Nincs új a nap alatt Gödöllőn

Az alábbi történetünk sajnos megtörtént városunkban és az elmúlt évek ismeretei alapján tudjuk, hogy nem egyedi esettel állunk szemben. Szenvedő alanya húsz évvel ezelőtt vásárolt telket Gödöllőn, de mint kiderült, a saját ingatlanának átminősítéséről annak tulajdonosa nem kapott értesítést.

Rábaközi László két évtizede vásárolt Gödöllő külterületén egy 17.748 m2 nagyságú termőföldet a szennyvíztisztító telep melletti területen. A szántó művelési ágú ingatlan más célú használatára vonatkozóan a tulajdonos engedélyt kért a Pest Megyei Kormányhivataltól 2020 nyarán, hogy a területre raktárépületet építhessen. A hivatal földvédelmi eljárás keretében augusztus elején helyszíni szemlét tartott a területen, és nyár végén kézhez is kapta a határozatot, amelyben engedélyezték a termőföld hasznosítását. Művelési ág, minőségi osztály és aranykorona érték alapján számítva közel másfél millió forintos egyszeri földvédelmi járulékot állapítottak meg, amelynek megfizetésére kötelezték a kérelmezőt. A határozatról Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala is kapott egy példányt.

A határozat jogerőre emelkedése után a tulajdonos kérelmet nyújtott be a gödöllői önkormányzat részére a raktárépület építésének ügyében. Azonban válaszul érkezett a feketeleves, miszerint Gödöllő Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletben foglaltak szerint a szóban forgó telket egy beépítésre nem szánt, védelmi célú erdőterület övezetbe sorolták. A véderdő a szomszédos szennyvíztisztító telep miatt került átsorolásra, hogy védőzónát képezzen a telep és a beépítésre szánt területek között. E rendelet utolsó módosítása 2018. december 14-én történt, azonban a rendelet módosításának döntéséről az ingatlan tulajdonosa nem kapott hivatalos tájékoztatást a rendelet módosítását követően, de a kormányhivatal jogerős határozatának kézhezvétele után sem.

Az ingatlan tulajdonosa felkereste Kopeczky Lajos nyugalmazott sportriportert, aki szakmáját tekintve építészmérnök, illetve Erdőkertes egykori alpolgármestereként önkormányzati és hivatali ügyekben is jártas szakember. Az ingatlan körüli méltatlan helyzetet látva próbált segíteni a telek tulajdonosának, így elektronikus levélben kereste meg a város Polgármesteri Hivatalát. Gémesi György polgármester válasza azonban hasonlóképpen szólt, mint az eredeti kérelmet elutasító főépítészi levél, annyi kiegészítéssel, hogy a város vezetője a telek tulajdonosának a felelősségét vette elő, miszerint miért nem tájékozódott a terület művelésből való kivonása előtt, hogy a kért raktárépület megvalósítható-e az adott ingatlanra. Az önkormányzat hozott egy rendelet módosítást egy magántulajdonban álló ingatlan besorolási változásáról, amiről nem értesítette a tulajdonost, majd a kormányhivatal által kiadott építési engedélyről szóló határozatot tudomásul vette, de a tulajdonost még akkor sem értesítette a helyi építési szabályzat változtatásáról. Ellenben sajnálatosnak tartja, hogy a tulajdonos nem tájékozódik, mielőtt építési kérelmet nyújt be a hivatalnak.

Elszomorító, hogy az értesítés kiküldésének elmulasztása helyett még mindig nem a megoldást kereste a város polgármestere, hanem válaszként azt írja: a területen beépítésre szánt terület kijelölése nem tervezett és a tervmódosítás sem indokolható szakmailag. Sajnálatos az is, hogy az elmúlt években nyoma sincs az erdősítésnek az adott területen, ami miatt a telket védelmi célú erdőterület övezetbe sorolták. Miért változtatnak meg egy telek besorolási övezetét, ha nem történik utána semmi? A tulajdonos a mulasztás tényét tudomásul vette, de ettől függetlenül a megoldásra törekedett. Egyetértve az erdősítéssel, felajánlotta az önkormányzat számára, hogy térítésmentesen átadja telkének a szenny-
víztisztító telephez közelebb eső területének mintegy 40%-át és azt azzal a fafajtával erdősíti, amit a hivatal kér. Tehát ez a terület több mint negyven százalékát érinti, így a telek hatvan százalékára kérte az építési hozzájárulást kifejezetten raktározási célra, amely csarnok így beépülne a védelmi céllal kialakított erdőségbe.

A módosított kérelmet Gödöllő polgármestere és főépítésze 2022. június 9-én kapta kézhez, de érthetetlen okból 2023 március végéig (közel 10 hónap alatt) nem érkezett válasz a gesztus értékű felajánlásra. Mondhatjuk, hogy nincs új a nap alatt Gödöllőn, és bizonyára többeknek hasonló ingatlanfejlesztési üggyel kapcsolatban ismerős lehet ez a sajnálatos történet. Szerkesztőségünk sem tud ehhez mit hozzátenni, csak annyit, hogy bízunk abban: a város elfogadja ezt a nemes felajánlást és nem kerül bíróságra az ügy, amely döntést jelenleg fontolgat a tulajdonos. Az 1,7 hektár terület ebben a minőségében eladhatatlan, ráadásul a kormányhivatal felé befizetett összeget sem lehet már visszaigényelni.

SZG