Talán nem meglepő, hogy a válaszadók több mint 80 százalékát két korcsoport, a 30-49 év és 50-69 év közöttiek adta ki. Érezhető tehát, hogy a város jövője és gondolatok megfogalmazása leginkább az aktív dolgozó korosztályt érdekli. Nem elhanyagolandó persze a 70 év feletti, nyugdíjas korosztály kutatásban való részvételi aránya (14,8 %) sem – különös tekintettel arra, hogy a legkevésbé ők élnek az internet adta lehetőségekkel. A felmérés végeredményét tekintve minden ellentmondást nélkülöző módon kiugró, hogy a két legfontosabbnak jelölt terület: az egészségügy és a közlekedés.
Az egészségügyi várólisták kérdése nem újkeletű és nem pusztán helyi probléma. A Gödöllőn élők mégis azt tapasztalják, hogy az országos átlaghoz képest is drasztikusan többet kell várni egy időpontra, de még az időpont foglalásra is, amely sokszor nem túl nagy empátiával társul az egészségügyi központban adminisztrációt végzők részéről. Több szakrendelést és orvost szeretnének a gödöllőiek, amelyek hiányát nagyon sokan a Tormay Károly Egészségügyi Központ állapotában látják. Megemlítésre kerültek olyan alapvető dolgok, mint a labor melletti mosdóban tapasztalt víz hiánya, és egyéb tárgyi feltételek javítása. Nem egy véleményt nyilvánító ember konkrétan az alapellátás romokban heveréséről és az „SZTK megmentéséről” írt, amely esetén rövid takarónak érzik a városvezetés folyamatosan az államra való mutogatását, mivel a probléma több évtizedes, a fenntartás az önkormányzat saját döntése értelmében most is a város kezében van.
Ha a közlekedéssel kapcsolatban megfogalmazott véleményeket egy fogalomba kellene sűríteni, akkor a koncepció teljes hiánya a megfelelő szóhasználat. A naponta tapasztalható forgalmi káosz a növekvő autószám mellett is kritikai észrevétellel bír a véleményt alkotók szerint, hiszen a közlekedés fejlesztésére irányuló lépéseket keresve a három évtized során olyan nehéz találni, mint télen az árnyékot. A városi úthálózat standardnak mondható, az útfelújítás megtorpant, Gödöllő látszólag szakemberhiánnyal küzd e téren. Nem mellékes az M3 autópálya babati lehajtójának megnyitása iránti vágy, akárcsak az elkerülő út megépítése és a HÉV okozta dugók problémaköre. Említést érdemel a (valós, nem csak a sárga festékes) kerékpáros úthálózat további fejlesztése, ellenben sokan nehezményezik az elektromos roller bevezetését és azt is, hogy a buszpályaudvar messze esik a HÉV és vasútállomástól, ráadásul a helyi járatok optimalizálásával is lenne tennivaló. Mindemellett a helyi buszközlekedésben legalább a hibrid „zöld” buszok megjelenése is ajánlott lenne. Ha egy átfogó településrendezés nem csak szóban és papíron, hanem a valóságban és tettekben is megtörténik, akkor sok probléma orvosolható lesz, amely a város eddig kiaknázatlan lehetőségeit és adottságait is felszínre hozhatja.
A két nagy „óriás” után már kiegyensúlyozottabb a fejlesztendő területek sora, amelyek között a gazdaságfejlesztés, szabadidő, turizmus és energiagazdálkodás foglal helyet. A kis- és középvállalkozások támogatásának hiánya, a gazdasági szereplők döntésekbe való bevonása és a munkahelyteremtéssel járó lehetőségek bővítése mind-mind olyan gondolatok, amelyek a lakosság és a válaszadók fejlett gondolkodására vall, akárcsak a körforgásos gazdaságfejlesztési modell. Sokan hiányolják az egyetem városi életbe való integrálásának lehetőségeit és „követelik” egy gazdálkodó önkormányzat kialakítását. Szabadidő kategóriában nem újkeletű dolog a szinte minden kampányban megígért strand, élmény- és termálfürdő hiánya, de volt, aki „csak” több padot szeretne az Alsóparkban, hogy az apróbb, de nem kihívást jelentő részletekre is példával szolgáljunk. A közösségi sportlehetőségek bővítési igénye is markáns és egyértelműnek látszik.
Turisztika területén is sokan hiányolnak egy egységes tervet, amely a kastélyon kívüli attrakciókkal a vendégéjszakák számának emelését jelenti, magyarán a turisták itt tartásában nyilvánul meg. Ehhez elengedhetetlen az egyetem, babatpuszta és a présház is. A kérdőív kitöltőinek komplex gondolkodását mutatja az is, hogy a turisztikát összekapcsolták olyan területekkel, amelyek egymással is összefüggnek. Ilyen például a szemetes város felszámolása, amely nem szolgál vonzerőként, de egy strand létesítése növeli a turisták számát, így a város bevételeinek mértékét.
Végül kijelenthető, hogy napjaink legfontosabb kihívása is az emberek gondolkodásának középpontjába került, mégpedig az energiagazdálkodás. Felvilágosult gondolkodásra vall a megújuló energia használatának előtérbe helyezése, legyen szó a sokat emlegetett termálvízről vagy napelemparkról, amely energiahatékony középületeket, energiafüggetlenség irányába történő fejlesztéseket és energiaközösségek kialakítását jelenti.
Köszönjük a felmérésben résztvevők közreműködését!
