Gödöllői utcanevek nyomában

Talán sokakat izgat a kérdés, hogy miért is úgy hívják azt a közterületet, ahol lakik? Miért arról az emberről nevezték el, és vajon ki lehetett egy általánosságban nem ismert „névadó”? Miért pont Petőfi vagy Kossuth az utcánk, ahol élünk? Egyáltalán kik döntöttek erről és mikor?

Gödöllőn rendelet szabályozza a közterületek elnevezését, azok jelölését és a házszámozást. A legutóbb 2017-ben módosított rendelet az egységes rend biztosítása mellett érvényesíteni kívánja a helyi sajátosságokat, illetve az igazgatási, földrajzi, történelmi, közlekedési és nyelvhelyességi szempontokat. Ma 16 településrésznév található aktuális jegyzékünkben, mint például Blaha, Fenyves, Máriabesnyő, Központ vagy éppen Kertváros. Ezek némelyike (Röges, Besnyő, Fácános) régi térképeken is fellelhető.

Sokkal izgalmasabb kérdés a közlekedésre szánt területek elnevezése, amely viselheti személy, tárgy, állat, növény vagy fogalom nevét. Városunkban személyről csak annak halála után lehet nevesíteni közterületet, amelynek tartalmaznia kell a családi és a keresztnevet is.

Olyanról, akinek közismert tevékenysége a nemzet történelmében kiemelkedő jelentőségű volt és személye közmegbecsülésnek örvend, aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett vagy alkotott, és ezáltal személyének emléke megőrzésre méltó, vagy akinek Gödöllő életében, történelmében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult a város fejlődéséhez. Fogalomról vagy tárgyról való elnevezésnél törekedni kell arra, hogy az elnevezés rövid, közérthető legyen, utaljon a város jellegére, történelmére, hagyományaira, földrajzi környezetére.

Ha az újság hangoskönyv lenne, akkor most játékra hívnánk a kedves olvasókat, hiszen a „régi” gödöllőiek szeretnek nosztalgiázni és visszaemlékezni. Az első kérdésünk így szólna. Hol járunk? Végigsétálunk az Erzsébet királyné úton, majd átszeljük a Ferenc József teret, hogy utunkat a Váci úton folytassuk tovább. Nos, ez a mai Ady Endre sétány – Szabadság tér – Dózsa György út lenne még a boldog békeidőkből. 

A fennmaradt településrész nevek és utcanevek a 18–19. századra nyúlnak vissza. A vásárteret 1765 után létesítették, ebben az időben a nyugatról övező házsort Új-sornak hívták. Az egykori Német-sor és Burgundia-sor manapság a Kossuth Lajos utca. A Ganéj utcában voltak az istállók elkülönítve a lakóhelytől, jelenleg ez a Városmajor utca. De gondolta volna, hogy a mai Körösfői Kriesch Aladár utca a Cigány-sor nevet viselte? 

Külön érdekesség, hogy anno, II. József rendeletére kezdték el a házak számozását. Persze nem úgy, ahogy manapság. Az összes ház egyetlen számsort alkotott. A mindenkori jegyző felelt a házszámozásért, amit a központban kezdtek, és utcáról utcára haladva festették fel a számokat a házakra. Mai fejjel már több mint viccesnek tűnik, hogy a számozás nem kezdődött elölről minden utcában, hanem kanyargósan folytatódott egyikből a másikba. Ennek ellenére, mint a fentiek is jelzik, az utcák vagy sorok népi elnevezései megvoltak, mi több, egy-egy jelentősebb ház neve is ismert volt – általában annak tulajdonosáról elnevezve. Persze külön kihívás volt, ha a beszámozás után épült házaknak számot kellett adni, hiszen azok a település bármely pontján létrejöhettek. 

Visszatérve a nevekre, a régi békeidőkben számos olyan utcanév is fellelhető volt, amely tükrözte a királyi család vagy a kastély létét. Természetesen minden történelmi kor, így a jelen idő is próbál viszonyulni az adott időszak szelleméhez. Így volt ez a szocializmusban is, amikor a „nagy testvér” Szovjetuniónak megfelelve olyan utcanevek láttak napvilágot, amely a kifelé való megfelelési kényszert vagy éppen a honi „példa állítást és mutatást” éltette. Gödöllő ebből a szempontból is érdekes, hiszen nem kevés olyan utcanév olvasható a ’60-as és ’70-es évek térképein, amelyek ma is megvannak. Ezek olyan történelmi személyiségek, akiket a kommunizmus sem tudott ily módon kisöpörni az emberek emlékezetéből, vagy olyan semleges tárgyak, élőlények, amelyek senkit sem zavartak (vagy nem volt olyan fontosabb elvtárs, akinek a nevére le kellett volna cserélni az adott közterület elnevezését). Van pár utca, amelyek névcseréjének oka érdekes lehet. Ilyen például a Bajcsy-Zsilinszky utca, amely Rákos utca volt (hiszen a Rákos-patak mellett folyik). Ettől kevésbé meglepőbb a Munkás utca (majd Czeczulics utca) – Tátra utca csere.

Persze bőven voltak kivételek és számos olyan utca is megtalálható volt, amelyeket olvasva ma már csak nosztalgiázunk, hiszen a köznyelvben is „Mosolygó”-ként mondtuk a Mosolygó Antal körutat (ma Kazinczy körút), a „csehmagyart” (Csehszlovák-Magyar Barátság útját, ma Testvérvárosok útja) vagy éppen a „Dregonyát” (Drego-nya József utca, ma Grassalkovich út). Semmi kétség, ez utóbbin nem is lehet csodálkozni, hiszen nagyjából mindent neki köszönhet Gödöllő. És valljuk be őszintén, ki tudna csak egyetlen mondatot is Dregonya Józsefről, Illés Istvánról (mai Batthyány Lajos út), Knapp Józsefről (mai Surin István út), Bacsó Béláról (mai Brassó utca), Mikola Árpádról (mai Faiskola tér), Guszevről (mai Gébics utca), Landler Jenőről (mai Sík Sándor utca), Dimitrovról (mai Sztelek Dénes utca), Mező Imréről (mai Mikszáth Kálmán utca), Nyisztor Györgyről (mai Egyetem tér), Kállai Éváról (mai Dessewffy arisztid utca), Koltói Annáról (mai Eperjes utca). A sor folytatható Rónai Dezsővel, Kámán Katóval, Kobzi Jánossal vagy Somogyi Bélával, viszont nevüket csak korabeli térképek, esetleg ma már muzeális értéknek számító egy-egy megmaradt utcanévtábla őrzi.

Peres utca (1971)

Gödöllőn sokáig működött egy úgynevezett ad-hoc utcanévadó bizottság, amelynek feladata benne volt a nevében. Ad-hoc jelleggel, amikor erre szükség volt, javaslatot tett a képviselő-testületnek az adott új közterület elnevezésére. Ma szintén a városatyák döntenek, bár az utóbbi időben erre ritkán került sor (pl. Meggyes köz, Cserkész köz, Kismuki tér). Jelentősebb utcák elnevezésére a Nagyfenyves és Csanak városrész felparcellázásakor, illetve a Gödöllői Üzleti Park „keresztelésekor” volt lehetőség.

Főtér (1930)

Vannak olyan települések, ahol az utcanevek köré valamilyen logika épül. Érden például az egyik városrészben a szakmákról nevezték el az utcákat, azokat is ábécé sorrendben, így még a könnyebb tájékozódás is adott.

Érdekes adalék, hogy a Magyarországon használt leggyakoribb utca- vagy térnevek szinte mindegyike előfordul városunkban.

Íme a TOP 11:

  • Ady Endre
  • Dózsa György
  • Petőfi Sándor
  • Kossuth Lajos
  • Rákóczi Ferenc
  • Petőfi Sándor
  • Arany János
  • Kossuth Lajos
  • József Attila
  • Béke
  • Szabadság

GDL