A máriabesnyői kisposta kálváriája

Egy szolgáltatás bezárása nem örömteli esemény, pláne, ha Gödöllő-Máriabesnyő városrészben többezer fős lakosságot érint, köztük sok idős embert, akiknek nem mindegy az otthonuktól való távolság és a rugalmas, gyors kiszolgálás, ami egy kispostát általában jellemez. Tavaly ősszel nagy visszhangot kapott, és első reakcióként teljes mértékben érthető volt a besnyői lakók felháborodása és tiltakozása, így petíció aláírásba kezdtek, ami több száz gödöllői lakos aláírásával végződött, mégsem érte el célját. De mi is történt valójában?

2022. október 28-án bejelentették, hogy 210 településen 366 postahivatal működését szüneteltetik, és ugyan takarékoskodási intézkedések miatt nem lesznek elbocsájtások, viszont a hatékonyságnövelés miatt terveznek létszámleépítést. Az elfogadott 25 százalékos kormányzati megtakarítás a postára is vonatkozik, ez pedig csak spórolási intézkedésekkel biztosítható. A jogszabályi kötelezettségként előírt mintegy 1600 helyett még így is országszerte közel 2400 posta áll az ügyfelek rendelkezésére. Majd 2022. november 15-én új elnök-vezérigazgatót neveztek ki a Magyar Posta élére, és a vele együtt érkező új menedzsment kiemelt feladatként a szervezet hatékonyságának növelését, a modern és 21. század követelményeinek megfelelő üzletmenet és szolgáltatási színvonal kialakítását kapta. Ennek értelmében a Postának ügyfélközpontú, versenyképes, digitális és szolgáltató szemléletű, modern állami vállalattá kell válnia. Már tudjuk, hogy mégis lesz komoly létszámleépítés, azonban ez már az új menedzsment hatékonyságjavító fejlesztéseivel összhangban áll, és a szolgáltatási színvonal a Posta szerint nem fog csökkenni.

Teljesen érthetően elindult egy petíció a besnyői kisposta újranyitását kérve, mert több gyermekes család és jelentős számú idősebb korosztály él a városrészben, akiknek fontos szolgáltatási hely volt a postahivatal. Gémesi György polgármester is aláírta a petíciót és ígérte, hogy segíteni próbál a besnyőieknek. Először a takarékoskodási intézkedések miatti helyzetről kapott információt, majd Balczó Barnabással, a Magyar Posta új vezérigazgatóval a tervekről, az átalakítási folyamatokról is beszélgettek, ami fontos lesz Gödöllő számára is. Az új menedzsment az energiaválság adottságain kívül komoly kihívást is kapott az államtól, ami a kis futárszolgáltatók és egyéb logisztikai cégek profitábilis működését látva valós elvárás a jelenlegi állapotok helyett. Ahogy Gödöllő lakossága is joggal várná el, hogy a város által fenntartott gazdasági cégek rentábilisak legyenek, a bevételből termeljék ki a költségeit a profitján túl, így van az állam részéről a magyar kézben lévő nagy cégekkel szemben is. Az infokommunikációs piac is eljutott oda, hogy ma már a 60-65 év alatti emberek szinte mindegyike képes online ügyet intézni, ami pár évtizede még csak az akkor fiatal generációnak adatott meg. Ezért a legfontosabb átmeneti megoldás már ma is elsősorban az idősek szolgálata, amire akár a mobilposta vagy egy kijelölt kisbolti szolgáltatás is lehet átmeneti megoldás.

A kérdés az, hogy a lehetséges megoldásokról tárgyalt-e a város polgármestere és a Magyar Posta vezérigazgatója, vagy csak arról, hogy a posta újranyitásához szükséges szolgáltatás éves díja milyen mértékű lesz. Lehet, hogy a két félnek vannak arról is gazdasági adatai, hogy a kisposta forgalma, a bevételi és kiadási mérlege mekkora volt az elmúlt években és ennek köze volt-e ahhoz, hogy belekerült a 366 bezárt hivatalok sorába. Erről a város lakossága nem kapott információt.

Bezárt a máriabesnyői „kisposta” épülete. Ha nem is egy polgármesteri rezidencia, de több ezer ember életét könnyítette meg.

A város polgármestere tájékoztatta a képviselő-testületet a tárgyalásokról és elmondta, hogy nem ért egyet azzal, hogy az államtól a város átvegye a szolgáltatást, és alternatív megoldási javaslatról sem beszélt. Szomorú, hogy miután a városvezetés megismerte a helyzetet, a forgatókönyv is adott volt. Ugyanis a város első embere először november elején aláírta a petíciót – később több lokálpatrióta képviselőtársa is –, majd tájékoztatta a lakosságot, hogy felhívta Fónagy János minisztert és találkozik vele, miközben a megbeszélés eredményétől függetlenül előre jelezte, hogy akár a saját pénzével is hozzájárul a rezsi költségekhez.

Az új vezérigazgatóhoz is írt levelet, majd elment hozzá november végén, amikor szembesült a valós szakmai okokkal. A működtetéshez kért egy ajánlatot, ami december elején megérkezett, így tíz napja volt a városnak dönteni a január eleji újranyitásról az eredeti állapot szerint. Azonban az erről szóló levelet az ajánlattal és szerződés melléklettel a határidő napjának délutánján küldték ki a képviselőknek. A döntésbe így nem vonták be őket, ami alapján előre sejthető volt a nemleges válasz és a december 15-i testületi ülés szóbeli előterjesztésének kimenetele, ahol a kormányra hárítva a felelősséget hozott egy határozati javaslatot. Ebben fél millió forintot csoportosított át a rezsiköltségek fedezetére, valamint kijelentette, hogy elkötelezett a posta újranyitására, de egyben felkérte Vécsey László országgyűlési képviselőt, hogy hozzon többlet állami forrást. Ezt egyetlen határozatban tette meg, vagyis ha az egyik nem teljesül, a másik sem.

Az ipiapacs bújócska-fogócska játék jut az ember eszébe erről, mert a fogó hiába találja meg a búvóhelyet, a bújók még együtt futva menekülhetnek, amíg utol nem éri a fogó. Az önkormányzat is elbújt a saját maga által hozott határozat mögé, de van menekülési útvonal a felelősség áthárításával. A lakosság felé jelzi, hogy a város mindent megtesz, de egyben egy másik személyre tereli azt a szakmai döntést, ami a Magyar Posta és Gödöllő Város Önkormányzata között jön létre. Az már csak hab a tortán, hogy ez év első napjaiban a Szövetség Gödöllőért képviselői egy új előterjesztést fogalmaztak meg, hogy az idei költségvetés elkészítése közben számoljanak ezzel a 20,8 millió forintos tétellel, mivel információ hiányában nem látnak másik alternatív megoldást, hogy a besnyőiek igénybe vehessék a szolgáltatást. 32 településen 45 kisposta újranyitása volt sikeres, köztük a cseppet sem kormányközeli, sőt az állammal szemben erősen kritikus váci önkormányzat is megmentette a saját deákvári postáját úgy, hogy a képviselőtestület tagjai éves szinten 42 millió forintot szavaztak meg a fiók újranyitására.

Gödöllőn az előterjesztők közül sokan alá sem írták a petíciót, hiszen talán sohasem vették igénybe Máriabesnyőn a postai szolgáltatást, azonban a váciakhoz hasonlóan, ők is fontosabbnak tartották a helyi emberek akaratát és a patthelyzet feloldását, mint a kialakult helyzetből fakadó „ipiapacs” játékot. Sajnos ezt a város vezetése nem vette figyelembe, helyette a szokásos módosító indítványukkal az eredetit parkolópályára állítva, helyben hagyták a saját, több összetevős határozati javaslatukat, ezzel jelezve, hogy csak szavakban fontos a kisposta számukra.

Számos gondolat juthat eszébe az embernek, amikor valaki látványosan kiáll egy ügy mellé, „lájkokat” gyűjt a törekvéseihez, majd kihátrál és a megoldás keresése helyett a másikra mutogat. Ha belegondolunk, hogy a teljes önerőből épült városháza elmúlt közel kétéves kálváriája során az egymilliárd helyett mára másfél milliárd forintra megemelt beruházási tétel nem volt probléma. Sőt a levonult kivitelező miatt az új közbeszerzési eljárás után egy szempillantás alatt ennek a 20 millió forintos tételnek többszörösét láthatjuk majd viszont a folytatólagos szappanopera újabb fejezetében. Így elszomorító a tudat, hogy ennyit sem érdemel meg egy városrész közössége az átmeneti helyzet feloldására. Ugyan a városvezetés számára több éve elengedhetetlenül fontos „kormányt és parlamenti képviselőt szapuló” mondatok a kommunikációjuk során elhangoztak, mégsem tudtak felelősséggel a gödöllői emberek mellé állni.

Bízzunk benne, hogy a Magyar Posta modernizálása során elindult új partneri programból „happy end” lesz Gödöllőn, és a Reál üzletházban elérhető lesz hamarosan egy olyan postai szolgáltatás, amely a csekk-, levél- és csomagfelvétel elősegítését is lehetővé teszi. 

SZG