Hasonlóan meg tudok döbbenni, amikor azt látom, hogy mindjárt vége a márciusnak, és mindjárt húsvét. Ilyenkor van az, amikor a lelkünknek is utol kell érnie az eseményeket. Persze ez utóbbit azért jobban érzékeljük a vasárnapi istentiszteletek vagy szentmisék alkalmával, de a konklúzió az, hogy rohan az idő. Ki ne ismerné ezt az érzést, főleg olyan a családban, ahol még a gyerekek szempillantás alatt kinőtt ruhái is emlékeztetik az ember lányát arra, hogy a homokóra gyorsan pereg…?
Készüljünk rá lélekben!
Nagycsaládos anyaként egy-egy újabb évszak beköszönte mindig új feladatok elé állít. A tavasz különösen termékeny a kihívások szempontjából is, ezért egy ideje listát készítek, hogy mi mindent szeretnék elvégezni bizonyos határidőkre. Nőként egyszerre egy időben több szerepben is helyt kell állnunk, ennek valódi súlyát is csak mi magunk érezzük, ezért megkönnyíthetjük a dolgunkat, ha kicsit tudatosabban tervezünk. Az első és legfontosabb, hogy próbáljunk meg ne teherként, hanem programlehetőségként tekinteni az előttünk álló feladatokra, még akkor is, ha tudjuk, lesznek benne „nem szeretem” részek. Jó szezonkezdés egy barátnős kávézás, amikor megosztjuk egymással például a tavaszi nagytakarításról szerzett sok éves tapasztalatainkat: milyen eszközöket használunk, milyen sorrendben végezzük el a ház körüli teendőket. Hasznos az is, ha ilyenkor átgondolva a saját programjainkat, megpróbálunk egy-egy munkafázisra határidőket szabni magunknak, esetleg megállapodunk abban, hogy bizonyos feladatokban segítünk egymásnak.
Meguntam? Kinőtték?
A gardróbsöprés is néha kellemes érzéssel párosul, ha tudjuk, hogy a kiválogatott darabokkal másnak örömet szerezhetünk. A gyerekruháknál ez különösen nagy segítség lehet. A szekrényeink átláthatóbbak lesznek, fel tudjuk mérni a valódi szükségleteinket, ha egyáltalán vannak. Emellett helyet készítünk a „nem volt szükségem rá, de annyira tetszett” holmiknak is, bár utóbbit azért érdemes átgondolni, mert így újra megnyitjuk a selejtezésre váró kacatok listáját. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a legkedvesebb darabjaim a szeretteim által rám hagyományozott cuccok, így időszakonként inkább vállalom a mérlegelést.
A palántától a napkúráig
Ha van kertünk, akkor a feladatok ott is sorban állnak, de a természet adta határidők jegyében a palántázással kezdhetjük. Ez minimum 10 fok állandó hőmérsékletet, és sok, de nem égető napot igényel. A gyermekeim a palántázások alkalmával mindig rácsodálkoztak arra a titokra, ahogy azok a pici, szinte megfoghatatlan magok egyszer csak leveleket ontó növényekké fejlődnek. A föld gyommentesítését is megkezdhetjük és a dughagymát, a fokhagymát, a petrezselymet, a sárgarépa-, retek- és salátamagokat is elszórhatjuk. Az egyéb ültetésekkel várhatunk addig, amíg a föld jobban átmelegszik, ilyenkor már a kerti munkákkal egybekötve bőrünk is kaphat egy kellemes alapszínt, amitől valljuk be, a kedvünk is derűsebb lesz. A fák metszésére a legjobb, ha a család férfi tagjait kérjük meg, akik vigyék magukkal a kisebb gyerekeket „segítségnek”, mialatt mi beüzemeljük a kerti bográcsot vagy akár a húsvéti dekorációval foglalatoskodunk! Közben ne feledkezzünk el a már említett naptárunkról sem, ideje lesz egy újabb trécselős napot kitűzni, ahol az élménybeszámolókkal egybekötött szezonális frissítőnk mellett kicsit újra kikapcsolódunk!
ZLB Dóri
