Különleges a mai rohanó világban kiérdemelni egy apa példakép díjat. Hogyan éli ezt meg?
Nem tudtam erről, amikor megkerestek, hogy a fiaim jelöltek a díjra. Mondanom sem kell, hogy milyen érzés töltött el. Nem a jelölés volt fontos, hanem az, hogy a fiaim példaképnek tekintenek az apa szerepben. Vették a fáradtságot, hogy megfogalmazzák és leírják azokat az értékeket, amiért ezt így gondolják. Ez egy csodálatos visszacsatolás tőlük.
Ez akarva-akaratlanul is felelősséggel jár. A civil életben is példát tud mutatni a környezetének?
A Bezsilla-villa épp egy ilyen projekt. A gödöllői cserkészek mára az ország legnagyobb csapatát alkotják, így sok fiatalnak nem mindegy, hogy milyen példát mutatok. Fontos, ha van az ifjúságnak egy hely, ahova bemehetnek bármikor, nem az utcán ténferegnek, jól érzik magukat. Böjte Csaba atya mondta: „aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan odaállnak mellé.” Ez történik velünk is, az asztalostól kezdve a gépészen át a villanyszerelőig, akik a jó ügy miatt időt, pénzt és energiát nem kímélve segítenek és fontosnak tartják a kezdeményezést.
Egyik fia a gödöllői cserkészcsapat vezető helyettese. Van hagyománya a cserkészetnek a családban?
1986-ban diákkánt éltem kint Belgiumban, ahol kapcsolatba kerültem a cserkészettel. Megfogott, így a rendszerváltozás után újraindult hazai cserkészélet idején bekapcsolódtam a Szent Kapisztrán cserkészcsapat munkájába Budapesten. Itt az első gyermekem születéséig aktívan tevékenykedtem, az életem fontos része volt, mély barátságok szövődtek, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot. Nem volt kérdés, ha érdekli a gyerekeket is a cserkészet, támogatom őket.
Honnan jön az „atyáskodó” gondoskodás, ez is egyfajta küldetés?
Cserkészként nekünk sem volt otthonunk, templomban és más helyen gyűlt össze az őrs. Nekem mindig fontos volt, hogy maradandót alkossak. Kereskedelemben dolgozom, de mérnökként szerettem volna valamit alkotni, a Bezsilla-villa pedig egy szép kihívás, ahol értéket teremtünk és a gyerekeknek létrehozunk egy bázist. Kemény fába vágtuk a fejszénket, mert kaptunk egy kulcsot a házhoz, semmit sem tudtunk róla, így történelmileg és műszakilag is izgalmas volt azt felfedezni.
Miért éppen a lerobbant Bezsilla-villára esett a választás, honnan jött az ötlet?
Egyik cserkész mondta az ötletet, felvettük a kapcsolatot a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, és elindultak a tárgyalások. Közel egy év után sikerült bejutni az épületbe, hogy megnézzem az állapotát, ami elég lesújtó volt az omladozó falakkal, szétrohadt padlóval és leszakadt álmenyezettel, viszont statikailag úgy láttam, hogy egyben van a ház, nincsenek szétfagyva a csövek. Mindezek ismeretében jött a nemes cél, hogy megmentsük az épületet az utókornak és a fiatalságnak.
A cserkészháznak egyesülete is van a támogatás miatt. Kaptak anyagi segítséget?
A Gödöllői Önkormányzat és a Szövetségben a Gödöllőiekért egyesület adott komolyabb támogatásokat eddig. Utóbbi két jótékonysági sportnap és a relikviák eladásának bevételét ajánlotta fel. Tavaly adventben volt egy jótékonysági koncert is, így közel tízmillió forint adomány jött össze, amit nagyon köszönünk mindenkinek. Az anyagiakon túl nem mehetek el szó nélkül az áldozatkész szülői segítségek mellett sem. Persze sok feladat áll még előttünk, bízom benne, hogy erőfeszítéseinket a cserkész szövetség és a kormány is támogatni fogja.
Végezetül hogy látja a rövid-, közép- és hosszútávú jövőt?
Jelenleg a túlélés van terítéken, mely a téli időszak fűtését jelenti. Idén még egy garázskaput építünk a pincéhez, hogy a cserkészek autója zárt helyen legyen és a felszereléseket könnyen ki- és bepakolhassák. Középtávon a nyílásszárók cseréje lenne, amihez komoly anyagi segítség kell. Távolabbi cél a ház szigetelése, de ide már tervező és építészi iroda is szükséges a speciális burkolatok reprodukálásához. Ha az eddig elvégzett munkára és egy olyan helyre tekintünk, ahova a cserkészek örömmel jönnek és otthonuknak érzik, akkor már hálásak lehetünk, hogy sok száz fiatal közösségi terét megteremtettük.
A díjátadó ünnepségen részt vett a Gödöllőn élő Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára is, aki megosztotta velünk a boldogság és büszkeség szavait:
„Három fiúgyermek édesanyjaként, négy férfival egy családban élve, úgy gondolom, eléggé otthonosan mozgok a férfiak világában. Talán éppen ezért különösen fontosnak tartom szerepüket a mai világban. Megtiszteltetés volt számomra a Gránit Oroszlán Példakép díjátadón köszönteni azokat a kitüntetetteket, akik apaként, pedagógusként, mesterként, közéleti szereplőként, üzletemberként szeretteikért, közösségükért, nemzetünkért önfeláldozóan, „oroszlán módra” küzdenek. Gödöllőiként pedig hatalmas büszkeség, hogy a díjazottak között sokan voltak, akik városunkban élnek és tesznek a mi fiataljainkért. Vass András nagyon kedves családi barátunk. Gyermekeinket nem csak az iskola, hanem a cserkészet is összeköti. Ő az, aki munka és család mellett szabadidejének jelentős részét a Gödöllői Cserkészház felújításának szenteli annak érdekében, hogy a 440 gyermekből álló csapat méltó otthont használhasson. Hogyan lehet valakiben ennyi energia, ennyi alázat és segítő szándék? András, kérjük a titkodat! Ha egy apára pedig nem csak fiai, hanem rajtuk kívül több száz cserkész felnézhet és példakép lehet számukra, az igazi férfimunka, óriási teljesítmény. Azt kívánom, hogy a sok-sok szeretet és önzetlen óra, amit adsz, ezerszeresen erősítsen meg hitedben, hogy mindennek van értelme! Elhivatottságod mindannyiunk számára fontos, és ezért egész közösségünk hálás Neked!”
