Az okos város energiaválságban is okos

Az energia ára az egekben. Hogyan élhetünk vele okosabban? A választ sokkal nehezebb és drágább egyéni szinten megtalálni, mintsem közösségekben. A nemzetközi gyakorlatban régóta, de az elmúlt évektől már itthon is jellemzően városi szinten igyekeznek energiahatékony megoldásokat bevezetni.

A Lechner Tudásközpont okos város módszertanának hat témaköréből három is tartalmaz energiával kapcsolatos elemeket. Az okos környezet a fenntartható környezeti erőforrás-gazdálkodásra fókuszál: a településüzemeltetés, a mindennapi élet és a helyi vállalkozások által használt energia egy okos város esetében csak tiszta és megfizethető forrásokból jöhet. Nem véletlen, hogy szinte az összes okos város kezdeményezés valahol egy megújuló energia (víz-, szél-, biogáz-, napenergia) beruházási projekttel kezdődik. Ehhez kapcsolhatók a különféle helyi hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, zajvédelmi és levegőtisztasági kezdeményezések.

Az okos gazdaság témakörében a tiszta energiát felhasználó ipari beruházások mellett a helyi innovációt támogató szolgáltatásokat, a vállalkozó kedvet és a produktivitást segítő képzéseket, inkubációs kezdeményezéseket indítanak. Nyugat-Európában az úgynevezett okos város laborok tevékenységébe általában a közeli felsőoktatási központok is bekapcsolódnak tudással, eszközökkel, szakmai önkéntesekkel.

Az okos közlekedés a fenntartható és emberközpontú közlekedést jelenti, amely szintén támaszkodik a helyben nyert tiszta, olcsó megújuló energiaforrásokra. A tömegközlekedési és az alternatív közösségi közlekedési formákkal is kísérletező okos városok előtérbe helyezik a multimodális közlekedési csomópontok fejlesztését: az egyes közlekedési ágak közötti térkapcsolatok kiépítését, a kerékpáros, e-mobilitási vagy épp a megosztott (shared) közlekedési szolgáltatások és infrastruktúra kiépítését.

Gödöllőn ebben a három témakörben a megépült kerékpárút szakaszokon és egy okos zebrán kívül eddig nem láthattunk különösebb törekvést, ami talán nem is meglepő, hiszen nálunk nem az „okos”, hanem az „élhető” város a jelszó, ami önmagában nem probléma. De vajon más hazai kisvárosokhoz képest, valamint az idén derült égből villámcsapásként ért energia áremelkedések miatt miről maradunk le ezzel?

A Lechner Tudásközpont Okos Város Példatárában csak Magyarországról 185 projekt leírása érhető el jelenleg, amelyekből 78 megvalósult fejlesztésnek van köze az energiához vagy az alternatív közlekedéshez, és ennek fele nem is Budapesten vagy nagyvárosokban található.

Olvashatunk helyi biomassza erőműről és buszokról, közösségi napelemparkról, iparral közös energiatárolásról, épületfelügyeleti eszközökről, forgalmat és légszennyezést is mérő lámpaoszlopokról, fogyasztáscsökkentő beruházásokra javaslatot tevő intelligens mérőkről, elektromos közbringa hálózatról.

Most még hiába keressük: Gödöllőről egy projekt sincs a listában, reméljük az épülő bölcsődekomplexum már eléri azt a minőséget, amivel felkerülhet. Hiszen sokáig takarózhattunk azzal városainkban és otthon is, hogy nem érdemes a tiszta energiára és közösségi koncepciókra költeni, feleslegesek az innovációk ezen a téren, mert olyan olcsó a gáz és az áram, hogy nem fog belátható idő alatt megtérülni semmilyen beruházás. Ennek egy csapásra vége; így, ha nem változtatunk a szemléletünkön – ezentúl csak a dunyhával takarózhatunk…

– szem –