A Szent Norbert által alapított Premontrei Rend tavaly ünnepelte alapításának 900. évfordulóját. Tanítórenddé azonban csak 1802-ben vált (idén éppen 220 éve), I. Ferenc rendeletének következtében.
Ezután a premontreiek több gimnáziumot is működtettek az akkori Magyarországon. Trianon után az új határokon kívülre került a rend egyik központja, Jászó és az általuk fenntartott három gimnázium is Kassán, Rozsnyón és Nagyváradon. Ezért 1923-ban Takács Menyhért prépost, a rend jászóvári vezetője úgy döntött, hogy átköltöznek a mai Magyarország területére, Gödöllőre. Ebben nagy szerepe volt Horthy Miklós kormányzónak, Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek és Teleki Pálnak is. A premontreiek által alapított gimnázium 1924-1948 között működhetett Gödöllőn. Utána ugyanis államosították a magyarországi iskolákat.
A gimnázium még két évig működhetett állami fenntartásban, de 1950-ben azt is megszüntették és átköltöztették Ráckevére, ahol a mai napig működik Ady Endre Gimnázium néven. Ugyanekkor a Premontrei Rendet is feloszlatták, több másik katolikus szerzetesrenddel egyetemben. Az elvett épületbe pedig kiköltöztették Budapestről az Agrártudományi Egyetemet. Így előállt az a furcsa helyzet, hogy Gödöllő községnek nem volt gimnáziuma, de volt egyeteme. Ez egyedülálló volt az országban, de valószínűleg Európában is. 1955-ben lett újra (állami) gimnázium a településen, amely később Török Ignác nevét vette fel, Gödöllő pedig 1966-ban városi címet kapott. Az új hatalom igyekezett mindent eltüntetni az épületben és környékén, amely a premontrei időszakra emlékeztetett. Kivételt képzett Kálmán herceg szobra és az ablakrácsokon a TM monogram. A nyolcvanas években Ráday Mihály városvédő kritikájára és ösztönzésére az egyetem felújíttatta a rendi ebédlő (ma rektori tanácsterem) festményeit, a belső udvaron pedig a rendi címerrel ellátott kő virágtartókat. Néhány évtizede az épület régi gimnáziumi homlokzatán a megkopott festék alól újra láthatóvá vált a rend „Virtute Vinces” jelmondata, azaz „Erénnyel győzni fogsz”.
A rend viszont nem szűnt meg teljesen létezni a diktatúra éveiben. Ez Fényi Ottó atyának volt köszönhető, aki az utolsó premontrei érettségizők osztályfőnöke volt 1948-ban. Ő fogta össze titokban a szétszóródott szerzetesek egy részét, sőt újakat is vett fel illegálisan (Ullmann Pétert, a későbbi kormányzó perjelt, Eördög Lászlót és Rubint Ferencet). 1989-ben, a rendszerváltáskor nyílt lehetőség arra, hogy a rend és később a gimnázium is újra működhessen. Óbudán megtartották az első öregdiák találkozót júniusban, Szent Norbert napján, ősszel pedig Ottó atya vezetésével az egykori gimnázium falai között megalakult a Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesülete. Premontrei házszentelésre is sor került a generális apát jelenlétében a Fácán soron, ahol később felépült a kápolna.
1990. február 15-én a Szentszék kormányzó perjellé nevezte ki Fényi Ottót, aki nagyon fontosnak tartotta, hogy miután a törvényi akadályok elhárultak és újra alakultak az egyházi iskolák, minél hamarabb induljon újra a gimnázium Gödöllőn is, ezért megkezdte a tárgyalásokat a minisztériummal és az Agrár Egyetemmel. Az egyházi engedélyt a rend generális apátja 1991. november 30-án adta meg, az egyetemmel pedig december 23-án írták alá a megállapodást. A perjel atya okosan és belátóan nem kérte vissza a főépületet, hiszen az túl nagy lett volna egy újrainduló gimnáziumnak. Az ország legnagyobb egyetemét nem is lett volna értelme kiköltöztetni az épületből, ráadásul az intézmény több új részt is hozzáépített már az eltelt 40 év alatt. Az egyetem végül a két újabb épületét átadta a rendnek (a gimnázium mai „A” épülete és a kollégium), míg az állam az anyagi kárpótlást vállalta, így a rend átépítette azokat, illetve elkészült a „B” épület és a sportcsarnok is.
Ezzel párhuzamosan már zajlottak az új iskola szervezési munkái is. Ottó atya mellett ebben óriási szerepe volt Vancsó Imréné, Jutka néninek. Ő premontrei diák volt, ekkor pedig a Török Ignác Gimnáziumban tanított több, mint 30 éve. Ottó atya lett az új igazgató, Jutka néni a helyettese. Mivel a régi tanárok nagy része már nem élt vagy nagyon idős volt, ezért maguk mellé felvettek premontrei elkötelezettségű és elhivatott világi tanárokat. A frissen szervezett, új tantestület fél év alatt elkészítette az új iskola kísérleti tantervét és kiválasztották a nagyszámú jelentkezőből az első két osztály 60 diákját.
Az új iskola – ahogy a régi – nyolcosztályos gimnázium lett. A júniusban megtartott öregdiák találkozón már a leendő kisdiákok adták az ünnepi műsort. Az új gimnázium Veni Sancte évnyitójára az egykori iskola kápolnájában (ma az egyetem színházterme) került sor 1992. augusztus végén Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök és a kormány magas rangú képviselőinek jelenlétében. Szeptember 1-jén a 60 kisdiák megkezdte tanulmányait a Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban. Idén ősszel pedig – 30 év elteltével – már 18 osztály közel 600 diákja „várja” a becsengetést!
Lencsés Barna
