A problémák közös nevezője az, hogy egyikkel sem foglalkozik a város és a civil lakosság jó érzésére, gondoskodására, néha bosszúságára van bízva, hogy mikor kerülnek a problémák bejelentésre. A megoldásról pedig csak annyit érdemes megjegyezni, hogy a civil jelzés hatására ezek általában megoldódnak. Joggal vetődik fel mindenkiben, hogy miért van ez így? Nem csak a problémák, hanem miért kell idáig eljutni? A várost sokszor arról ítélik meg, hogy van-e gazdája. De télen a hóeltakarítás, nyáron a fűkaszálás, a gyakran közömbösen nézett illegális hulladéklerakatok, és a hosszú sorban folytatható jelenségek láttán bizony egy turista nem azt az élményt kapja, hogy rendben és kézben van tartva a város, az itt lakók pedig tudják, mert sajnos már hozzászoktak.
buszpályaudvarhoz vezető út
oldódott meg nehezen…
Mindez annak fényében is elgondolkodtató, hogy a kivéreztetett önkormányzatokról beszélő polgármester, aki szavakban nagyon elítéli (helyesen) a pazarlást, mit sem törődik mindezen dolgokkal. Egy olyan évben, amikor soha nem látott összegeket emészt fel hathatós segítségével a városban futó, egyetlen saját beruházása, az új városháza építése (valójában a régi lebontott városházával gyakorlatilag egyidős, másik épület felújítása és bővítése).
Itt tartunk ma, 2022-ben. De vajon hol is tartunk időben, ha más aspektusból nézzük meg a dolgokat? A világ számos pontján, de Magyarországon is rendre napvilágot látnak olyan fejlesztések és applikációk, amelyek az emberek érdekében születnek. Ilyen például a lapunk hasábjain márciusban bemutatott „hulladékradar” is, amely egy fotó készítésével és néhány gombnyomás segítségével már bejelentett státuszba teszi az észlelt illegális hulladékot. Létezik applikáció taxi rendelésre, nyereményjátékra, vásárlási kuponokra, menetrendre, programokra, de nem egy városban is fejlesztettek ilyet a városlakók és a turisták életének megkönnyebbítésére. De nem kell ma már ezen fejlesztésekre nagy összegeket sem költeni, egy meglévő alkalmazás helyi viszonyokra történő átültetése gyorsan, olcsón és viszonylag könnyen megoldható. Tény, hogy a városban egy éve működik a KáptaLAN névre hallgató térinformatikai rendszer, amely a köztemetőben lévő sírok és urnafülkék nyilvántartására szolgál. Ez valószínűleg sokaknak jelent segítséget, de biztosan nem a mindennapos használatra, ami alapján Bárdy Péter alpolgármester szerint digitálisan Gödöllő az egyik legfejlettebb magyar város.
Mindezeket látva és hallva nem csupán a közös nevezőt tudjuk definiálni, de érdemes megkeresni a legkisebb közös többszöröst is a városban. Azt az egyetlen dolgot, ami napi szinten rendben van, jól működik és kifejezetten a lakosságért történik, ami a Gödöllőn élők számára fontos érték, viszont kihat az összes többi lakossági igényre is. Amint ez a legkisebb, pozitív érték megvan, akkor lesz remény a többire is, mivel attól a pillanattól érkezhet el az idő, hogy a gödöllői emberek igényei fontosak, az iránytű pedig jó irányba mutat.
Sajnos jelenleg úgy látni, hogy a városvezetés nem csupán nem ismeri fel ezek jelentőségét, de észre sem veszi a mindannyiunkat körülvevő hétköznapi problémákat. A kérdés csak az, hogy tudatosan nem akarja, vagy az apátia és közömbösség miatt más, „fontosabb” dolgok foglalkoztatják őket.
SZG
