„Mi úgy látjuk, hogy fontos a nemzeti identitás, fontos a hagyományainknak nem a megőrzése, nem az ápolása, hanem az életben tartása és megélése”
– jelentette ki Kisfaludy László, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára szeptember 20-án a Nemzeti Múzeum dísztermében tartott sajtótájékoztatón utalva arra, hogy szerte a világon templomokat, emlékhelyeket, a nemzeti múlt szempontjából fontos műemlékeket, szobrokat semmisítenek meg.
Szerinte ez elvezet a nemzettudat gyengüléséhez is, ezért több országban már nincs kötelező történelemoktatás, így az ottani gyerekek nem ismerik meg saját nemzetük kultúráját. Kifejtette: „Ezért kapott nagy hangsúlyt a hazafias szemlélet a megújult Nemzeti alaptantervben, és ezért igyekeznek ezeket a szempontokat hangsúlyozni az oktatásban is.”
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója elmondta:
„A Nemzeti emlékezetpedagógiai programmal a 12 és 18 év közötti középiskolás fiatalokban szeretnék erősíteni a nemzeti összetartozás érzését az emlékhelyek és a köznevelés szereplőinek összefogásával.”
Péterfi Gábor, a Történelmoktatók Szakmai Egyesülete vezetőségi tagjaként a sajtótájékoztatón a program módszertani elemeit ismertette. Kiemelte:
„Öt kiemelt helyszínt választottunk az emlékezetpedagógiai projektben, ezek egyike Gödöllő. A Királyi Kastély megtekintésekor a diákok egy 4-5 órás program keretében játszva tanulva ismerhetik meg a barokk magyarországi történetét, a barokk irodalmat, zenét és történelmet. Van térképes feladat a projektben, ahol a diákoknak leírások alapján maguknak kell helyszíneket beazonosítaniuk, megtalálniuk. Lehetőség van dokumentatív kisfilm vagy prospektus készítésére is. A lényeg, hogy mindez csapatban történik, hiszen fontos célunk a közösségi szellem erősítése is.”
A november közepéig tartó pilot programba a gödöllői középiskolák is bekapcsolódnak.
