „Gondolkodjunk együtt Gödöllő jövőjéről!” című kérdőív eredményeit, amely három leginkább előtérbe helyezett fejlesztési területet tárt fel: egészségügy, gazdaságfejlesztés és közlekedés. Ezen kérdéskörök mellett kiscsoportos munka következett, moderátorok támogatásával. A csoportmunkák eredményei az egyes területeken megfogalmazott fejlesztési ötleteket javasolták átgondolásra.
Balogh Dorottya
Egészségügy
A terület tágabb értelmezése mellett a prevenció, a parkjainkban való szabad sportolási felületek kialakítása és a városban fellelhető egyéb sportlehetőségek egy kínálati csokorba szervezése fogalmazódott meg, ahol a „Városi Sport Bérlet” is felvetésre került. A táplálkozás terén iskolai edukációval és az egyetem aktív szereplésével egy biofarm létrehozása is felmerült, amely regionális turisztikai vonzerővé is válhatna. A termálvíz adta potenciál vizsgálata és annak gyógyászati és rekreációs hasznosítása is a gondolkodás középpontjában állt.
Gazdaságfejlesztés
Városszerkezeti fejlesztésként a főtér és kastély, mint történelmi belváros területi összekötése jelenthet egy nagy álmot, amelynek gazdaságélénkítő és turizmusfejlesztési hatásai jelentősek lennének. Az egyetem és a helyi vállalkozók együttműködése – kiemelten az agrárium területén – jelentős gazdasági potenciállal szolgálná a város jövőjét: közös kutatások és fejlesztések a robotika területén. Mindezeken túl elsődleges egy stratégiai együttműködés mentén történő fejlesztési irányvonal kijelölése. A helyi gazdasági szereplők, a Gödöllői Üzleti Park, a MATE és a középszintű, elsősorban szakképző oktatási intézmények az önkormányzattal közösen fel tudná térképezni, és ki tudná használni a szinergiákat, valamint közös irányt adna a jövőbeli fejlesztéseknek akár mintaprojektek mentén is.
Közlekedés
Eszmecserék folytak a várost elkerülő vagy térségi közút és a települést elválasztó HÉV közlekedésében. A megújuló energiákkal hajtott buszoknak fontos lenne a helyi tömegközlekedésben átgondolt és markáns megjelenítést kapni. Szintén sokan vetették fel a problémás közlekedési kereszteződések körforgalommá történő átalakításának lehetőségeit. Jövőbeli vízió tekintetében a repülőtér hasznosítása jött szóba, annak helyi gazdasági-, oktatási- és turisztikai iparágra megjeleníthető pozitív hatásaival.
A rendezvény a csoportmunkákban zajló beszélgetések főbb pontjainak megosztásával zárult, amelyet kötetlen beszélgetés követett az egyesület vendéglátásában. A tartalmas és konstruktív, a résztvevők pozitív visszajelzését eredményező fórum számos kiaknázatlan lehetőséget tárt fel, amely közös akarattal, aktív részvétellel és kis lépések mentén egy pozitív jövőkép elérését tárja fel mindannyiunknak.
Kis lépés egyesületünknek, de nagy lépés a városnak!
