Kinek a feladata (lenne) felszámolni
a városszerte éktelenkedő szemétdombokat?

Áttekintő cikkünk pontosabb érthetősége miatt induljunk ki abból a cseppet sem mellékes körülményből, hogy a szemétszállítás (települési szilárd- és kommunális hulladék) megszervezése az önkormányzat kötelező feladata, aminek részleteit helyi rendeletben szükséges szabályozni. Így van ez Gödöllőn is, ahol az utóbbi hetekben-hónapokban egyre sűrűbb és hangosabb felháborodást vált ki a lakosság körében az utcákon, lakótelepeken időről-időre kialakuló, szégyenteljes látványt nyújtó hulladék-káosz.

Gödöllőn 1966-ig, vagyis, a település várossá válásáig nem volt szervezett hulladékbegyűjtés. Az első lakótelepek megépülésekor bérelt lovaskocsival kezdődött a kommunális hulladék szállítása. A lerakó akkor egy szigeteletlen gödör volt, aminek megtelését követően Szadára, majd Mogyoródra, végül Kistarcsára hordták a szemetet. Gödöllő nyugati határában (a Kerepes közigazgatási területén lévő Ökörtelek-völgy) 1989-ben létesült olyan hulladéklerakó, aminek a bővítését már a modern elvárásoknak megfelelően lehetett alakítani. 1998-ban a gödöllői önkormányzat megvásárolta az Ökörtelek-völgyi hulladéklerakót és annak szomszédságában lévő 50 hektáros földrészletet. A rendszerváltozást követő években az önkormányzati tulajdonú VÜSZI Kht-ra, majd 2009 és 2011 februárja között a jogutód nélkül megszüntetett Gödöllői Hulladékgazdálkodási Kft-re hárult a szemétszállítással kapcsolatos helyi teendők ellátása.

Elindult kanyargós útjára a Zöld Híd program

Komoly áttörést jelentett, hogy 2004-ben elkészült 106 település szilárdhulladék-gazdálkodásának megvalósíthatósági tanulmánya, ami megalapozta a ma is működő Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás létrejöttét. Ezzel párhuzamosan az akkori környezetvédelmi tárca fejlesztési igazgatósága – együtt a nógrádmarcali objektummal – elhatározta a létesítmény bővítését és korszerűsítését, és az erre vonatkozó pályázatot 2004 szeptemberében elküldték Brüsszelbe, ahol olyan döntés született, hogy az Európai Unió támogatása a beruházási költségek felét fedezi, 40 százalékkal járul hozzá a magyar állam, míg a fennmaradó 10 százalék a társulási önerő. A Zöld Híd program részeként megépült, az európai uniós követelményeknek mindenben megfelelő létesítmény-együttes végül 8 millió 177 ezer euróból valósult meg.

Cégek jöttek, cégek mentek

Miután az új, a kezdeti időszakban sokak által egyfajta megváltásként kezelt hulladékgazdálkodási rendszert működtetni kellett, megtörtént az erre szakosodott cég alapítása: 2010-ben életre hívták Zöld Híd Régió Nonprofit Kft-t. Mintegy hét év múlva, 2017. április 1-jétől a társulás gazdasági társasága, a Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. vette át az üzemeltetési feladatokat. Újabb három és fél évet kellett várni a következő változásra: 2020. november 1-jétől a Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft., valamint a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási (DTkH) Nonprofit Kft. együttesen látja el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat. A fúziónak nyomós oka volt, hiszen a Zöld Híd pénzügyi stabilitása megingott, amin – 49 százalékos tulajdonrész megszerzésével – a DTkH Kft. mindent egybevetve 190 millió forintos tőkeinjekciója segített.

Lemondással zárult Gémesi György és bizalmasa, Gyenes Szilárd ténykedése, belépett a katasztrófavédelem

Ahhoz, hogy a rendszer kezdeti virágzását értelmezhessük, majd kis híján a bukásához vezető utat bejárjuk, nem mehetünk el szó nélkül Gémesi György polgármester és ezen a téren legfőbb bizalmasa, Gyenes Szilárd szerepvállalása mellett. Mint rendszer az egyik központi településének első embere, Gémesi társulási elnök lett, Gyenes pedig 2010 és 2014 között vezető tisztséget kapott a rendszert működtető gazdasági társaságban. Ezt követően, 2014 októbere és 2017 februárja között eleget tett Gémesi felkérésének, és nem képviselő alpolgármesterként ténykedett Gödöllőn. Szűk egy év után, 2018. január 1-jétől Gyenes visszatért a hulladékgazdálkodási területre, méghozzá a Zöld Híd B.I.G.G. NKft. élére. Viszont sok időt nem töltött ott, mivel sem ő, sem Gémesi György nem tudták kezelni a megváltozott gazdasági és jogi körülmények okozta változásokat. Ennek eredménye, hogy 2018. október 29-én a Zöld Híd felfüggesztette a hulladékszállítást a 116 Pest és Nógrád megyei településen, amit a katasztrófavédelem átvett, és ugyanannyi pénzből megoldotta a szolgáltatás irányítását, illetve a szervezési feladatokat a társaság korábbi területén. Ezek után Gémesi György társulási elnök körül egyre jobban fogyott a levegő, így a november 5-i elnökségi ülésen bejelentette, hogy a kialakult helyzetet látva, lemond. Gémesi döntése után Gyenes Szilárd ügyvezető igazgató is „bedobta a törölközőt”.

Vizsgálódás után feljelentéseket tett a társulás új elnöke

A társulás új elnöke 2018. december 1-jével Fördős Attila, Vác akkori polgármestere lett, aki vizsgálatot kezdeményezett az ellehetetlenülés szélére sodródott Zöld Híd programra hatást gyakorolt okok feltárása érdekében. A kutakodás ismeretlen tettes vagy tettesek elleni feljelentéssel zárult, ami a kompenzációs szerződés kifizetésének témakörében, a gazdasági társaság ügyvezetője megválasztásának módjában és javadalmazásában, valamint egy multinacionális céggel kötött szerződés körülményeiben és tartalmában vélt felfedezni bűncselekményre utaló jeleket. A 2019-es önkormányzati választás után Juhász István, Kistarcsa polgármestere kapott elnöki bizalmat, akinek kollégáival együtt sikerült viszonylag rövid időn belül megszüntetni a katasztrófavédelem kényszerű szerepvállalását, illetve a DTkH Nonprofit Kft. bevonásával egyensúlyba hozni a gazdasági társaság gazdálkodását.

Megoldásként kínálkozott volna a ma torzóként létező alvégi hulladékudvar

Az alvégi lakosság élénk tiltakozása ellenére mintegy 80 millió forintból a Kőrösi-Csoma Sándor utca végén megvalósult gödöllői hulladékudvar műszaki átadását 2012 áprilisára tervezték, majd azt kommunikálták, hogy a működés beindításához szükséges engedélyek beszerzése után, várhatóan 2013 elejétől fogadhat hulladékot az objektum. A leadható hulladékok törvényileg szabályozott körét főként az egymástól külön gyűjtött másodnyersanyagok (papír, üveg, műanyag, fém- és zöldhulladék, gumiabroncs), a lakossági veszélyes hulladékok (háztartási berendezés, elektronikai hulladék, szárazelem, akkumulátor, festék- és lakkmaradék, sütőzsiradék, növényvédőszer-maradék, fénycső és izzó, fáradt olaj és veszélyes anyaggal szennyezett csomagolóanyagok), az építési- és bontási hulladékok, illetőleg – kisebb mennyiségben – a háztartási lom alkották volna. A feltételes mód azért indokolt, mert már Gémesi György elnöki regnálása idején nyilvánvalóvá vált, hogy az érzékeny vízbázisra épített gödöllői hulladékudvar – mivel a társulás a beszerzés finanszírozását nem vállalta magára – a szükséges szakhatósági engedélyek meglétének hiányában nem nyithatja meg a kapuját. Időközben a hulladékudvar Zöld Híd általi fenntartási kötelezettsége lejárt. Bő két éve Gémesi György – a városüzemeltetési céllal történő hasznosítást kilátásba helyezve – kezdeményezte a szóban forgó létesítmény önkormányzati földterületének belterületbe vonását. Azóta azonban síri csend honol az alvégi torzónál.

Van-e napjainkban rendszerszintű probléma?

Az idei év nyaráig viszonylagos csend honolt a helyi szemétszállítással kapcsolatosan. Ekkor azonban akadozni kezdett a szolgáltatás ellátása, és több hétig zsákok lepték el Gödöllő utcáit. Az NHKV Zrt-vel előállt elszámolási vitára, a járműpark műszaki gondjaira és az ebből eredő munkaerő-elvándorlásra visszavezethető anomáliák viszonylag hamar rendeződtek, így Feigli Ferenc szeptemberben kijelenthette: a rendszerszintű problémák megszűntek. A Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. ügyvezetője leszögezte, hogy sokszor fordul elő és rontja a látványt, hogy a hulladékszigetekre termelési hulladék kerül olyan vállalkozásoktól, akikkel nincs szerződése a szolgáltatónak, ezért a járatok az ilyen lomot nem szállítják el. Megoldás erre a folyamatosan igénybe vehető házhoz menő lomtalanítás, amit a szerződött, aktív és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkező ingatlanhasználók az év folyamán bármikor igényelhetnek. (Itt kell megjegyezni, hogy a régebben megszüntetett városi lomtalanítás óta mindennapos látvány a lakótelepeken éktelenkedő mosdók és ágyak látványa.)

Levelet írt Kocsi Tamás és Kolozs Csaba, önkormányzati munkacsoport jött létre

A kialakult helyzet láttán Kolozs Csaba és Kocsi Tamás önkormányzati képviselők (Szövetség Gödöllőért) augusztus végén levelet írtak a polgármesternek és az ügyvezető igazgatónak. Ebben – többek között – megfogalmazták, hogy a legfőbb problémának a lakótelepeken a gyűjtőedények számának elégtelenségét és a máshol élő emberek viselkedését (akik egyéb hulladékukat az edényzetekbe, vagy a sziget mellé helyezik el) látják, míg a családi házas övezetekben már csak üvegkonténerek vannak a házhoz menő szelektív gyűjtés miatt, ezért a más szelektív hulladék-edényzet helyén lévő üres rész illegális hulladékkal van tele. A levélírók kihangsúlyozták: az illegális hulladéklerakatok felszámolásának nem a leginkább környezettudatos módja, hogy a szigetek számát lecsökkentjük, esetleg azokat felszámoljuk. Az illegálisan szemetelők magatartását nem feltétlenül veti vissza a konténerek elszállítása, hiszen a szigetek feltehetően ott maradnak, másrészt a lakótelepi részeken még nagyobb mértékben üti fel a fejét a nem kívánt jelenség. Nagy valószínűséggel a problémák megoldására vonatkozó közös gondolkodás szükségszerűségét szorgalmazó sorok is közrejátszottak abban, hogy Gémesi György számára is „fontos” legyen a gödöllői szemétkáosz felszámolásának kísérlete. A polgármester javaslatára szeptember 22-én hulladékgazdálkodási munkacsoport jött létre, amelynek tagja lett Török Sándor, a Szövetség Gödöllőért önkormányzati képviselője is. A szakmai egység – soraiban az egykori „zöldhidas” ügyvezető, a Gémesi bizalmi embereként kezelhető Gyenes Szilárddal – az elmúlt hónapokban többször is ülésezett. Látványos, de ki tudja, mennyire hatékony intézkedésként első körben arról döntöttek, lakatot tesznek a Szőlő utcai társasház-sor lépcsőházai előtti gyűjtőedényekre, hogy megfékezzék az illegális szemetelést. A többek által látszatmegoldásnak nevezett „kukalezárás” a közeljövőben fog vizsgázni. Kérdés: hogyan? Tudniillik a lezárt edényzet önmagában nem megoldás a problémára. Ettől még a kukák mellé, a közterületre kerülhet a szemét. Mi több olyan helyeken is, ahol jól láthatóan kamerák figyelik a területet, a gyakorlatban jelentéktelennek mondható, akár pénzbüntetésben megtestesülő elrettentő hatással. Jövő júliustól belép a rendszerbe a MOL Nyrt., amely 35 évre koncesszióba kapta az államtól a hazai hulladékgazdálkodási feladatellátást, és végez(tet)heti az évi közel 5 millió tonna magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtését, illetve gondoskodik annak kezeléséről. Magyarul: bő fél év múlva új, minden bizonnyal a rendszer fenntarthatóságát a jelenleginél sokkal inkább szem előtt tartó szelek fújnak majd a gödöllői szemétszállítás területén is. Azt azonban már most leszögezhetjük, hogy az illegális szemétlerakatok felszámolása nem hárítható át másra, az elsődlegesen a városvezetés feladata marad.

STEVE