Kívülállóként, hogy kell elképzelni? Kap egy feladatot, amelynek kidolgozása után előáll egy javaslattal vagy hirtelen kipattan egy szikra az ember fejéből és megszületett a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a CSOK?
Ahogy egy autógyárban sem a futószalagok mellett születnek az ötletek, a mi esetünkben is a társadalompolitikai célok alapján a felsővezetés fogalmazta meg az igényeket és határozta meg a kereteket, a szakpolitika pedig lefordította ezt a jogszabályok és a végrehajtás nyelvére. A 2010-es kormányváltáskor nem léteztek lakáscélú támogatások. 2015 nyarán első lépésként bevezetésre került a CSOK, majd 2016-ban történt meg annak első nagyobb kiterjesztése. A felmerülő társadalmi igényekre reagáltunk, amit a politika felismert és megvalósított.
Ön szülője, bábája, esetleg valamely más szereplője volt a CSOK megszületésének?
Inkább szülést levezető orvosként kísértem végig a folyamatot, amíg a koncepcióból jogszabály lett, és a módosítási igények is egyeztetésre kerültek széles körben, akár a bankokkal vagy az államigazgatás több szereplőjével. Ez egy széles szakmai összefogás eredménye, amelynek lényegi kérdése volt: ha egy családban minél több gyermek van, annál több támogatást lehessen igényelni lakáscélra. Több gyermeknek több hely kell, ezért a gyermekszám növekedésével emelkedik, vagyis progresszív a támogatás. A CSOK háromnegyedét nagycsaládosok igényelték meg.
Miért ez a neve? Egy ékezet pótlásával a csók szót kapjuk, amely asszociálhat a családra, a házasságra, a gyermekvállalásra, amelyet segíteni és ösztönözni próbál a program?
Megvan az áthallás. A támogatási rendszer sikeressége azon is múlik, hogy eltalálják-e vele az igényeket. De a kommunikáción is sok múlik, mert azzal is meg kell találni a célcsoportot. A mozaikszó erre „hajaz”.
Mennyire sikeres a CSOK? Megfelel az előzetes elvárásoknak?
Három szempontot kell figyelembe venni. Az otthonteremtés milyen hatással van az építőiparra és az ingatlanpiacra, hogyan segíti a lakáshoz jutást, és összességében magát a gyermekvállalást. A CSOK esetén nem az volt a fő cél, hogy az állam szociális alapon juttassa lakáshoz a családokat – erre volt a korábbi „szocpol kedvezmény”, amivel sok probléma volt, ezért még az előző kormányzat megszüntette –, hanem a családi fészek kialakításához meglévő saját erő mellé a szükséges hiányzó tőkét szerettük volna odaadni. 2015. július 1-je és 2022 ősze között több mint 210 ezer család kapta már meg a támogatás ezen formáját, ami igen jelentős arány a gyermeket vállaló és otthonra váró családok közül.
Hova helyezhető el a képzeletbeli rangsorban a CSOK a családtámogatási rendszeren belül a kormányzat, illetve az emberek általi igénybevétel alapján?
Mindenképpen a dobogón van, az otthonteremtési rendszeren belül pedig egyértelműen az első. Mind az ismertsége, mind pedig a sikeressége alapján ide sorolandó, és aki tudja, igénybe is veszi. Van még benne potenciál, elég, ha csak a felújítandó magyar lakások számára gondolunk, de a lakásépítések terén is lennének fölös kapacitások.
Szűkebb pátriájában, Gödöllőn érzi a CSOK hatását?
Mint minden támogatási rendszer, ami országosan sikeres, az helyben is az. Ezt személyesen is megtapasztaltam.
Egy program akkor tud még sikeresebb lenni, ha az adott település is megpróbálja hozzátenni a maga segítségét. Hogy látja ezt Gödöllőn? Mennyire családbarát a város?
Vannak települések, ahol a CSOK-ot felvevő családokat úgy segítik az önkormányzatok, hogy hozzáteszik a saját, hétszámjegyű támogatásukat, ráadásul ezek nem feltétlenül kormánypártiak. Gödöllőn még nem látok kezdeményezést erre vonatkozóan.
Gödöllő lakossága, ha nem is rohamosan, de növekszik. A polgármester azt mondja, hogy nem szeretné felduzzasztani a lakosságszámot, mert az fejlesztési igényekkel jár. Mit gondol helyesnek a gödöllőiek és az ide költözők szempontjából?
Tény, hogy rengetegen költöznek ki az agglomerációba. Ha Gödöllőn nem teremtjük meg a feltételeket és nem járulunk hozzá egy sikeres családtámogatási rendszerhez, akkor sok család nem tud élni a támogatások lehetőségével. Hiba lenne az esélyeinket kihasználatlanul hagyni. Ráadásul a városban az is érzékelhető, hogy a gyermekek sok esetben felnőtt korukra elköltöznek a városból, mert nincs lakás vagy telek, ahol családot alapíthatnának. Ez nem jó irány egy hagyományaihoz és gyökereihez ragaszkodó település esetén.
Ha már gödöllői illetőségű a CSOK egyik megálmodója, akkor kaphatunk bármilyen információt a jövőről?
Nyilván most még nem érkezett el az ideje, hogy bármiféle jövőbeli koncepcióról beszéljek, de egy biztosra vehető: a családbarát kormány még a legnehezebb helyzetben sem a családok támogatásán próbál spórolni, tehát a gyermekes szülők akár az otthonteremtés, akár a többi családi kedvezmény kapcsán bízhatnak abban, hogy az eddigi támogatási szintnél összességében jövőre sem fogunk lejjebb menni.
SZG
