Az elmúlt négy év legtöbbet hangoztatott és a lakosság felé szánt tudatos kommunikáció talán két legjellemzőbb szófordulata a „feszített költségvetés” és a „kivéreztetett önkormányzat” volt Gémesi György polgármester részéről. Ez érdekes módon éppen abban a három év költségvetésében köszönt vissza a fejlesztési összegek tervezésén és megvalósításán, amikor nem kellett önkormányzati választásra készülni. Három évtized után érdekes helyzet állt elő, hiszen 2024-ben első alkalommal tavasszal lesz a választás, így furcsamód most kivételesen idén kell a látványosabb beruházásokat megvalósítani. Ha tippelni kellene, akkor az év végéhez közeli beruházások átadására tennénk le a voksunkat, így lakossági oldalról nézve legalább négyévente sok gödöllői ember és közösség örülhet, akiknek életét vagy környezetének szebbé tételét segítik majd ezek a fejlesztését.
Az egyik leglátványosabb, legtöbb gödöllői embert érintő, és a város lakossága által leginkább várt fejlesztési igény, az infrastrukturális beruházások összege. Ez a tétel elsősorban út, járda és parkoló építéséről szól, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programhoz (VEKOP) kapcsolódó kerékpárutak fejlesztésére irányul. Utóbbi fejlesztések minden esetben pályázaton keresztül történnek változó támogatási intenzitással és összeggel, így a város ezt leszámítva 2019-ben 460 millió forintot szánt infrastrukturális beruházásokra, míg 2023-ban már 500 millió forint került ide, ami ritkán látott összeg a gödöllői költségvetés újkori történelmében. Előbbi tételt 2019-ben közel 90 százalékban el is költötte a város. Ha ez idén is hasonlóképpen történik, akkor legalább 450 millió forint körüli összegben valósuhat meg út és járda fejlesztés Gödöllőn.
A „kampánymentes” időszakokat nézve ez a tétel 2020-ban még 125 millió forintot tett ki, ami azonnal megnegyedelte a választási év összegét, 2021-ben viszont óriásit zuhanva már a 29 millió forintot sem nem érte el, míg a tavalyi költségvetés legutolsó módosítása alapján egészen 18 millió forintra csökkent 2022-re. Utóbbi adathoz képest különösen szembetűnő az idei évben fél milliárd forintra felugró mintegy 28-szoros változás, ami egy „feszített” anyagi lehetőségekkel bíró és „kivéreztetett” önkormányzat hírében álló városban csodaszámnak tűnhet. Ha pedig azt nézzük, hogy a 200 millió forint feletti évenkénti kommunális adóbevételt ezen a soron kellett volna elkölteni minden évben, akkor több kérdést is felvet a gödöllői lakosság által befizetett adó az elmúlt években. Pláne úgy, hogy tavaly év végén a képviselő-testület egységesen támogatta és döntött arról, hogy a kommunális adóból származó bevételt a város idén energiaköltségek fedezetére, valamint energiahatékonysági beruházásokra költse. Vagyis 2022-ben a befolyt adó tíz százalékát sem költötte a város infrastrukturális feladatokra, míg 2023-ban már semmit sem forgat ebből vissza, mégis 500.000.000 forint jut majd ezen fejlesztési tételekre. Világos és egyértelmű üzenet, persze érdemes megvárni, hogy ebből mi valósulhat meg.
Megkérdeztük Kolozs Csaba és Török Sándor önkormányzati képviselőket (Szövetség Gödöllőért), hogy reálisnak vagy épp kampányszagúnak látják-e az idei számhalmazt. Mint elmondták, sajnos most sem történt előzetes egyeztetés a költségvetés sarokpontjairól, sőt idén már odáig jutott a városvezetés, hogy a költségvetés elkészülte után, illetve annak beterjesztése előtt sem kaptak lehetőséget annak megtárgyalására, amely nyilván már egy célzott felkészülés a jövő évre.
A magas kiadási oldal és felhalmozási keret ellenére Kolozs Csaba aggasztónak látja a költségvetés alapjait. Mint mondta:
„Az elmúlt években hozott hibás döntések áthúzódóan láthatók a költségvetésben. A recesszió elején önerőből elinduló városháza építése máig érezteti hatását, de a válság előtt megállított közvilágítás LED-csereprogramhoz felvett újabb, piaci alapú hitel felvétele a gödöllőiekkel szemben több mint cinikus. Az eddig sikertelen városháza építés és a bölcsőde-fejlesztéshez történő banki hitelfelvétel bizonytalansága sem megnyugtató, utóbbinál nem látunk alternatívát a finanszírozásra, pedig mindannyian támogattuk. Az energetikai fejlesztésekre bizonyára idén is lesznek pályázati lehetőségek, a beígért kedvező kamattámogatásról pedig nem tudunk semmit. 2018-ban a város felvett 410 millió forintos, 13 évre szóló kölcsönt, amihez átfogó számítás és szakmai terv készült Gödöllő teljes 4500 darabos lámpatest cseréjére, sőt az előző testület elé került anyag kitért 600 új fényforrás telepítésére is. A kései munkakezdés és a növekvő költségek miatt csak a terv fele tudott megvalósulni, de a hitel 2031-ig tart, és jelen pillanatban ez még 530 millió forint feletti kötelezettséget ró a városra, miközben már a 130 millió forintot is meghaladta az elmúlt négy év törlesztése. Erre jönne egy újabb piaci alapú hitel.”
Török Sándor ehhez hozzátette:
„Az Energia Veszélyhelyzeti Fejlesztési Alap megemelésével, akár két évre elosztva az elhibázott közvilágítási projekt megoldható lenne, de ehelyett piaci hitelben gondolkodik a város, ami 500 millió forint hitel esetén jelenlegi kamatkörnyezetben egymilliárd forint feletti törlesztést jelentene. A városházára visszatérve: a három éve történt előterjesztés idején láttuk és jeleztük is, hogy az akkori bizonytalan helyzetben nem szabad elkezdeni egy ilyen jellegű építkezést csak önerőből. Nem érdekelte a város vezetését, leszavazták. A pandémia első hónapja után a veszélyhelyzet idején a polgármester egyedül módosította a költségvetést, rá egy újabb hónappal pedig aláírta a szerződést. Három év után most éppen levonult a kivitelező és új közbeszerzés kerül kiírásra. Pedig 2022 tavaszi átadás volt a tervben, ehelyett tovább fizette a város a bérleti díjakat, sőt most úgy áll, hogy akár még egy évig ez így is marad. Egyébként pedig, ha a válság elhúzódik, csak azokra a fejlesztésekre kerülhet sor, amire kötelezettséget vállalt a város, állami vagy más pályázati támogatást kapott, míg a többi ígéret összege visszakerül az általános tartalékba. Természetesen mindannyian támogatjuk a bölcsőde fejlesztést, azonban könnyen lehet, hogy csak rendkívül drága piaci alapú beruházási hitelből, vagy a költségvetésbe beépített, más fejlesztésekre kapott források ideiglenes felhasználásával épülhet fel az intézmény.”
Így viszont hiába van soha nem látott magas mérleg főösszege a költségvetésnek, hiába van a részben állami segítséggel megjelent gazdasági szereplők miatt növekvő helyi adóbevétele a városnak, mégis számos bizonytalanság jellemzi a városvezetés mozgásterét az áthúzódó hibás fejlesztések tekintetében. Mindeközben folyamatos a felelősség áthárítása, de a külső felelősök kereséséért sem kell más településre szaladni, ha épp erre lenne szükség a városi kommunikációban.
GDL
