Tavasszal nem várt munkára hívták önöket az autópálya lehajtó építésének helyszínére. Mi volt az oka?
A Penta Kft. útépítési munkájához riasztottak, mivel a munkagép belefutott egy sírba.
Nem volt ennek semmi előzménye?
Minden nagyberuházásnál hivatalból előírják, hogy szakfelügyelet legyen a földmunkák során. Ez meg is történt napi egy alkalommal, de nem volt sírokra utaló jel.
Gondolom az építkezés leállt, az önök munkája pedig elkezdődött.
Így van, mindenkinek nagyon pozitív hozzáállása volt a helyzethez. A beruházó Magyar Közút kérésére a kivitelező azonnal felfüggesztette a munkát az érintett nyomvonal szakaszon. Ez április végén volt, május első két hetében végeztük a kutatást, amiben ugyanannyi régész és civil vett részt, hiszen ilyenkor a közösségi régészet program keretein belül meghirdetjük a jelentkezők számára a lehetőséget.
Mit találtak?
Összesen 19 objektumot találtunk és tártunk fel, ez egy kiscsoportos honfoglalás kori temetkezés helyszíne volt.
Miből tudtak erre következtetni?
Magasan voltak a sírok, a humuszhatáron. A honfoglalókra jellemző volt, hogy nem túl mélyen, homokdombokon temetkeztek. Esetünkben a sírfoltok alig különültek el a homoktól, amibe beleásták őket.
Használtak fémkeresőt is?
Igen, az eszköz segítségével ott is találtunk sírokat, ahol sírgödrök nem váltak el az altalajtól.
Milyen sírokat találtak?
Több gazdag és pár egyszerűbb sírt találtunk. Köztük volt több gyereksír is, gazdag melléklettel. Szerencsére a terület beerdősült, így megmaradt minden, a szántás és az amatőr „kincsvadászok” nem bolygatták a sírmezőt.
Mit rejtettek magukban a sírok?
Találtunk félhold alakú, ezüst függőt, bronz ékszereket és az egyik gyermektemetkezésnél a nyak körül viselt óvó-védő tárgyakat: ólomgyöngyöt, átfúrt kutya- vagy farkasfogat, halántékékszert és egy keresztet, amely ekkor még nem annyira a kereszténységre utalt, mint inkább babonás szokásokhoz kötődő szimbólum lehetett, hiszen csak a 11-12. században szilárdult meg a hit. Az erőt megtestesítő és felsőbb hatalmakhoz fűződő, amulett funkciójú tárgyak extra védelmet biztosítottak a nők és a gyermekek számára.
Mit találtak a felnőtt sírokban?
A férfi sírok kevésbé voltak gazdagok, de ezekben is találtunk sodrott nyakperecet, gyöngyöt, bronz karperecet, fejékszert, kagylót, gyűrűt. Az egyik férfi lábánál csikózablát és kengyelpárt fedeztünk fel, ez egy lovas harcos fegyveres sírja lehetett.
Történelmileg kuriózumnak számít a megtalált leletegyüttes?
Olyan értelemben rendkívüli, hogy Gödöllőről kevés 10. századi emlékről volt tudomásunk. Országosan évi egy-két honfoglalás kori temető előkerülése jellemző, de idén Pest megyében feltártunk már kettőt. A gödöllői amulett tárgyak ritkaságszámba mennek, magam is szeretek a kapcsolódó szakmai kérdésekkel foglalkozni. Egyébként ebben az évben Pátyon világszenzációnak számító sírokat tárt fel a Ferenczy Múzeum, de a gödöllői leletek is jelentősnek számítanak.
Adtak-e bármi plusz ismeretet a tudomány számára a gödöllői leletek?
Az amulett funkciójú tárgyak dokumentálása mindenképp, és újabb adatokat nyertünk a kereszténység megjelenéséhez, elterjedéséhez. Írott forrásaink nincsenek ezekből az időkből, csak az elitre vonatkozóan. Régészeti ásatásokból, a temetkezésekből, és a kora Árpád-kori templom maradványokból tudunk megállapításokat tenni a néptömegek kereszténnyé válásáról, ezért minden ilyen adat felértékelődik.
Folytatódik az ásatás?
Amennyiben az út két oldalán lesz bármiféle beruházás, akkor igen, de nem valószínű, hogy sok sír van még ott.
Mi történik a megtalált mellékletekkel, kiállításra kerülhetnek?
Jelenleg a restaurálásuk történik, majd igény esetén kiállíthatók lesznek. Ebben nem mi vagyunk a kezdeményezők, de partnerek vagyunk, ha a város szeretné.
