A 260 évvel ezelőtti Loreto-kápolna építése, majd a 250 éve templommá bővítése után már Grassalkovich I. Antal kapucinus atyákat hívott és telepített be a templom melletti zárdába, hogy a Mária kegyszoborhoz zarándokolt híveket fogadják. A kapucinusok több évszázados élethivatása a testvéri közösségben megvalósuló szolgáló szeretet, a munka és az imádság, de ők hozták létre a környék első patikáját is a kolostorban, amelynek első gyógyszerésze még betegeket is gyógyított. A XX. században Máriabesnyő az ország második leglátogatottabb Mária-kegyhelyévé vált, az itt élő kapucinus rend 110 éve, 1912-ben, majd 80 éve, 1942-ben is felújította a templomot. Közel két évszázadon át, a kommunista diktatúra kezdetéig éltek kapucinus szerzetesek a kolostorban, de 1950-ben el kellett hagyniuk Máriabesnyőt a szerzetesrendek feloszlatása miatt, amely a kommunizmus évtizedeiben hazánkban egyáltalán nem működött. P. Nagy László Tamás plébános volt, amikor az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe szeretett volna belépni, ezért Huszár Viktricius atyánál jelentkezett, aki még az elnyomás alatt, titokban kezdte el Magyarországon újjászervezni a szerzetesrendet. Így került Tamás atya Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd tartományfőnökként is itt teljesített szolgálatot. Vezetésével 1989. augusztus 15-én térhettek vissza a nagyon megfogyatkozott, idős kapucinus testvérek a kolostor falai közé. Tamás atya működése alatt rendkívül sokat tett a kegyhelyért, virágzásnak indult a rendtartomány élete, búcsújárásokat és zarándoklatokat is szervezett. Sajnos fiatal korában, 45 évesen eltávozott az élők sorából, miután hamarosan a kapucinusok is elfogytak, így 2002-ben az épületkomplexum a kegyhely gondozásával és a plébániai szolgálattal a Váci Egyházmegye alá került.
Elérkezett 2022 nyara, amikor a szerzetesek húsz év kényszerszünetet követően térhettek vissza a kegyhelyre. A nemzetközi szerzetesközösséget jelenleg Virth József magyar OFMCap plébánoson kívül három külföldi paptestvér, Sergio Tellan olasz, Augustin Dogaru moldvai csángó román és Patay Jakubrafael szlovák kapucinus atya alkotja, akik nagyon várták, hogy visszatérjenek. Virth József atya így fogalmazott: „Történelmi időket élünk, hisz az ősi kegyhely falai között ismét megjelentek a kapucinus szerzetesek. Négy szerzetessel indul újra a kapucinus élet Máriabesnyőn, de bízunk abban, hogy jövőre is érkeznek majd hozzánk újabb testvérek, így a gyermekes családoknak, az időseknek és a többi korosztálynak is lelkivezetést nyújthatunk.” A rendtársak egymással magyarul beszélgetnek, naponta háromszor közösen imádkoznak, együtt is étkeznek, és remélik, hogy az ide zarándoklók méltó fogadásával és lelkipásztori ellátásával, a Szűzanya tiszteletén át az egész magyar egyházat szolgálják. A kapucinus élet kevéssé ismert hazánkban, a plébános rámutatott: „Ezen a helyen alkalma nyílik a közösségnek arra is, hogy tagjai megmutassák lelki kincseiket, szolgálatkészségüket, szívük jóságát és szeretetét, mindazt, ami jellemző rájuk.” Remélik, hogy az ide érkező fiatalok közül lesznek olyanok, akiket az itt szolgáló szerzetesek imádsága megérint, és megnyílnak a ferences lelkiség, a szerzetesi élet felé. „Ez a hely segítheti a kapucinus közösséget abban, hogy új tagokkal gazdagodjon. Máriabesnyő lelki kút, aki idejön, a legtisztább forrásból merít” – mondta József atya. Az egyháztörténelem egyik legnagyobb misztikusa, Szent Pio atya is kapucinus volt. Virth József rávilágított: „A kegyhelyen nagy kultusza van pietralcinai Pio atyának, ahogy a venetói tartományunk és magyar delegációnk védőszentjének, Szent Mandić Lipótnak is.” A kegytemplomban Szent Ferenc oltára mellett Szent Pio atya szobra áll, Szent Antalé mellett pedig Szent Mandić Lipóté.
Az olasz Sergio Tellan testvér így emlékszik vissza: „Éveken át dolgoztunk azon, hogy a szerzetesek visszatérhessenek ide, de Isten nem engedte, minden ajtó bezárult. Amikor felhagytunk a tervezéssel, minden kapu kinyílt”. József atya végül komoly tervekről is említést tett: „A rend egyik legfontosabb karizmája a szolgálat, a kegyhelyen ezt Isten Szűz Márián keresztül mutatja meg nekünk, hogyan tudunk találkozni Jézussal és szolgálni őt a testvérekben. Fontos, hogy minél több zarándokot befogadjunk, szentségekkel lássunk el, a búcsúk számát is növeljük, így akár minden Mária ünnepen zarándokolhassanak ide a hívek. De nagy örömmel vágtunk bele egy tervezési folyamatba is, ami részben az épületre vonatkozik, amit mind energetikai, mind állagmegóvási értelemben szeretnénk felújítani, majd egy nagyobb udvart kialakítani, ahol akár kétszer annyi zarándok elfér, mint a jelenlegi belső udvar befogadóképessége. Távoli terv egy nagyobb turisztikai fejlesztési koncepció is, hiszen a kapucinusoknak hazánkban itt van a legnagyobb kegyhelye, illetve a rendhez és Gödöllőhöz köthető szentek kultusza is további bemutatandó kincs. De a nemzetközi közösségünk révén érdeklődnek külföldi zarándokok is, akik szívesen jönnének és szerveznének csoportokat. Ezzel határokon átívelve Gödöllő-Máriabesnyő is felkerülhet a vallási turizmus térképére, amivel a legfontosabb missziónk is teljesülne, hogy minél több hívő érkezzen imádkozni Szűz Máriához és lelkileg megújulva térhessen haza a saját közösségébe.”
