Mit jelent a Premontrei 900-100-30 évforduló?

Xanteni Szent Norbert a premontrei szerzetesrendet 1121-ben alapította. Mi, magyar premontreiek a 2021-es jubileumra, a 900 év jelentősége miatt, hat évet készültünk. A világjárvány ellenére a legtöbb helyen sikerült megtartani a maga idejében vagy elhalasztva és újraszervezve az ünnepi megemlékezéseket. Helyi adottság Gödöllőn, hogy a jászóvári premontreiek a múlt század trianoni tragédiája után, éppen 100 évvel ezelőtt ezen a helyen telepedtek le. 1923-ban kezdték meg az építkezést. A ’90-es évek politikai rendszerváltása pedig meghozta a lehetőséget a magyar szerzetesség legutóbbi újraindulásához: gödöllői iskolánk azóta immár túl van a 30. tanévén.

Másfél éves programsorozatot hirdettek meg. Miről szól ez? Miért pont másfél évig tart és mihez kapcsolódnak a kezdő és záró dátumok?

A 900-as jubileum tágabb készülete fontos teret adott az ünnepi eseményeknek, és maga az ünnepi év is kicsit túlnyúlt elölről és hátulról is a szigorú naptári számokon. Most, a 2023. március 6-tól 2024. november 29-ig tartó bő másfél év is ezt célozza: szeretnénk időt hagyni minden megemlékezésre, szeretnénk alaposan felkészülni minden fontos ünnepi programunkra. Mivel célunk, hogy az egész iskolai közösség is részt vehessen minél több rendezvényen, ezért egy teljes tanévet is magába foglal az ünnepi időszak. A jubileumi időszak kezdete és vége két jeles premontrei személyiséghez kapcsolódik. Fényi Ottó kormányzó perjel, a rend és a gimnázium 1990 utáni újraindítója, 2002. március 6-án halt meg. Takács Menyhért (1900-tól jászóvári apát) a gödöllői intézményrendszer alapítója, 1933. november 29-én halt meg. Ők ketten együtt végigélték a 20. századot, mindkettejüket Gödöllőn temették el.

Melyek lesznek a legsarkalatosabb pontjai a másfél évnek a beruházásokat, az iskolai belső tartalmat és a város felé kommunikált külső megjelenéseket illetően?

Szeretnénk minél több olyan, rendhez és iskolához kötődő programot szervezni, melyek egyfelől folytatják a 900 éves évforduló kapcsán szerzett jó tapasztalatainkat, másfelől jelzik a rend gödöllői beágyazottságát a 100 évvel ezelőtti kezdeteket és a jelent illetően egyaránt. Az évekkel ezelőtt megkezdett tervek az apátsági templom és az új tornacsarnokunk felépülésével kapcsolatban erre az időszakra fognak beérni. Már a 100 éves jubileum előzményeként a tavalyi évben felújítottuk és kibővítettük a fácánosi premontrei sírkertet, egyesítettük a városi temető premontrei parcellájával, valamint nagyszabású iskolai alumni találkozót szerveztünk közösségépítés szándékával. A továbbiakban szinte havonta lesznek az évfordulóhoz kapcsolódó programok. Sokféle megjelenést tervezünk a várossal karöltve, pl. szabadtéri vándorkiállításunk elhelyezését jól látható formában, eköré személyes találkozások szervezését, a rend városban való gyakoribb megjelenését kulturális és társadalmi együttléteken. Az időszak tervezett csúcseseményei a 2023. november végi „Premontreiek 100 éve Gödöllőn” c. konferencia, valamint a 2024-es év első felében megtekinthető rend- és iskolatörténeti kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A kerek évfordulók mindig alkalmat jelentenek a megállásra, a visszaemlékezésre és helyzetértékelésre. Hogy látják, milyen szerepet tölt be a Premontrei Rend Magyarországon és Gödöllőn?

Az elmúlt években volt alkalmunk látni és láttatni a premontreiek sokszáz éves magyarországi történetét, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségét: a magyarsággal összeforrt életet az egyház- és társadalomszervezés örömeiben, de osztozva az országot ért történeti tragédiákban is. Igyekeztünk azt is megmutatni, hogy jelenleg Magyarországon mivel foglalkoznak a premontreiek: a szerzetesi közösségi élet, a lelkipásztorkodás, az oktatás-nevelés, a zsámbéki premontrei nővérek szociális és karitatív működése szépen kidomborodik „A premontrei örökség” c. filmben, melynek gazdag tartalmára érdemes visszatekinteni a gödöllői évforduló kapcsán is. Hisszük, hogy nem véletlenül kerültek a premontreiek 100 évvel ezelőtt éppen Gödöllőre. Valljuk, hogy a város életéhez nemcsak középfokú oktatási intézményeinkkel járultunk és járulunk hozzá, hanem egy egyetem is a premontreieknek köszönheti ittlétét. Reméljük, hogy jelenleg a városban és környékén vállalt egyházi és oktatási szerepünk (óvodával is kibővülve) hosszútávon is hozzájárul a gyermekek, a fiatalok, a szülők és nagyszülők, a legkülönfélébb korú emberek lelki és szellemi jólétéhez. 

A gödöllői premontrei gimnázium, kollégium és rendház létesítésének történelmi előzményei

Idén ünnepeljük a jászóvári premontrei gödöllői intézményrendszer alapításának 100., illetve a gödöllői rendi gimnázium újraindulásának 30. évfordulóját. Az évtizedek alatt Gödöllő polgárai és a szerzetesek közössége között sajátságos spirituális–kulturális–gazdasági hálózat, kapcsolatrendszer alakult ki. Ezt szeretnénk tovább erősíteni a mostani és a következő számokban olvasható rendtörténeti cikkeinkkel, az ünnepi események beszámolóival és előzetes programajánlatainkkal.

„Teljes igyekezettel és megértéssel azon vagyok, hogy rendem a székesfővárosban állítson fel egy internátussal kapcsolatos középiskolát [és templomot], ahol igazi kulturális hivatást tölthet be.” Öt évvel a gödöllői alapítás előtt, 1918. augusztus 25-én írta ezt Takács F. Menyhért jászóvári prépost-prelátus, gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszternek szóló levelében. 

Ahhoz, hogy megértsük, mi állhat a jászóvári premontreiek tervezett budapesti, majd a megvalósult gödöllői letelepedése mögött, vissza kell forgatnunk a történelem kerekét. Az 1130-ban Váradhegyfokon (a mai Nagyváradon) alapított Jászóvári Premontrei Kanonokrend szerzeteseinek fő hivatása évszázadokon keresztül a lelkipásztorkodás volt. Tanítással a növendékekkel kapcsolatban foglalkoztak. Ezt a hagyományt szakították meg 1778-ban, amikor Rozsnyón átvették a ferencesektől a gimnáziumi oktatást. De kilenc évvel később, a rend megszüntetésével, ezt az iskolát is elveszítették. 

A rendet jogaiba I. Ferenc király 1802. március 12-ei diplomájával – többek között – azzal a feltétellel állította vissza, hogy a premontreiek a középfokú oktatásban is részt vállalnak. Az ehhez szükséges szerzetestanárok képzését a diploma a rendre bízta. A Jászóvári Premontrei Kanonokrend az elkövetkező 140 esztendőben az alábbi helyeken működtetett gimnáziumot: Nagyvárad (1808–1923, 1940–1944), Rozsnyó (1810–1919, 1939–1945), Lőcse (1811–1851), Kassa (1811–1853, 1861–1919, 1938–1945), Eperjes (1853–1861), Gödöllő (1923–1948), Budafok (1937–1948).

A rendi tanárképzés lehetőségét az 1883. évi XXX. törvénycikk megszüntette, egyúttal a jászóváriakat Budapesten új növendéki kollégium felállítására kényszerítette. Ez az új intézmény, a Paedagogium, 1894-ben nyílt meg, a mai VIII. kerületi Mária utcában fekvő lakóházban. A körülmények egyáltalán nem kedveztek a szerzetesnövendékek lelki nevelésére, ezért Takács F. Menyhért 1901-ben megvette a szomszédos Zerge (Horánszky) utca 23. szám alatti bérházat, s ezt átalakítva a következő évben megnyílhatott a Szent Norbertről Nevezett Hittudományi és Tanárképző Intézet, rövid nevén a Norbertinum.

Takács F. Menyhért saját maga is megtapasztalhatta a premontrei oktatás-nevelés hatékonyságát. A csizmadia apától származó kisdiák a kassai premontrei főgimnáziumban alapozta meg tudását, felsőfokú tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, majd ott is doktorált. 37 éves korában kassai szerzetestanár társai – titkos szavazással – egyhangúlag őt javasolták főgimnáziumuk igazgatójának. 39 évesen foglalta el a prépost-prelátusi és apáti széket. 

Takács F. Menyhért 1912-ben született, a premontrei oktatás-nevelés elveit összefoglaló tézisei hatvan évig (2010-ig) szunnyadtak érintetlenül a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltárban. Következő, igen szívhezszóló gondolata ma is aktuális: „»Bonum est diffusivum sui.« [A jó önmaga kiáramlása; Aquinói Szent Tamás.] Ezt tanítja a keresztény bölcselet és ez minden paedagogiának a kezdete és fő elve. Szeretnünk kell tanítványainkat mind egyformán és válogatás nélkül, legyenek erősek, vagy gyöngék, szegények, vagy gazdagok, egy vagy több talentummal megáldottak, és ez a szeretet kifogyhatatlan türelemben és szívjóságban nyilvánuljon mindenkor. A tanár, mint az egyház fölkent papja álljon mindenkor tanítványai előtt, s a maga ragyogó példáját állítsa föl az erkölcsi nevelés eszközéül. Az állandó nemes példa tiszteletet, szeretetet és hálás ragaszkodást vált ki a tanítványok szívéből…”

Mindezen elméleti alapból kiindulva Takács F. Menyhért 1913-ban Budapesten, a mai Ferencvárosban tervezett létesíteni katolikus gyakorlógimnáziumot, kollégiumot, templomot és rendházat (az építkezés és átadás az 1914/15-ös tanévtől kezdve folyamatosan, 1921. szeptember 1-jéig tartott volna). Az előzetes terveket, gazdasági kalkulációkat, Kauser József építész készítette. A prépost-prelátus elképzeléseit Bárczy István, Budapest korabeli polgármestere, Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter és Csernoch János esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás is támogatta. Azonban e tervek megvalósítását az első világháború felfüggesztette. 1918 augusztusában Takács F. Menyhért elérkezettnek látta az időt a tervek frissítéséhez, a munkálatok elkezdéséhez; de a politika megint közbeszólt. 

1918. október 28-án megalakult a független cseh állam, amelyhez két nappal később a Szlovák Nemzeti Tanács is csatlakozott. 1919. július 17-én erőszakkal államosították a jászóvári premontreiek kassai Balassa Zsuzsanna-féle konviktusát, augusztus 26-án rozsnyói, szeptember 11-én kassai főgimnáziumát. A rendtagok úgymond foglalkozásnélküliségére hivatkozva, a hatóságok magát a Jászóvári Premontrei Kanonokrendet is fel akarták számolni, de szerencsére ez nem történt meg. Viszont 1920. október 5. és 1921. július 1-je között a prágai kormányzat a prépostság csehszlovákiai birtokain kényszergazdálkodást vezetett be. 

Ezt követően az első utalás újabb rendi gimnázium létesítésére egy 1922. március 22-én keltezett levélben olvasható. Ebben az szerepel, hogy a jászóváriak dombrádi plébánia alapítására jelenleg nem gondolhatnak. Egyrészt a földkisajátítás akkori folyamata miatt, másrészt azért, mert egy új magyar gimnázium felállítása előtt állnak. 

Az 1922. április 19-ei rendnagyi gyűlés jegyzőkönyvéből kiderül: „A kultuszminiszter átiratot intézett Őméltóságához, hogy tanintézetet állítson fel, és pedig lehetőleg a fővárosban. […] Őméltósága a miniszternek adott válaszában kijelenti, hogy szíves készséggel vállalkozik egy gimnázium megnyitására, azonban épület nem áll rendelkezésére. Nevezze meg tehát a kerületet és a kincstári épületet, ahol a gimnázium megnyílhatnék…” 

1922. június 3-ai levelében a prépost-prelátus arról értesítette jószágkormányzóját: tekintettel arra, hogy a közeljövőben aktuálissá válik a rend budapesti gimnáziumának építése, s így szükséges, hogy valamely budapesti pénzintézetnél legyen elhelyezve tartalék tőkéjük nagyobb része, kéri, hogy a rendelkezésére bízott magyarországi folyószámlák javukra álló összegének 70%-át a Leszámítoló és Pénzváltó Bank budapesti főintézeténél helyezze el folyószámlára. A Földbirtokrendező Bírósághoz intézett, 1922. szeptember 29-ei keltezésű átirat szerint pedig „tárgyalások folytak arról, hogy a rend Csonkamagyarország területén egy gimnáziumot átvegyen.”

Kertész K. Róbert, miniszteri tanácsos, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium augusztus végéig építészeti, majd művészeti ügykörével foglalkozó osztályának vezetője (a gödöllői premontrei épületegyüttes egyik tervezője), 1922. november 12-én a következőket írta Takács F. Menyhértnek: „A szóban forgó ügyben, melyben Méltóságoddal helyszíni szemlén együtt lehetni szerencsés voltam, illetékes helyen a távolabb eső hely nyert elfogadást…” 

Gödöllő neve, mint építési helyszín, először az 1923. március hó 27-én megtartott rendnagyi gyűlés jegyzőkönyvében szerepel: „A Gödöllőn építendő gimnázium, rendház, templom és konviktus dolgában Őméltósága tárgyalt az illetékes tényezőkkel: a kultuszminiszterrel, annak tanácsosaival, a pénzintézeti központtal és az Általános Hitelbank vezérigazgatójával. Ezekkel letárgyalta Őméltósága az építendő épület theoretikus alapelveit. […] A templom a kassai rendi templom mintájára fog felépülni. […] A gimnázium […] 1924 szeptemberében megnyílnék két osztállyal. […] Minden esztendőben két új osztály nyílna meg. […] A második esztendőben épülne föl a rendház, a harmadikban a konviktus és a negyedik esztendőben a templom…”

A rendi káptalan 1923. július 5-ei határozata alapján Takács F. Menyhért július 14-én kötelezvényt írt alá (ezt Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter július 18-án hagyta jóvá) 105 300 q és 76 kg „tiszavidéki búza értékű kölcsön” felvételéről, a budapesti Magyar Pénzügyi Szindikátustól. Ebben a rend kötelezte magát arra, hogy „jelen kölcsön kijáró ellenértékét kizárólag a Gödöllőn létesítendő gimnázium, internátus, rendház és gazdasági épületek építésével és felszerelésével kapcsolatos kiadások fedezésére használja fel.”

Július 16-án Takács F. Menyhért szerződést kötött Berey Lajos építőmesterrel, a gimnázium kivitelezésére. Szeptember 25-én megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel. 1923 eleddig ismeretlen napján Takács F. Menyhért Kovács I. Lajost nevezte ki a gödöllői építkezés irányítójává és felügyelőjévé. 1924. szeptember 24-én, két-két első és második évfolyammal, megkezdődött a tanítás a reálgimnáziumban. Első tanári kara két világi, valamint négy-négy Kassáról és Nagyváradról (az itteni rendi gimnáziumot 1923-ban zárták be a román hatóságok), illetve három Jászóvárról kiutasított, vagy egyéb okból eljönni kényszerült szerzetestanárból állt.

Végül ki kell térnünk a gödöllői premontrei intézményrendszer alapításának egy kevéssé ismert mellékszálára is. A premontreiek gödöllői helyszínű letelepítésének oka, feltehetően, az építési telekül szolgáló Fácános nevű, egykori koronauradalmi terület állami és szabad felhasználású státusa lehetett. 

Az 1924/25. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban feltüntették az intézménynek szánt telket. Eszerint ez 85,2 kh erdő és 5 kh mezőgazdasági terület, összesen 90,2 ha, amelyet a következő kitétellel kapott volna meg a rend: az „erdő termékei továbbra is az államkincstárt illetik, s a rend az ingatlant [az erdő- és földterületet] bérbe nem adhatja, meg nem terhelheti s azt csak iskola és internátus céljaira használhatja.” Ennek megváltoztatására nyújtott be módosító indítványt 1925. március 17-én, a Nemzetgyűlés 392. ülésén Strausz István (rozsnyói premontrei öregdiák), Kállay Tibor (kassai premontrei öregdiák), illetve szólalt fel az akkori pénzügyminiszter Bud János (nagyváradi premontrei öregdiák). 

Sikerükről az 1925. évi IX. tc. 8. §. 4) bekezdése tanúskodik: „A gödöllői 1. sz. telekkönyvi betétben a szent korona tulajdonául bejegyzett ingatlannak Fácános nevezetű területéből 87,96 kat. hold a magyar királyi koronajavak állományából töröltetik és egyidejűleg – mindennemű illetéktől és díjaktól mentesen – a Jászóvári Premontrei Kanonokrend örök tulajdonába adatik át oly célból, hogy ott a rend iskolát, internátust, rendházat és templomot építsen.” 

Kara Anna

Megnyílt a jubileumi időszak

A Gödöllői Premontrei Apátság és a gödöllői Premontrei Iskolaközpont jubileumi időszakot hirdetett a premontreiek gödöllői letelepedésének és iskolaalapításának 100., valamint a gimnázium újraindulásának 30. évfordulója alkalmából. A jubileumi időszak 2023. március 6-án, Fényi J. Ottó nyugalmazott kormányzó perjel halálának 21. évfordulóján indult, és 2024. november 29-én, Takács F. Menyhért apát, prépost-prelátus halálának 91. évfordulóján zárul.

Március 6-án szentmisével kezdődött a nap. Az ezt követő két, azonos programú ünnepségen délelőtt a Premontrei Iskolaközpont diákjai, tanárai és meghívott vendégek vettek részt, délután pedig öregdiákok, szülők, egyházközségi tagok és szintén meghívott vendégek voltak jelen.

Balogh P. Piusz apát és Takácsné Elek Borbála igazgató asszony mindkét alkalommal elmondta ünnepi beszédét. Rajtuk kívül dél-előtt Dr. Gyuricza Csaba, az iskolaközpont szomszédságában lévő, a premontrei intézményrendszer egykori épületében működő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, délután pedig Dr. Tarnai Richárd, Pest vármegyei főispán köszöntötte az egybegyűlteket.

A rendezvény része volt egy kerekasztal-beszélgetés, amelynek keretében öregdiákok (Koncz Krisztián [2000-ben érettségizett], Dr. Németh Máté [2007-ben], Kája Sándor [2001-ben]) meséltek diákélményeikről és arról, hogy mit adott számukra a „Premi”, milyen indíttatások érték őket itt és milyen útravalót kaptak az élethez. A beszélgetést Lencsés Barna, iskolánk tanára vezette.

Az ünnepségeket gimnáziumunk zenetanárainak, Gesztesi-Tóth Lászlónak és Varga Lászlónak orgonajátéka zárta. Végül rövidfilmeket tekinthettek meg a résztvevők.

Ez a nap csak a kezdete volt annak a bő másfél éves jubileumi időszaknak, amelyben számos rendezvényt tervezünk; ezek részletesebben lejjebb olvashatók. Az eseményekről képes beszámolót közlünk az apátság és a gimnázium honlapján, facebook- és instagramoldalán, illetve ezeken a felületeken fogjuk közzétenni a következő események meghívóit, felhívásait. Honlapjaink: premontrei.hu, premontreiek100.hu, iskola.premontrei.hu. Facebook-elérhetőségeink: facebook.com/godolloipremontreiapatsag, facebook.com/virtutevinces.

Szakmány Csaba

A jubileumi időszak tervezett főbb eseményei

2023. április 21.: hét, eddig Pannonhalmán nyugvó jászóvári premontrei szerzetes (Bárczy G. Valér, Bertram I. Brunó, Ernyi J. Gilbert, Keserű I. Szilárd, Kocsis J. Julián, Labancz I. György, Mécs J. László) újratemetése a megújított és kibővített fácánosi rendi sírkertben. Ehhez kapcsolódóan Mécs László-kiállítás nyílik a Premontrei Auditórium galériáján.

2023. április 29.: premontrei bál, szülők, öregdiákok, egyházközségi tagok részvételével.

2023. május 5.: ballagás, valamint a megújított trianoni emlékmű újraszentelése és -avatása a kibővített iskolakertben.

2023. június 6.: rendi és iskolai Szent Norbert-nap.

2023. június 10.: öregdiák Szent Norbert-nap.

2023. november: az új apátsági templom felszentelése.

2023. november 28–29.: a „Premontreiek 100 éve Gödöllőn” című ünnepi konferencia neves előadókkal, a Gödöllői Királyi Kastélyban.

2024. február–június: a Gödöllői Városi Múzeummal közös rendezésű rend- és iskolatörténeti időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Szakmány Csaba

Rejtvény

Feladványunkban az első, 1924. évfolyam I/a és II/a osztályába járt nyolc, saját jogon híressé vált, vagy híres (déd)apától származó gödöllői premontrei diák, illetve híres édesapjuk/dédapjuk nevét kell kitalálni, és a szerkesztőség címére beküldeni. Segítségül IDE KATTINTVA közöljük az I/a osztály 1932. évi érettségi tablóképét [a link a honlapon lévő oldalra mutat, ahol a 12. bejegyzést kell megkeresni). 

1–2. Édesapja alkotása a Szent Imre- és a Boldog Herman József-szobor (apa és fia neve). 

3–4. Édesapja vezette a gödöllői építkezést (apa és fia neve).

5–6. A gödöllői fácánosi premontrei sírkertben nyugvó, jászóvári premontrei Károly Gy. Hugó a dédapa drámájának két sorát („Könyörgök, hogy kevesb ember legyen, / S több fóka…”) alakította át a közismert szólássá: „Sok az eszkimó, és kevés a fóka.” Dédunokája többszörös úszóbajnok, nyolc évig szovjet kényszermunkatábor fogja (a dédapa és dédunokája neve).

7. A Nyugat harmadik nemzedékének tagja, Rónay László irodalomtörténész édesapja (egy név).

8. Török diplomata és magyar színésznő gyerekeként született, később költő, író, híres filmrendező lett (egy név).

A megfejtéseket a pelikan@gdl.hu e-mailre vagy a 2100 Gödöllő, Városmajor u. 30. postai címre várjuk 2023. május 31-ig név, postacím, telefonszám és/vagy e-mail cím megadásával. A helyes megfejtők között értékes ajándékokat sorsolunk ki.